Tudomány és technika

Az eltűnő méhek helyett robotméh

Forrás: Activist Post

A közelmúltban számos szakértő hívta fel a figyelmet a méhek tömeges pusztulására illetve a kolóniák hirtelen elnéptelenedésére. Több tanulmány is készült a probléma megértésére, amelyek egytől egyik azt találták, hogy a kolónia összeomlás szindrómát (CCD) a vitatott neonikotinoidot tartalmazó rovarölőszerek okozhatják.

A Sygenta és a Bayer gyógyszeróriások ?megoldási? javaslata mellett, hogy ?ültessünk több virágot? a méhek megmentésére (az általuk gyártott veszélyes anyagok használatának felfüggesztése helyett), a Harvard Egyetem mérnökei egy technológiai ?megoldással? álltak elő.

A Harvard Mérnöki és Alkalmazott Tudományok valamint Evolúciós Biológia karának csapata a Northeastern Egyetem biológusaival együttműködve robotméhek kifejlesztésébe kezdett. A rovarrobotok elvileg több feladat ellátására is képesek lesznek.

Főállásban növényeket poroznának, mellékállásban pedig mentéseknél segíthetnének felderítési feladatokkal, részt vehetnének katonai felderítő akciókban, de  használhatnák őket a klímakutatásban és a közlekedés megfigyelésében is, hogy csak néhány lehetőséget említsünk.

A Harvard mérnökeinek, elmondásuk szerint, a méhek biológiai felépítése és a kolóniák viselkedése adta az ihletet a ?Mikro Légi Jármű Projekt? elindításához. Bár az elsődleges cél autonóm robotok kifejlesztése, azt is szeretnék elérni, hogy több robot együttműködve gyorsabban és hatékonyabban tudjon bizonyos feladatokat elvégezni.

A robotokat egy olyan mikro mérnöki technológiával állítják elő, amit kifejezetten tömeggyártásra terveztek. Minden ?méh? saját elektromos idegrendszerrel és áramforrással van ellátva, feladataikat pedig egy mikroszkopikus ultraibolya célzó érzékelő segítségével végzik.

Ezek a mikro robotok kísértetiesen emlékeztetnek az amerikai hadsereg által fejlesztett miniatűr drónokra. A különböző fejlesztő csapatok és technológiák közötti információ megosztás és együttműködés felgyorsította a folyamatokat, és növelte a kifejlesztett robotok teljesítményét és repülési idejét. Tényleg elérkeztünk oda, hogy a kutatók képesek teljesen önálló drónrajokat létrehozni.

A robotméhekhez képest a kvadrotoros drón helikopterek igazi monstrumnak néznek ki. Láthatjuk, miként bővülnek a felhasználási területek, miközben az eszközök mérete egyre csökken.

Azon túl, hogy a robotméhek esetleg beporozhatják disztópikus jövőnk genetikailag módosított, emberek nélkül művelt, élettelen gabonatábláit, mi más hasznuk lehet még?

A teljesen mechanikussá alakított természetet népszerűsítő propaganda szerint örülnünk kellene, hogy a jövőben a gazdáknak nem kell majd a méhektől függnie. Szabadalmazott drónmunkásokat lehet majd bérbe venni a tavaszi munkálatok elvégzésére. A porzás gyors lesz és hatékony, nem kell a méhcsaládok összeomlásától vagy a terméketlen szürettől tartani.

Még egy lépéssel továbbfűzve a gondolatmenetet, a robotméheket akár úgy is programozhatják, hogy csak a tulajdonos tábláit porozzák be, így a gazdáknak nem kell attól tartaniuk majd, hogy méheik elvesznek a szomszéd földjén. Elég, ha beállítják, hogy kizárólag a konkrét genetikai markereket tartalmazó növényekre szálljanak le. Ehhez természetesen arra lesz szükség, hogy a gazda a robotméhekhez programozott, szabadalmazott magokkal vesse be tábláit.

Szabadalmazott méhek a szabadalmazott és hatóságilag jóváhagyott földeken a Szép Új Világ boldog lakóinak.

[vsw id=”K6PpCTMEAVM” source=”youtube” width=”707″ height=”398″ autoplay=”no”]

Előző posztKövetkező poszt

4 hozzászólás

  1. ” Elég, ha beállítják, hogy kizárólag a konkrét genetikai markereket tartalmazó………………….”

    És mi van, ha nem a növények “konkrét genetikai markerét” fogják beállítani! (És nem a beporzás lesz a dolguk?!)

  2. Lassan már ott tartunk,hogy a természetet helyettesíteni akarják ahelyett,hogy visszatérnének hozzá.
    http://www.youtube.com/watch?v=garu8VUuEI4&feature=share
    Sokkal jobb lenne az ellátottság,az egészség,és a szabadság.Mert attól félnek a hatalmasok,hogy túlságosan szabaddá válunk ha saját élelem forrásunk,energia forrásunk,és elfoglaltságunk.Biztonságban akarják tudni a hatalmukat,és ezért csak a nekik szolgáló dolgokban bíznak,és az mind mesterséges dolog.Kitalált rendszer,kitalált tudomány,kitalált állatok,kitalált növények,látszat,látszat látszat.Isten nem kell sem az állatai,sem a növényei,sem a hús vér emberi teste.Mesterséges legyen minden és örök-életű.van itt egy bibi,ki tartja fenn ezt a bolygót,általunk megfejthetetlen módon,ki élteti az embert,ki tudja a tudást Isten!fogalmunk nincs milyen folyamatok révén éri el a Teremtő,hogy élet legyen ezen a glóbuszon.Nélküle minden porrá omlana és szétoszlana az űrben,mintha nem is léteztünk volna.

    1. Kedves bealina!Teljesen igaza van.Ez a műlégy, ami köszönő viszonyban sincs a teremtett méh-hez, vajon milyen izű mézet produkál?Hmm…kicsit nanoizű ez az akác, de a lidliben annyira mindegy a panelosnak, hiszen óccsó, meg az értéket/ét őrzik.
      Amúgy úgy tudom, a Syngenta nem gyógyszergyártó cég, tevékenységét a Monsanto és a BASF mellé teszik.

Hozzászólás a(z) tökmindegyki bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend