Globális valuta @hu

SDR Világrend

sdr

Legújabb cikkében James Corbett, szokásos alaposságával rámutat, hogy miközben aludtunk, illetve a média szokásos figyelemelterelő show műsorát figyeltük, egy látszólag jelentéktelen, mégis nagy horderejű esemény, közelebb vitte a világot ahhoz a bizonyos ‘világvégéhez’.

Ez a történet nem olyan izgalmas, mint az Amerikában folyó választási cirkusz, vagy az európai migránsválság körüli felfordulás, ugyanakkor hosszú távon sokkal nagyobb horderejű lehet.

És nem. Nem az ‘Internet’ feletti ENSZ hatalomátvétel jelentette ‘világvégéről’, illetve az ezzel kapcsolatos tévinformáció özönről van szó, amiről szintén elég kevesen hallottak csak, hanem az IMF által kibocsátott valutakosárról, pontosabb a kosárban mostantól hivatalosan is szereplő valutáról, a kínai jüanról, ami hétfő óta a font, az euró, a jen és a dollár mellett a Különleges Lehívási Jogok részévé vált. 10,92 százalékos arányával a kosár harmadik legerősebb valutájának számít, a 41,73 százalékos dollár és a 30,93 százalékos euró mögött.

Azok kedvéért, akik nem sokat tudnak a Különleges Lehívási jogokról, íme, a legfontosabbak:

  • Az SDR nem egy valuta, hanem egy potenciális követelés a dollárra, jenre, euróra, fontra és mostantól a jüanra nézve.
  • Az IMF bocsátja ki, a központi bankok pedig ‘kiegészítő tartalékeszközként’ tartják és kereskednek vele.
  • Jelenleg 204 milliárd SDR van forgalomban, ami nagyjából 285 milliárd dollárnak felel meg és a teljes globális tartalék 2,5 százalékát képviseli.

Az SDR lényege, hogy likviditást nyújt a globális tranzakciók lebonyolításához, amikor kevés dollár vagy arany áll rendelkezésre e célból.

A valutakosárba való bekerülés az adott valuta iránti globális igényt tükrözi. A központi bankok pedig ehhez a részvételi arányhoz igazítják tartalékaikat, vagyis mostantól (bár valószínűleg ez már korábban is így volt) portfóliójuk 10,92 százalékát tartják jüanban. Mivel a globális tartalékok összértéke 11,6 ezermilliárd dollár, ez azt jelenti, hogy a világ központi bankjainál összesen 1000 milliárd jüan van.

Egyesek szerint a II. Világháború óta nem történt ilyen komoly monetáris átalakítás a globális pénzrendszerben, mások szerint viszont a lépés nem jelent semmit, mert a globális portfóliók átalakulása e nélkül is megtörtént és a lépés csupán 31 milliárd dollárral növelte a keresletet a jüan iránt, ami csak egy csepp a tengerben.

Kinek van igaza? Egy új monetáris rendszer van születőben, vagy csak egy jelentéktelen pénzügyi sípjelet hallottunk meg a nagy hangzavarban? James Corbett szerint mindkettő igaz lehet.

Igaz, hogy a jüan 10 százalékos részesedése az SDR kosárban önmagában nem fogja egyik napról a másikra felforgatni a világot, ugyanakkor az esemény nem magányosan érkezett.

A Világbank augusztusban bejelentette, igencsak halkan, hogy egyik leánybankja, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 3 milliárd dollár értékben bocsát ki új kötvényeket, az elszámolás pedig jüanban történik majd.

SDR-ban denominált kötvényekkel 1981 óta nem próbálkoztak, egészen mostanáig és igencsak érdekes, hogy az újraélesztés éppen a felemelkedőben lévő gazdasági sárkány országában történik.

A kibocsátás célja kettős: lehetővé teszi a kínai befektetőknek, hogy különféle valutákkal foglalkozzanak, anélkül, hogy külföldön kellene befektetniük, másrészről, és ez az, amire figyelnünk kell, az SDR kötvénypiac felélesztésével Kína saját maga számára biztosítja be az SDR tartalékvaluta státuszát. Méghozzá nem olyan módon, hogy a követelést a likviditáshiánnyal küzdő központi bankok bármilyen valutában beválthassák, hanem csak és kizárólag úgy, hogy az elszámolás jüanban történjen.

Márpedig Kína a 2009-es válság óta készül erre. Nem a jüant, hanem az SDR-t próbálja a dollár helyébe állítani a világ tartalékvalutájaként. Ily módon Kína úgy kap helyet a monetáris világrendben és fosztja meg a dollárt trónjától, hogy közben nem szükséges liberalizálnia a jüant vagy engedni saját szigorú tőkekontrolljából.

Tripla győzelem Kína, de legfőképpen a globális oligarchák számára, akik globálisan kezelt valutát akarnak Új Világrendjük számára.

Az Epoch Times például így jelenti be a hírt:

“Ez az első lépés a világvaluta felé.”

A tervezés több éve folyik. A központi bankok vezetői nyíltan beszélnek róla hivatalos dokumentumaikban és konferenciáikon, a média azonban érdekes módon nem igen foglalkozik vele, így a közvélemény nagy része se tud róla.

A kínai központi bank vezetője már 2009-ben arról beszélt, hogy a világ nem hagyhatja, hogy a dollár tovább bitorolja a globális tartalékvaluta státuszt, és annak felügyeletét ‘egy megbízható nemzetközi szervezetnek’ kellene átvenni. Ez a ‘megbízható’ szervezet pedig nem más, mint az IMF, a tartalékvaluta pedig az SDR.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), az Európai Központi Bank (EKB) és a Világban pedig gyorsan meg is szervezett egy konferenciát, ahol 80 elit bankár tárgyalhatta meg világuralmi terveit. Ennek részeként kitalálták, hogy az SDR alapú kötvények segítségével piacot teremthetnek az SDR-ok számára és indokot teremthetnek használatukra.

Most pedig segítenek Kínának, hogy ők is SDR alapú kötvényeket adhassanak ki. Ez a kibocsátás egyetlen oka, ahogy az Epoch Time is rámutat: ‘a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank számára ez semmilyen előnnyel nem jár, hiszen relatív erős valutákban vesz fel hitelt, de relatív gyenge valutában kapja meg a pénzt’.

Vagyis nem arról van szó, hogy a Világbank talált egy olcsó kötvény kibocsátási módszert, hanem törvényes okot akarnak szolgáltatni az SDR tartalékvaluta szerepére a világ színpadán.

Meglátjuk, hogy sikerül-e nekik. Minden attól függ, hogy a központi bankok képesek lesznek-e meggyőzni a pénzvilágot a dolláralapú tartalékvaluta rendszer leváltásáról. Ez csakis közös erővel sikerülhet nekik, így az elkövetkező években számítani lehet az SDR ismertségét növelni és vélt hasznát bemutatni hivatott történetek megszaporodására.

Ilyen értelemben a fenti esemény nem jelent világvégét, hanem a világot a világvégére felkészíteni hivatott propaganda hadjárat egyik hullámának tekinthető.

Forrás: Corbett Report

Előző posztKövetkező poszt

19 hozzászólás

  1. manapság a bitcoin és a eth bányászata a legnépszerűbb foglalkozás az asztali pc-ken és egyre tőbben bányásznak bitcointa bitcoinnal fizethetűnk is egy btc=215.000ft.

  2. Mindannyian az ajándékba kapott “talentumainkkal sáfárkodunk”, Krisztus Misztikus Testének javára! A globális valuta bevezetése felgyorsítható, ha az eseményeket felpörgetik, az alapok már készen vannak. Amennyiben Ferenc pápa valóban a Jel 19, 20-ban szereplő Hamis Próféta, a vadállat, mint szabadkőműves szervezetét vezető személy az Antikrisztus, tehát hamarosan fel kell, hogy lépjen, de ahhoz még nagyobb zűrzavart, bizonytalanságot kell provokálniuk, elsősorban a Közel-keleten, sőt Izraelben is, hogy nagy békítőként be tudják mutatni a világnak. Hogy mennyi ideig fog uralkodni, azt nehezebb most még felismerni, de van egy nagyon pontos támpontunk. Amikor eltörlik a “mindennapi áldozatot”, vagyis átkozmetikázzák a “szent áldozatot”, azaz a katolikus szentmise második részét, protestáns mintára, akkor elkezdődik a visszaszámlálás! Boldog lesz aki megéri az ezerháromszáz harmincöt napot! Tehát már nem ajánlatos évtizedekben gondolkodni, csak pár kemény évben. Marana Tha!

