Legújabb cikkében James Corbett, szokásos alaposságával rámutat, hogy miközben aludtunk, illetve a média szokásos figyelemelterelő show műsorát figyeltük, egy látszólag jelentéktelen, mégis nagy horderejű esemény, közelebb vitte a világot ahhoz a bizonyos ‘világvégéhez’.
Ez a történet nem olyan izgalmas, mint az Amerikában folyó választási cirkusz, vagy az európai migránsválság körüli felfordulás, ugyanakkor hosszú távon sokkal nagyobb horderejű lehet.
És nem. Nem az ‘Internet’ feletti ENSZ hatalomátvétel jelentette ‘világvégéről’, illetve az ezzel kapcsolatos tévinformáció özönről van szó, amiről szintén elég kevesen hallottak csak, hanem az IMF által kibocsátott valutakosárról, pontosabb a kosárban mostantól hivatalosan is szereplő valutáról, a kínai jüanról, ami hétfő óta a font, az euró, a jen és a dollár mellett a Különleges Lehívási Jogok részévé vált. 10,92 százalékos arányával a kosár harmadik legerősebb valutájának számít, a 41,73 százalékos dollár és a 30,93 százalékos euró mögött.
Azok kedvéért, akik nem sokat tudnak a Különleges Lehívási jogokról, íme, a legfontosabbak:
- Az SDR nem egy valuta, hanem egy potenciális követelés a dollárra, jenre, euróra, fontra és mostantól a jüanra nézve.
- Az IMF bocsátja ki, a központi bankok pedig ‘kiegészítő tartalékeszközként’ tartják és kereskednek vele.
- Jelenleg 204 milliárd SDR van forgalomban, ami nagyjából 285 milliárd dollárnak felel meg és a teljes globális tartalék 2,5 százalékát képviseli.
Az SDR lényege, hogy likviditást nyújt a globális tranzakciók lebonyolításához, amikor kevés dollár vagy arany áll rendelkezésre e célból.
A valutakosárba való bekerülés az adott valuta iránti globális igényt tükrözi. A központi bankok pedig ehhez a részvételi arányhoz igazítják tartalékaikat, vagyis mostantól (bár valószínűleg ez már korábban is így volt) portfóliójuk 10,92 százalékát tartják jüanban. Mivel a globális tartalékok összértéke 11,6 ezermilliárd dollár, ez azt jelenti, hogy a világ központi bankjainál összesen 1000 milliárd jüan van.
Egyesek szerint a II. Világháború óta nem történt ilyen komoly monetáris átalakítás a globális pénzrendszerben, mások szerint viszont a lépés nem jelent semmit, mert a globális portfóliók átalakulása e nélkül is megtörtént és a lépés csupán 31 milliárd dollárral növelte a keresletet a jüan iránt, ami csak egy csepp a tengerben.
Kinek van igaza? Egy új monetáris rendszer van születőben, vagy csak egy jelentéktelen pénzügyi sípjelet hallottunk meg a nagy hangzavarban? James Corbett szerint mindkettő igaz lehet.
Igaz, hogy a jüan 10 százalékos részesedése az SDR kosárban önmagában nem fogja egyik napról a másikra felforgatni a világot, ugyanakkor az esemény nem magányosan érkezett.
A Világbank augusztusban bejelentette, igencsak halkan, hogy egyik leánybankja, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 3 milliárd dollár értékben bocsát ki új kötvényeket, az elszámolás pedig jüanban történik majd.
SDR-ban denominált kötvényekkel 1981 óta nem próbálkoztak, egészen mostanáig és igencsak érdekes, hogy az újraélesztés éppen a felemelkedőben lévő gazdasági sárkány országában történik.
A kibocsátás célja kettős: lehetővé teszi a kínai befektetőknek, hogy különféle valutákkal foglalkozzanak, anélkül, hogy külföldön kellene befektetniük, másrészről, és ez az, amire figyelnünk kell, az SDR kötvénypiac felélesztésével Kína saját maga számára biztosítja be az SDR tartalékvaluta státuszát. Méghozzá nem olyan módon, hogy a követelést a likviditáshiánnyal küzdő központi bankok bármilyen valutában beválthassák, hanem csak és kizárólag úgy, hogy az elszámolás jüanban történjen.