    1. Pontosítanék. A katolikus egyház a Hamis Parázna Babilon, a feje lesz a Hamis Próféta (lehet hogy Ferenc pápa), de ő nem azonos az antikrisztussal, aki még nem jött elő. Az antikrisztus a Fenevaddal azonos.

  3. ÍME A CIONISTA ROTHSCHILD KLÁN ÁLTAL URALT BANKOK LISTÁJA VILÁGSZERTE!!!
    UGYE, HOGY ÉRIK EGY KIADÓS BANKHOLOKAUSZT?!
    Afganisztán: Bank of Afganisztán
    Albánia: Albán Nemzeti Bank
    Algéria: Bank Algéria
    Argentína: Central Bank of Argentina
    Örményország: Central Bank of Armenia
    Aruba: Central Bank of Aruba
    Ausztrália: Reserve Bank of Australia
    Ausztria: az Osztrák Nemzeti Bank
    Azerbajdzsán: Central Bank of Azerbajdzsáni Köztársaság
    Bahamák: Central Bank of The Bahamas
    Bahrain: Central Bank of Bahrain
    Banglades: Banglades Bank
    Barbados: Central Bank of Barbados
    Fehéroroszország: Nemzeti Bank a Belarusz Köztársaság
    Belgium: Belga Nemzeti Bank
    Belize: Central Bank of Belize
    Benin: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
    Bermuda: Bermuda Monetáris Hatóság
    Bhután: Royal Monetáris Hatóság Bhután
    Bolívia: Central Bank of Bolívia
    Bosznia: Central Bank of Bosznia-Hercegovina
    Botswana: Bank of Botswana
    Brazília: Brazil Központi Bank
    Bulgária: Bolgár Nemzeti Bank
    Burkina Faso: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
    Burundi: Bank of Burundi Köztársaság
    Kambodzsa: Nemzeti Bank Kambodzsa
    Came Roon: Bank Közép-afrikai Államok
    Kanada: Bank of Canada – Banque du Canada
    Kajmán-szigetek Kajmán-szigetek Monetáris Hatóság
    Közép-afrikai Köztársaság: Bank Közép-afrikai Államok
    Chad: Bank Közép-afrikai Államok
    Chile: Chilei Központi Bank
    Kína: A Népi Bank of China
    Kolumbia: Bank Köztársaság
    Comore-szigetek: Central Bank of Comore
    Kongó: Bank Közép-afrikai Államok
    Costa Rica: Central Bank of Costa Rica
    Elefántcsontpart: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
    Horvátország: Horvát Nemzeti Bank
    Kuba: Central Bank of Cuba
    Ciprus: Central Bank of Cyprus
    Csehország: A Cseh Nemzeti Bank
    Dánia: Dánia Nemzeti Bankjának
    Dominikai Köztársaság: Central Bank, a Dominikai Köztársaság
    Kelet-karibi térség: Kelet-Karibi Központi Bank
    Ecuador: Central Bank of Ecuador
    Egyiptom: Central Bank of Egypt
    El Salvador: Központi Jegybank El Salvador
    Egyenlítői-Guinea: Bank Közép-afrikai Államok
    Észtország: Bank of Estonia
    Etiópia: Nemzeti Bank Etiópia
    Európai Unió: Európai Központi Bank
    Fidzsi: Reserve Bank of Fiji
    Finnország: Finn Nemzeti Bank
    Franciaország: Bank of France
    Gabon: Bank Közép-afrikai Államok
    Gambia: Central Bank of The Gambia
    Georgia: Grúz Nemzeti Bank
    Németország: Deutsche Bundesbank
    Ghána: Bank of Ghana
    Görögország: a Bank of Greece
    Guatemala: Bank of Guatemala
    Bissau-Guinea: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
    Guyana: Bank of Guyana
    Haiti: Central Bank of Haiti
    Honduras: Central Bank of Honduras
    Hong Kong: Hong Kong Monetáris Hatóság
    Magyarország: Magyar Nemzeti Bank
    Izland: Central Bank of Iceland
    India: Reserve Bank of India
    Indonézia: Bank Indonesia
    Irán: A központi bank az Iráni Iszlám Köztársasággal
    Irak: az iraki központi bank
    Írország: Központi Bank és Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete Írország
    Izrael: Bank of Israel
    Olaszország: a Bank of Italy
    Jamaica: a Bank of Jamaica
    Japán: Bank of Japan
    Jordan: Central Bank of Jordan
    Kazahsztán: Nemzeti Bank Kazahsztán
    Kenya: Central Bank of Kenya
    Korea: Bank of Korea
    Kuvait: Központi Bank Kuvait
    Kirgizisztán: Nemzeti Bank, a Kirgiz Köztársaság
    Lettország: Lett Bank
    Libanon: Central Bank of Lebanon
    Lesotho: Central Bank of Lesotho
    Líbia: Central Bank of Líbia (A legutóbbi hódítása)
    Uruguay: Central Bank of Uruguay
    Litvánia: a litván nemzeti bank
    Luxembourg: Central Bank of Luxembourg
    Makaó: Monetáris Hatóság Makaó
    Macedonia: Nemzeti Bank, a Macedón Köztársaság
    Madagaszkár: Central Bank of Madagascar
    Malawi: Reserve Bank of Malawi
    Malajzia: Central Bank of Malaysia
    Mali: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
    Málta: Central Bank of Malta
    Mauritius: Bank of Mauritius
    Mexikó: Bank of Mexico
    Moldova: Moldovai Nemzeti Bank
    Mongólia: Bank Mongólia
    Montenegró: Central Bank of Montenegro
    Marokkó: Bank of Morocco
    Mozambik: Bank Mozambik
    Namíbia: Bank Namíbia
    Nepál: Central Bank of Nepal
    Hollandia: Hollandia Bank
    Holland-Antillák: Bank a Holland Antillák
    Új-Zéland: Reserve Bank of New Zealand
    Nicaragua: Central Bank of Nicaragua
    Niger: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
    Nigéria: Central Bank of Nigeria
    Norvégia: Central Bank of Norway
    Omán: Central Bank of Oman
    Pakisztán: a Pakisztáni Állami Bank
    Pápua Új-Guinea: Bank Pápua Új-Guinea
    Paraguay: Central Bank of Paraguay
    Peru: Központi Jegybank Peru
    Philip Pines: Bangko Sentral ng Pilipinas
    Lengyelország: a Lengyel Nemzeti Bank
    Portugália: a Bank of Portugal
    Katar: Qatar Központi Bank
    Románia: a Román Nemzeti Bank
    Oroszország: Orosz Központi Bank
    Ruanda: Nemzeti Bank Ruanda
    San Marino: Central Bank a San Marino Köztársaság
    Samoa: Central Bank of Samoa
    Szaúd-Arábia: Saudi Arabian Monetáris Ügynökség
    Szenegál: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
    Szerbia: Szerb Nemzeti Bank
    Seychelles: Central Bank of Seychelles
    Sierra Leone: Bank of Sierra Leone
    Szingapúr: Szingapúr monetáris hatósága
    Szlovákia: a Szlovák Nemzeti Bank
    Szlovénia: Szlovén Nemzeti Bank
    Salamon-szigetek: Central Bank of Solomon Islands
    Dél-Afrika: South African Reserve Bank
    Spanyolország: a Bank of Spain
    Sri Lanka: Central Bank of Sri Lanka
    Szudán: Bank Szudán
    Surinam: Central Bank of Suriname
    Szváziföld: A központi bank Szváziföld
    Svédország: Sveriges Riksbank
    Svájc: Svájci Nemzeti Bank
    Tádzsikisztán: Nemzeti Bank Tádzsik
    Tanzánia: Bank of Tanzania
    Thaiföld: a Bank of Thailand
    Togo: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
    Tonga: National Reserve Bank of Tonga
    Trinidad és Tobago: Central Bank of Trinidad és Tobago
    Tunézia: Central Bank of Tunézia
    Törökország: Central Bank of Török Köztársaság
    Uganda: a Bank of Uganda
    Ukrajna: Ukrán Nemzeti Bank
    Egyesült Arab Emírségek: Central Bank of United Arab Emirates
    Egyesült Királyság: Bank of England
    Egyesült Államok: Federal Reserve, a Federal Reserve Bank of New York
    Vanuatu: Reserve Bank of Vanuatu
    Venezuela: Central Bank of Venezuela
    Vietnam: The State Bank of Vietnam
    Jemen: Central Bank Jemen
    Zambia: Bank of Zambia
    Zimbabwe: A zimbabwei nemzeti bank?