Márpedig Kína a 2009-es válság óta készül erre. Nem a jüant, hanem az SDR-t próbálja a dollár helyébe állítani a világ tartalékvalutájaként. Ily módon Kína úgy kap helyet a monetáris világrendben és fosztja meg a dollárt trónjától, hogy közben nem szükséges liberalizálnia a jüant vagy engedni saját szigorú tőkekontrolljából.
Tripla győzelem Kína, de legfőképpen a globális oligarchák számára, akik globálisan kezelt valutát akarnak Új Világrendjük számára.
Az Epoch Times például így jelenti be a hírt:
“Ez az első lépés a világvaluta felé.”
A tervezés több éve folyik. A központi bankok vezetői nyíltan beszélnek róla hivatalos dokumentumaikban és konferenciáikon, a média azonban érdekes módon nem igen foglalkozik vele, így a közvélemény nagy része se tud róla.
A kínai központi bank vezetője már 2009-ben arról beszélt, hogy a világ nem hagyhatja, hogy a dollár tovább bitorolja a globális tartalékvaluta státuszt, és annak felügyeletét ‘egy megbízható nemzetközi szervezetnek’ kellene átvenni. Ez a ‘megbízható’ szervezet pedig nem más, mint az IMF, a tartalékvaluta pedig az SDR.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), az Európai Központi Bank (EKB) és a Világban pedig gyorsan meg is szervezett egy konferenciát, ahol 80 elit bankár tárgyalhatta meg világuralmi terveit. Ennek részeként kitalálták, hogy az SDR alapú kötvények segítségével piacot teremthetnek az SDR-ok számára és indokot teremthetnek használatukra.
Most pedig segítenek Kínának, hogy ők is SDR alapú kötvényeket adhassanak ki. Ez a kibocsátás egyetlen oka, ahogy az Epoch Time is rámutat: ‘a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank számára ez semmilyen előnnyel nem jár, hiszen relatív erős valutákban vesz fel hitelt, de relatív gyenge valutában kapja meg a pénzt’.
Vagyis nem arról van szó, hogy a Világbank talált egy olcsó kötvény kibocsátási módszert, hanem törvényes okot akarnak szolgáltatni az SDR tartalékvaluta szerepére a világ színpadán.
Meglátjuk, hogy sikerül-e nekik. Minden attól függ, hogy a központi bankok képesek lesznek-e meggyőzni a pénzvilágot a dolláralapú tartalékvaluta rendszer leváltásáról. Ez csakis közös erővel sikerülhet nekik, így az elkövetkező években számítani lehet az SDR ismertségét növelni és vélt hasznát bemutatni hivatott történetek megszaporodására.
Ilyen értelemben a fenti esemény nem jelent világvégét, hanem a világot a világvégére felkészíteni hivatott propaganda hadjárat egyik hullámának tekinthető.
Forrás: Corbett Report
manapság a bitcoin és a eth bányászata a legnépszerűbb foglalkozás az asztali pc-ken és egyre tőbben bányásznak bitcointa bitcoinnal fizethetűnk is egy btc=215.000ft.
Mindannyian az ajándékba kapott “talentumainkkal sáfárkodunk”, Krisztus Misztikus Testének javára! A globális valuta bevezetése felgyorsítható, ha az eseményeket felpörgetik, az alapok már készen vannak. Amennyiben Ferenc pápa valóban a Jel 19, 20-ban szereplő Hamis Próféta, a vadállat, mint szabadkőműves szervezetét vezető személy az Antikrisztus, tehát hamarosan fel kell, hogy lépjen, de ahhoz még nagyobb zűrzavart, bizonytalanságot kell provokálniuk, elsősorban a Közel-keleten, sőt Izraelben is, hogy nagy békítőként be tudják mutatni a világnak. Hogy mennyi ideig fog uralkodni, azt nehezebb most még felismerni, de van egy nagyon pontos támpontunk. Amikor eltörlik a “mindennapi áldozatot”, vagyis átkozmetikázzák a “szent áldozatot”, azaz a katolikus szentmise második részét, protestáns mintára, akkor elkezdődik a visszaszámlálás! Boldog lesz aki megéri az ezerháromszáz harmincöt napot! Tehát már nem ajánlatos évtizedekben gondolkodni, csak pár kemény évben. Marana Tha!