  4. Thorton,
    Régen az embereknek nem kellett az ilyen és hasonló paradoxonok miatt aggódniuk. Lehet a kutya a központosításban van elásva? A központosítás meg a korrupcióban? A korrupció pedig az emberi mohósságban? A mohósság az egoizmusban? Az egoizmus meg…”Csak kétféle életforma létezik: az egyik a félelemorientált, a másik pedig a szeretetorientált élet. Ha életed mozgatórugója a félelem, akkor mohó, kapzsi, pénzsóvár, agresszív és egoistaleszel. Ha életed mozgatórugója a szeretet, akkor szükségszerűen megszűnik benned a félelem, a mohóság és a kapzsiság, mert a szeretet tudja, hogyan kell megosztani. A szeretet élvezi, ha adhat, nem ismer nagyobb élvezetet ennél.”

  5. Valaki ezzel egy nagyon nagy szeletet akar abb9l a bizonyos tortáb?l.Nekem ez a megl?t?som.

  6. Az EURO-t is megelőzte az ECU (európai valutaegység – European Currency Unit, 1979-1999)
    csakúgy ahogy az SDR megelőzi a majdan létrehozandó világvalutát, annak mintegy “prototípusa”.
    Mielött létre jönne ” a szervezet” már tesztelésre kerülnek és müködésbe lépnek annak mechanizmusai.

    1. A tartalékvaluta kérdése már egy régi kérdés. A történet lényege abban van, hogy a belső gazdaság (az infláció miatt=magas foglalkoztatás) ellentétben van a tartalékvaluta szerepével (árstabilitás=munkanélküliség). Amíg a belső gazdaság kívánja az inflációt, addig a tartalék valuta az árstabilitást (és a hozamokat). Ha a tartalékvaluta inflálódik (leértékelődik) azt nem szívlelik a megtakarítók, tartalékolók. Az infláció segíti a hiteladóst és erodálja a felhalmozók pénzvagyonát. Az ellentmondás (monetáris oldalról) a pénz két funkciója között van, ez pedig a: forgalmi és a felhalmozási funkció. Ezért már nagyon régen felmerült a SDR mint tartalékvaluta szerepköre, de a hitelező országok ezt elvetették. Az SDR elterjedését kimondottan az USA gátolta. A vicc az egészben, hogy sem stabil pénzt nem lehet csinálni és stabil gazdaságot sem. Ennek alapvető oka pedig a modern munkamegosztáson alapuló termelési módban van, amit a pénzügyi rendszer vagy lekövet (ez inflációs hatású), vagy nem (ez az árstabilitás=munkanélküliség) ami deflációs jelenségekkel (és válsággal) párosul. Nincs stabil egyensúlyi rendszer(= külső (foly. fiz mérleg) és belső (költségvetés mérleg) egyensúlya) és nincs stabil pénz sem, mert a rendszert ellentmondás (paradoxon) uralja (infláció vs. munkanélküliség). Bármilyen rendszer is lesz/vagy nem lesz az ellentmondást nagyon nehéz lesz feloldani.

  7. Érdekes. Ha van rá kapacitása az oldalnak, kíváncsi lennék, hogy ebbe a történetbe hogy illeszkedik be az USA-EU kereskedelmi háború, főleg a Deutsche Bank esetleges bedöntésével, illetve a TTIP tárgyalások jelenlegi leállásával (amit véleményem szerint az USA és a mögötte álló óriásvállalatok mindenáron le akarnak nyomni Európa torkán- szintén egy globális kormányzás érdekében.)

  8. IDEGEN olvasd el a biblia DÁNIEL könyvének az utolsó időkre vonatkozo részét már elkezdődőtt görögország-gal és a muszlim áradattal amit europára zúditanak.

  9. “Tripla győzelem Kína, de legfőképpen a globális oligarchák számára, akik globálisan kezelt valutát akarnak Új Világrendjük számára.”
    Oké, de a szerzőnek fel kellene tenni, hogy a régi “világrend” (dollár) miért is volt jó, az nem volt “sátáni”. Milyen jogon is volt egy nemzet valutája tartalékvaluta és egyedül élvezte ennek az összes előnyét? Bukjon (inflálódjon) csak a dollár, mert ennyi mocskot (és áldozatot), amit a világra hozott, még a náci Németország sem adott. Abban is biztosak lehettek, hogy nem fogja “olcsón” adni a bőrét a dollár “világrend”, inkább felperzseli a földet, csak a hatalmát másnak át ne adja (1945. Japánra két atom, 1945-46 Kína, 1948-49 Görögország, 1950-53 Korea, Kína, 1954 Guatemala, 1958 Indonézia, 1959-61 Kuba, 1960 Guatemala, 1964 Kongó, 1965 Peru, 1964-73 Laosz, 1961-73 Vietnám (bukta!), 1967-69 Guatemala, 1973 Chile, 1983 Grenada, 1983-84 Libanon, 1980 El Salvador, 1980 Nicaragua, 1986 Líbia, 1987 Irak-Irán, 1989 Panama, 1991 Irak, 1993 Szomália, 1998 Szudán, 1998 Afganisztán, 1999 Jugoszlávia, 2001- jelenleg is Afganisztán, 2003- Irak, befejezés nélkül, de az olaj megy kifelé, 2008 Koszovó, 2008 Georgia (Grúzia), 2011- Líbia, 2013-Syria, plusz az egész arab tavasz) Ilyen szép lajstrom után miért is kellene siratnunk a “régi világrendet?

    1. Szerintem egész egyszerűen egy rossz rendszert egy még rosszabb vált le. A lényeg, hogy egy egységes, globális pénzrendszerre van szükség egy globális diktatúrához, ami ráadásul a készpénz teljes felszámolására is készül. Ennek az előkészületei folynak. A dollár pedig egy lépcsőfok volt ugyanezen rendszer felé.

      1. Én megértem h. a jelenések könyve (tudomásom szerint) alapján ezt állítod, de ez egyáltalán nem így van. Bretton-Woodsban már erről vitatkoztak, miután megtörtént a WW2. Pont az a lényeg, hogy a mai (egy ország kiváltsága) egy elfogadhatatlan, gonosz, önző, aljas, hazug rendszer. Miért? Mert egy ország privilégiuma az, hogy a deficitjén keresztül likviditást teremtsen!!!! és ennek minden előnyét élvezze, és a hátrányát (infláció) pedig részben másra (tartalékoló) hárítsa. Milyen alapon? Tehát míg az USÁ-nak minden joga és “kötelezettsége” a foglalkoztatás “magas” szinten tartása (mert a deficit az ezt jelenti), addig e többi pont a deficit “kordában” tartásával teremti meg az egyensúlyt (fogja vissza az inflációt), azaz növeli a munkanélküliséget!!!!. Tudod kinek volt ez az érdeke (White terv)? A kelti pari bankároknak!!!! Tudod-e azt, hogy miután a németeknél a munkanélküliség elérte a 30%-ot és már nem bírták tovább, akkor átálltak egy Európát összefogó klíringrendszerre (ami “felüdülés” volt azon országok számára, akik nem rendelkeztek arannyal ill. devizával a nemzetközi kereskedelemben)? Nem e lehet az, h. ez a fajta klíring rendszer éppen a hitelező országok dühét váltotta ki (hiszen nem kellett a külkereskedelemhez arany ill kulcsvaluta)? Tudod e azt, hogy Németország 2 év alatt stabilizáltat a foglalkoztatást, miután feladta az aranystandardot? A fenti történet lényege az, hogy ezzel a rendszerrel óriási nyomort lehet teremteni, anno Strong (FED) féllábas aranystandardnak hívta (Európának jutott a félláb). Tudod e azt, hogy a kínaiakkal kötött deviza swap ügylet is hasonló ügylet mint a német klíringrendszer? Ki is ideges megint emiatt? A kínai kezdeményezésből akár még jó is kisülhet, ha hagyják. (de nem fogják, ezért agresszívak, fenyegetőznek, hazudoznak, gyilkolnak).