Pontosítanék. A katolikus egyház a Hamis Parázna Babilon, a feje lesz a Hamis Próféta (lehet hogy Ferenc pápa), de ő nem azonos az antikrisztussal, aki még nem jött elő. Az antikrisztus a Fenevaddal azonos.
ÍME A CIONISTA ROTHSCHILD KLÁN ÁLTAL URALT BANKOK LISTÁJA VILÁGSZERTE!!!
UGYE, HOGY ÉRIK EGY KIADÓS BANKHOLOKAUSZT?!
Afganisztán: Bank of Afganisztán
Albánia: Albán Nemzeti Bank
Algéria: Bank Algéria
Argentína: Central Bank of Argentina
Örményország: Central Bank of Armenia
Aruba: Central Bank of Aruba
Ausztrália: Reserve Bank of Australia
Ausztria: az Osztrák Nemzeti Bank
Azerbajdzsán: Central Bank of Azerbajdzsáni Köztársaság
Bahamák: Central Bank of The Bahamas
Bahrain: Central Bank of Bahrain
Banglades: Banglades Bank
Barbados: Central Bank of Barbados
Fehéroroszország: Nemzeti Bank a Belarusz Köztársaság
Belgium: Belga Nemzeti Bank
Belize: Central Bank of Belize
Benin: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
Bermuda: Bermuda Monetáris Hatóság
Bhután: Royal Monetáris Hatóság Bhután
Bolívia: Central Bank of Bolívia
Bosznia: Central Bank of Bosznia-Hercegovina
Botswana: Bank of Botswana
Brazília: Brazil Központi Bank
Bulgária: Bolgár Nemzeti Bank
Burkina Faso: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
Burundi: Bank of Burundi Köztársaság
Kambodzsa: Nemzeti Bank Kambodzsa
Came Roon: Bank Közép-afrikai Államok
Kanada: Bank of Canada – Banque du Canada
Kajmán-szigetek Kajmán-szigetek Monetáris Hatóság
Közép-afrikai Köztársaság: Bank Közép-afrikai Államok
Chad: Bank Közép-afrikai Államok
Chile: Chilei Központi Bank
Kína: A Népi Bank of China
Kolumbia: Bank Köztársaság
Comore-szigetek: Central Bank of Comore
Kongó: Bank Közép-afrikai Államok
Costa Rica: Central Bank of Costa Rica
Elefántcsontpart: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
Horvátország: Horvát Nemzeti Bank
Kuba: Central Bank of Cuba
Ciprus: Central Bank of Cyprus
Csehország: A Cseh Nemzeti Bank
Dánia: Dánia Nemzeti Bankjának
Dominikai Köztársaság: Central Bank, a Dominikai Köztársaság
Kelet-karibi térség: Kelet-Karibi Központi Bank
Ecuador: Central Bank of Ecuador
Egyiptom: Central Bank of Egypt
El Salvador: Központi Jegybank El Salvador
Egyenlítői-Guinea: Bank Közép-afrikai Államok
Észtország: Bank of Estonia
Etiópia: Nemzeti Bank Etiópia
Európai Unió: Európai Központi Bank
Fidzsi: Reserve Bank of Fiji
Finnország: Finn Nemzeti Bank
Franciaország: Bank of France
Gabon: Bank Közép-afrikai Államok
Gambia: Central Bank of The Gambia
Georgia: Grúz Nemzeti Bank
Németország: Deutsche Bundesbank
Ghána: Bank of Ghana
Görögország: a Bank of Greece
Guatemala: Bank of Guatemala
Bissau-Guinea: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
Guyana: Bank of Guyana
Haiti: Central Bank of Haiti
Honduras: Central Bank of Honduras
Hong Kong: Hong Kong Monetáris Hatóság
Magyarország: Magyar Nemzeti Bank
Izland: Central Bank of Iceland
India: Reserve Bank of India
Indonézia: Bank Indonesia
Irán: A központi bank az Iráni Iszlám Köztársasággal
Irak: az iraki központi bank
Írország: Központi Bank és Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete Írország
Izrael: Bank of Israel
Olaszország: a Bank of Italy
Jamaica: a Bank of Jamaica
Japán: Bank of Japan
Jordan: Central Bank of Jordan
Kazahsztán: Nemzeti Bank Kazahsztán
Kenya: Central Bank of Kenya
Korea: Bank of Korea
Kuvait: Központi Bank Kuvait
Kirgizisztán: Nemzeti Bank, a Kirgiz Köztársaság
Lettország: Lett Bank
Libanon: Central Bank of Lebanon
Lesotho: Central Bank of Lesotho
Líbia: Central Bank of Líbia (A legutóbbi hódítása)
Uruguay: Central Bank of Uruguay
Litvánia: a litván nemzeti bank
Luxembourg: Central Bank of Luxembourg
Makaó: Monetáris Hatóság Makaó
Macedonia: Nemzeti Bank, a Macedón Köztársaság
Madagaszkár: Central Bank of Madagascar
Malawi: Reserve Bank of Malawi
Malajzia: Central Bank of Malaysia
Mali: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
Málta: Central Bank of Malta
Mauritius: Bank of Mauritius
Mexikó: Bank of Mexico
Moldova: Moldovai Nemzeti Bank
Mongólia: Bank Mongólia
Montenegró: Central Bank of Montenegro
Marokkó: Bank of Morocco
Mozambik: Bank Mozambik
Namíbia: Bank Namíbia
Nepál: Central Bank of Nepal
Hollandia: Hollandia Bank
Holland-Antillák: Bank a Holland Antillák
Új-Zéland: Reserve Bank of New Zealand
Nicaragua: Central Bank of Nicaragua
Niger: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
Nigéria: Central Bank of Nigeria
Norvégia: Central Bank of Norway
Omán: Central Bank of Oman
Pakisztán: a Pakisztáni Állami Bank
Pápua Új-Guinea: Bank Pápua Új-Guinea
Paraguay: Central Bank of Paraguay
Peru: Központi Jegybank Peru
Philip Pines: Bangko Sentral ng Pilipinas
Lengyelország: a Lengyel Nemzeti Bank
Portugália: a Bank of Portugal
Katar: Qatar Központi Bank
Románia: a Román Nemzeti Bank
Oroszország: Orosz Központi Bank
Ruanda: Nemzeti Bank Ruanda
San Marino: Central Bank a San Marino Köztársaság
Samoa: Central Bank of Samoa
Szaúd-Arábia: Saudi Arabian Monetáris Ügynökség
Szenegál: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
Szerbia: Szerb Nemzeti Bank
Seychelles: Central Bank of Seychelles
Sierra Leone: Bank of Sierra Leone
Szingapúr: Szingapúr monetáris hatósága
Szlovákia: a Szlovák Nemzeti Bank
Szlovénia: Szlovén Nemzeti Bank
Salamon-szigetek: Central Bank of Solomon Islands
Dél-Afrika: South African Reserve Bank
Spanyolország: a Bank of Spain
Sri Lanka: Central Bank of Sri Lanka
Szudán: Bank Szudán
Surinam: Central Bank of Suriname
Szváziföld: A központi bank Szváziföld
Svédország: Sveriges Riksbank
Svájc: Svájci Nemzeti Bank
Tádzsikisztán: Nemzeti Bank Tádzsik
Tanzánia: Bank of Tanzania
Thaiföld: a Bank of Thailand
Togo: Central Bank Nyugat-afrikai Államok (BCEAO)
Tonga: National Reserve Bank of Tonga
Trinidad és Tobago: Central Bank of Trinidad és Tobago
Tunézia: Central Bank of Tunézia
Törökország: Central Bank of Török Köztársaság
Uganda: a Bank of Uganda
Ukrajna: Ukrán Nemzeti Bank
Egyesült Arab Emírségek: Central Bank of United Arab Emirates
Egyesült Királyság: Bank of England
Egyesült Államok: Federal Reserve, a Federal Reserve Bank of New York
Vanuatu: Reserve Bank of Vanuatu
Venezuela: Central Bank of Venezuela
Vietnam: The State Bank of Vietnam
Jemen: Central Bank Jemen
Zambia: Bank of Zambia
Zimbabwe: A zimbabwei nemzeti bank?
Thorton,
Régen az embereknek nem kellett az ilyen és hasonló paradoxonok miatt aggódniuk. Lehet a kutya a központosításban van elásva? A központosítás meg a korrupcióban? A korrupció pedig az emberi mohósságban? A mohósság az egoizmusban? Az egoizmus meg…”Csak kétféle életforma létezik: az egyik a félelemorientált, a másik pedig a szeretetorientált élet. Ha életed mozgatórugója a félelem, akkor mohó, kapzsi, pénzsóvár, agresszív és egoistaleszel. Ha életed mozgatórugója a szeretet, akkor szükségszerűen megszűnik benned a félelem, a mohóság és a kapzsiság, mert a szeretet tudja, hogyan kell megosztani. A szeretet élvezi, ha adhat, nem ismer nagyobb élvezetet ennél.”
Valaki ezzel egy nagyon nagy szeletet akar abb9l a bizonyos tortáb?l.Nekem ez a megl?t?som.
Az EURO-t is megelőzte az ECU (európai valutaegység – European Currency Unit, 1979-1999)
csakúgy ahogy az SDR megelőzi a majdan létrehozandó világvalutát, annak mintegy “prototípusa”.
Mielött létre jönne ” a szervezet” már tesztelésre kerülnek és müködésbe lépnek annak mechanizmusai.
A tartalékvaluta kérdése már egy régi kérdés. A történet lényege abban van, hogy a belső gazdaság (az infláció miatt=magas foglalkoztatás) ellentétben van a tartalékvaluta szerepével (árstabilitás=munkanélküliség). Amíg a belső gazdaság kívánja az inflációt, addig a tartalék valuta az árstabilitást (és a hozamokat). Ha a tartalékvaluta inflálódik (leértékelődik) azt nem szívlelik a megtakarítók, tartalékolók. Az infláció segíti a hiteladóst és erodálja a felhalmozók pénzvagyonát. Az ellentmondás (monetáris oldalról) a pénz két funkciója között van, ez pedig a: forgalmi és a felhalmozási funkció. Ezért már nagyon régen felmerült a SDR mint tartalékvaluta szerepköre, de a hitelező országok ezt elvetették. Az SDR elterjedését kimondottan az USA gátolta. A vicc az egészben, hogy sem stabil pénzt nem lehet csinálni és stabil gazdaságot sem. Ennek alapvető oka pedig a modern munkamegosztáson alapuló termelési módban van, amit a pénzügyi rendszer vagy lekövet (ez inflációs hatású), vagy nem (ez az árstabilitás=munkanélküliség) ami deflációs jelenségekkel (és válsággal) párosul. Nincs stabil egyensúlyi rendszer(= külső (foly. fiz mérleg) és belső (költségvetés mérleg) egyensúlya) és nincs stabil pénz sem, mert a rendszert ellentmondás (paradoxon) uralja (infláció vs. munkanélküliség). Bármilyen rendszer is lesz/vagy nem lesz az ellentmondást nagyon nehéz lesz feloldani.
Érdekes. Ha van rá kapacitása az oldalnak, kíváncsi lennék, hogy ebbe a történetbe hogy illeszkedik be az USA-EU kereskedelmi háború, főleg a Deutsche Bank esetleges bedöntésével, illetve a TTIP tárgyalások jelenlegi leállásával (amit véleményem szerint az USA és a mögötte álló óriásvállalatok mindenáron le akarnak nyomni Európa torkán- szintén egy globális kormányzás érdekében.)
IDEGEN olvasd el a biblia DÁNIEL könyvének az utolsó időkre vonatkozo részét már elkezdődőtt görögország-gal és a muszlim áradattal amit europára zúditanak.
“Tripla győzelem Kína, de legfőképpen a globális oligarchák számára, akik globálisan kezelt valutát akarnak Új Világrendjük számára.”
Oké, de a szerzőnek fel kellene tenni, hogy a régi “világrend” (dollár) miért is volt jó, az nem volt “sátáni”. Milyen jogon is volt egy nemzet valutája tartalékvaluta és egyedül élvezte ennek az összes előnyét? Bukjon (inflálódjon) csak a dollár, mert ennyi mocskot (és áldozatot), amit a világra hozott, még a náci Németország sem adott. Abban is biztosak lehettek, hogy nem fogja “olcsón” adni a bőrét a dollár “világrend”, inkább felperzseli a földet, csak a hatalmát másnak át ne adja (1945. Japánra két atom, 1945-46 Kína, 1948-49 Görögország, 1950-53 Korea, Kína, 1954 Guatemala, 1958 Indonézia, 1959-61 Kuba, 1960 Guatemala, 1964 Kongó, 1965 Peru, 1964-73 Laosz, 1961-73 Vietnám (bukta!), 1967-69 Guatemala, 1973 Chile, 1983 Grenada, 1983-84 Libanon, 1980 El Salvador, 1980 Nicaragua, 1986 Líbia, 1987 Irak-Irán, 1989 Panama, 1991 Irak, 1993 Szomália, 1998 Szudán, 1998 Afganisztán, 1999 Jugoszlávia, 2001- jelenleg is Afganisztán, 2003- Irak, befejezés nélkül, de az olaj megy kifelé, 2008 Koszovó, 2008 Georgia (Grúzia), 2011- Líbia, 2013-Syria, plusz az egész arab tavasz) Ilyen szép lajstrom után miért is kellene siratnunk a “régi világrendet?
Szerintem egész egyszerűen egy rossz rendszert egy még rosszabb vált le. A lényeg, hogy egy egységes, globális pénzrendszerre van szükség egy globális diktatúrához, ami ráadásul a készpénz teljes felszámolására is készül. Ennek az előkészületei folynak. A dollár pedig egy lépcsőfok volt ugyanezen rendszer felé.
Én megértem h. a jelenések könyve (tudomásom szerint) alapján ezt állítod, de ez egyáltalán nem így van. Bretton-Woodsban már erről vitatkoztak, miután megtörtént a WW2. Pont az a lényeg, hogy a mai (egy ország kiváltsága) egy elfogadhatatlan, gonosz, önző, aljas, hazug rendszer. Miért? Mert egy ország privilégiuma az, hogy a deficitjén keresztül likviditást teremtsen!!!! és ennek minden előnyét élvezze, és a hátrányát (infláció) pedig részben másra (tartalékoló) hárítsa. Milyen alapon? Tehát míg az USÁ-nak minden joga és “kötelezettsége” a foglalkoztatás “magas” szinten tartása (mert a deficit az ezt jelenti), addig e többi pont a deficit “kordában” tartásával teremti meg az egyensúlyt (fogja vissza az inflációt), azaz növeli a munkanélküliséget!!!!. Tudod kinek volt ez az érdeke (White terv)? A kelti pari bankároknak!!!! Tudod-e azt, hogy miután a németeknél a munkanélküliség elérte a 30%-ot és már nem bírták tovább, akkor átálltak egy Európát összefogó klíringrendszerre (ami “felüdülés” volt azon országok számára, akik nem rendelkeztek arannyal ill. devizával a nemzetközi kereskedelemben)? Nem e lehet az, h. ez a fajta klíring rendszer éppen a hitelező országok dühét váltotta ki (hiszen nem kellett a külkereskedelemhez arany ill kulcsvaluta)? Tudod e azt, hogy Németország 2 év alatt stabilizáltat a foglalkoztatást, miután feladta az aranystandardot? A fenti történet lényege az, hogy ezzel a rendszerrel óriási nyomort lehet teremteni, anno Strong (FED) féllábas aranystandardnak hívta (Európának jutott a félláb). Tudod e azt, hogy a kínaiakkal kötött deviza swap ügylet is hasonló ügylet mint a német klíringrendszer? Ki is ideges megint emiatt? A kínai kezdeményezésből akár még jó is kisülhet, ha hagyják. (de nem fogják, ezért agresszívak, fenyegetőznek, hazudoznak, gyilkolnak).
Én nem vagyok ilyen nagy gazdasági szakértő, de azt tudom, hogy egy egységes világkormány van felemelkedőben, aminek egységes pénzrendszere lesz. Ennyiben kapcsolódik ez az egész a Jelenések könyvéhez. (Jelenések 13:16-18)
Itt egy másik cikk erről még 2011-ből (!), ami kicsit alaposabban leírja a taktikát:
http://idokjelei.hu/2011/07/a-globalis-valuta-trukk/
Megjegyezném még, hogy bár nyilván az egyes országok, hatalmak (és főleg azok vezetői) a saját gesztenyéjüket sütögetik, mindannyiuk főnöke viszont azt nézi, hogy hogyan szerezheti meg a hatalmat mind felett és simán beáldozza a dollárt vagy bármelyik valutát, ha tervei eléréséhez erre van szükség.
És szerintem erről szólt a Brexit is, vagyis meggyengíteni a GBP-t. Ha nem is azonnal, de majd szép lassan évek múlva. A fontos devizanemek, valuták értékeik egymáshoz igazítása, hogy aztán jöhessen az EGY világpénznem. Ez az én megrögzött teóriám.
Már egy ideje annak, hogy megszeretnék kérdezni egy szakembert a következőkről.
1. Mitől “szált” el a CHF a duplájára az utolsó X évben?
2. Ez miért nem tette tönkre a mindenféle iparukat, a mezőgazdaságukat, a külkereskedelmüket, stb-ket?
3.Miért volt egyáltalán szüksége államkötvények kibocsájtására egy jól működő, egy olyan stabil gazdasággal rendelkező országnak mint Svájc?
4. Miért buli az Svájcnak, ha államkötvényeket bocsájt ki és ad el külföldi befektetőknek úgymond halomra? Nem ez történt?
Vegyes érzelmek kavarognak bennem az “idők jeleinek” kutatásával kapcsolatban.
Megszólalt a lelkiismeretem és profitorientáció szagot érzek. (Y)
Szerény véleményem szerint óriási felelősség az idők jeleivel szórakozni, remélem mindenki átérzi ennek a súlyát és okosan mérlegel!
Érdekes, hogy ezt pont egy olyan cikk alá írod, amiről sejteni lehetett, hogy csak keveseket fog érdkelni. Amúgy hol szagolod a profitot?
A profitot a youtube-on látom, ahol “keresztények” abból élnek, hogy donáció fejében foglalkoznak az idők végének eseményeivel(paypal account stb) Pásztoroktól kezdve az egyszerű hívőkig.
Erre szerettem volna felhíni a figyelmet, hogy sokan csak ezért foglalkoznak vele. Gondolom ezzel nem hazudtam nagyot, ha pedig személyeskedésnek vélted, kérlek ne haragudj nem akartalak megbántani.
Szerintem azzal nincs probléma, ha adományt fogad el valaki azért, amit csinál, a baj csak akkor van, ha nem az Úrért, hanem az adományért teszi. De ehhez nem kell youtube csatorna. A jelenség már Jézus idejében is létezett. Őket hívta Jézus béresnek (János 10:12).