        1. Én nem vagyok ilyen nagy gazdasági szakértő, de azt tudom, hogy egy egységes világkormány van felemelkedőben, aminek egységes pénzrendszere lesz. Ennyiben kapcsolódik ez az egész a Jelenések könyvéhez. (Jelenések 13:16-18)
          Itt egy másik cikk erről még 2011-ből (!), ami kicsit alaposabban leírja a taktikát:
          http://idokjelei.hu/2011/07/a-globalis-valuta-trukk/
          Megjegyezném még, hogy bár nyilván az egyes országok, hatalmak (és főleg azok vezetői) a saját gesztenyéjüket sütögetik, mindannyiuk főnöke viszont azt nézi, hogy hogyan szerezheti meg a hatalmat mind felett és simán beáldozza a dollárt vagy bármelyik valutát, ha tervei eléréséhez erre van szükség.

        2. És szerintem erről szólt a Brexit is, vagyis meggyengíteni a GBP-t. Ha nem is azonnal, de majd szép lassan évek múlva. A fontos devizanemek, valuták értékeik egymáshoz igazítása, hogy aztán jöhessen az EGY világpénznem. Ez az én megrögzött teóriám.
          Már egy ideje annak, hogy megszeretnék kérdezni egy szakembert a következőkről.
          1. Mitől “szált” el a CHF a duplájára az utolsó X évben?
          2. Ez miért nem tette tönkre a mindenféle iparukat, a mezőgazdaságukat, a külkereskedelmüket, stb-ket?
          3.Miért volt egyáltalán szüksége államkötvények kibocsájtására egy jól működő, egy olyan stabil gazdasággal rendelkező országnak mint Svájc?
          4. Miért buli az Svájcnak, ha államkötvényeket bocsájt ki és ad el külföldi befektetőknek úgymond halomra? Nem ez történt?

  10. Vegyes érzelmek kavarognak bennem az “idők jeleinek” kutatásával kapcsolatban.
    Megszólalt a lelkiismeretem és profitorientáció szagot érzek. (Y)
    Szerény véleményem szerint óriási felelősség az idők jeleivel szórakozni, remélem mindenki átérzi ennek a súlyát és okosan mérlegel!

    1. Érdekes, hogy ezt pont egy olyan cikk alá írod, amiről sejteni lehetett, hogy csak keveseket fog érdkelni. Amúgy hol szagolod a profitot?

      1. A profitot a youtube-on látom, ahol “keresztények” abból élnek, hogy donáció fejében foglalkoznak az idők végének eseményeivel(paypal account stb) Pásztoroktól kezdve az egyszerű hívőkig.
        Erre szerettem volna felhíni a figyelmet, hogy sokan csak ezért foglalkoznak vele. Gondolom ezzel nem hazudtam nagyot, ha pedig személyeskedésnek vélted, kérlek ne haragudj nem akartalak megbántani.

        1. Szerintem azzal nincs probléma, ha adományt fogad el valaki azért, amit csinál, a baj csak akkor van, ha nem az Úrért, hanem az adományért teszi. De ehhez nem kell youtube csatorna. A jelenség már Jézus idejében is létezett. Őket hívta Jézus béresnek (János 10:12).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Send this to friend

Az oldal használatával elfogadom a sütik alkalmazását. Több információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás