Klímaváltozás

Öko-őrület: a földigiliszta az új ellenség

Forrás: Infowars.com

A globális felmelegedés ipar egyre inkább egy elmeosztályra kezd hasonlítani, miközben az elmélet hívei egymást túllicitálva próbálják menteni maradék szavahihetőségüket. A legújabb kiadványok pedig tudományos írások helyett inkább szatírákra hasonlítanak.

A Daily Caller februárban arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedés ?felgyorsulását? egy új ellenségnek, mégpedig a földigilisztának tudhatjuk be. Jól olvastad. Nem elírás. A közönséges földigilisztáról van szó. Amellett, hogy maga az ember által előidézett globális felmelegedés fogalma is hamis, már a földigilisztát is a bűnbakok közé sorolják.

A nemzetközi szakemberek által készített tanulmányban a következőket olvashatjuk:

?A földigiliszták alapvető fontosságú szerepet játszanak a talaj üvegházhatású gáz egyensúlyának meghatározásában az egész világon, és befolyásuk az elkövetkező évtizedekben tovább erősödhet. Azt feltételezzük, hogy stimulálják a talaj karbon megkötő képességét, azonban a két legfőbb üvegházhatású gáz, a széndioxid és a nitrogénoxid kibocsátást is erősítik.? [Időkjelei: A legfőbb üvegházhatású gáz a vízpára.]

Ide jutottunk. A földigiliszta lepipálja az elsőszámú jelöltet, a napot. Úgy tűnik, a gyűrűsféreg hatalomerősödése nem ismer határokat:

?Az elkövetkezendő évtizedek során a földigiliszta jelenléte az ökoszisztémában valószínűleg világszerte emelkedni fog. Például az észak-amerikai erdők talaját szinte megszállták ezek az állatok, ami az utolsó jégkorszak óta nem fordult elő.?

A szerencsétlen férget a tehenek előzték meg, akiket 2006-ban kezdtek vádolni a ?klímaváltozásért? (ami már önmagában is megtévesztő, hiszen a klímával kapcsolatban egy dolog állandó: a változás.)

Kérődző barátainkat az alábbi bűnökkel vádolták:

?Az ENSZ egyik jelentése megállapította, hogy az egyre növekvő marhacsodák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a klímára, az erdőkre és a vadon élő állatokra nézve, egy sor másik környezetvédelmi bűn mellett, a savas esőtől kezdve, az idegen fajok megjelenésén, a sivatagok és óceáni holt zónák terjedésén át, egészen a folyók és az ivóvíz mérgezéséig és a korallzátonyok pusztulásáig.?

Kétségbeesésükben egy ?megoldással? is előálltak a giliszták és tehenek által előidézett globális felmelegedés kezelésére, ami nem egyéb, mint a jegesmedvék elaltatása.

A világ egyik vezető jegesmedve kutatója szerint előfordulhat, hogy a sarki jegesmedve népességet ?szándékos létszámcsökkentésnek? kell alávetni, egy ?kisebb, de élhetőbb medvepopuláció létrehozása érdekében.?

Szegény jegesmedvék. Nem elég, hogy az állítólagos ember által előidézett klímaváltozás jelképévé választották őket, most a túlbuzgó környezetvédők el akarják altatni egy részüket. A Yale környezetvédelmi magazin által ?világelső jegesmedve szakértőnek? nevezett tizenkét tudós cikket jelentetett meg egy környezetvédelmi lapban, amiben kihangsúlyozzák, hogy közeledik az idő, amikor szükségessé válhat a kanadai, alaszkai, grönlandi, norvég és orosz jegesmedvék egy részének elaltatása.

?Szükségessé válhat a populáció célzott csökkentése, az emberek biztonsága és egy élhetőbb, de kisebb jegesmedve populáció létrehozása érdekében, mivel a medvék élettere csökken,? írják a szerzők.

Ezek a tudósok úgy gondolják, hogy a legemberibb eljárás, ha elaltatják a globális felmelegedés miatt szerintük ?valószínűleg túlélésre képtelen? egyedeket.

?Az eutanázia valószínűleg a leghumánusabb opció az egyes, rossz helyzetben lévő, túlélésre képtelen medvék számára,? írták. ?Az adott körülmények között fontos, hogy egyértelmű szabályokat fektessünk le az éhező állatok azonosítására.?

?A kutatók tisztában vannak vele, hogy ezeket az ellentmondásos terveket nehéz lenne eladni a közvéleménynek és a törvényhozóknak. Egy működőképes megközelítési mód lehet, ha elmagyarázzák, milyen veszélyt jelenthetnek a jégről lekényszerülő, éhes medvék a lakosságra nézve,? írja Ed Srtruzi, a Yale munkatársa.

?Minél előbb gondoljuk végig a lehetséges opciókat, annál hamarabb állhatunk elő egy tervvel,? idézi a cikk egyik szerzőjét. ?A legrosszabb esetben a jég a vártnál is előbb darabolódik fel, több száz éhes medvét és nem megfelelő helyzetkezelést eredményezve.?

Olyan mintha az öko-elmeosztály szétesésének lennénk szemtanúi, ahol a betegek vödörrel próbálják oltani a már porig égett ház romjait.

[divider_1px_bg]

Aki esetleg nem látta még, ne hagyja ki az alábbi dokumentumfilmet:

Előző posztKövetkező poszt

15 hozzászólás

  1. Istenem, Istenem, soha nem írtam itt komentet, pedig már nagyon rég óta naponta látogatom az oldalt. De ez… erre most mit lehet mondani, nem is tudom miért kezdtem el írni. Hát soha nem lesz vége ennek a tobzódó ostobaságnak, valóban vannak Isten gyermekei közt olyanok akik ennyire az élet ellen fordultak? Lehet ilyen vak, és megátalkodott valaki, tényleg ennyire ostobák, vagy tudatos ez a lét ellen irányuló gyűlölet?
    Felemelni azt ki lent van…legyen hited bennük Uram, mert nekem már csak benned lehet.

  2. Többhasznú teremtménye az égnek. Ha ennyire sok lesz, akkor életbelép az “oroszlán gazella effektus” azaz sok gazella, szaporodik az oroszlán, sok oroszlán, elfogy a gazella és éhenhal sok oroszlán. A giliszta a vakondok csemegéje, átültetve effektusra nem tart soká, és ha szabad hinni a pletykának, akkor a kínai konyha is beszáll a versenybe. Különben az elvtársak mekkorát kaszáltak úgy negyven éve gilisztából_Hi…

  3. Kedves Kanku!
    Most nagyon mellélőttél!
    Környezetvédelmi főiskolát végeztem és itt a válasz mindenki kérdésére.
    A parlagfű pollenje, keveredve a Diesel és benzinszármazékokkal allergiás reakciót vált ki!
    A parlagfű önmagában egy egészséges gyógynövény amelyet nyugodtan lehet saláta ízesítésére is használni, darálva, zölden stb. Virágzása előtt kell szedni és megenni akár nyersen is! A parlagfű egy okos növény, amely azt jelenti, hogy képes vizet tárolni a talajnak, és a következő évben könnyebb veteményezni bele!
    Az allergiára pedig az evése kitűnő hatással van, tapasztalatból mondom. Rokonom adott a nagyanyjának belőle, és 1 nap alatt felásta a kis kertjét, azelőtt menni is alig bírt.
    Nem kell ezen vitatkozni, hiszen a parlagfüvet azért irtják velünk, nehogy egészségesek maradjunk. Érdekes módon az akácra 58%.-al többen allergiásak még is mindenhol akácerdők vannak. Ennyi itt a történés, és az ambrosia mint gyógynövényt, már ősidők óta ismerik. Nem hazudok, utána lehet járni, a könyvesboltban viszont nem azt írják, hogy gyógynövény lenne!

    1. Mond Schwaben, meg kóstoltad legalább egyszer is a frissen letépett parlagfüvet? Csak ezért kérdezem, mert saláta ízesítéshez is ajánlod. Szerintem nem, mert akkor tudhatnád azt is, hogy olyan keserű minta rossz seb. Másodszor. A parlagfüvet intelligenciával felruházni, bizonyos tekintetben még az emberbél is intelligensebb nővénynek titulálni, hát hallód Schwaben, te sem vagy semmi, még ha csak be is kopiztad valahonnan ezeket a dolgokat. Vagy netán a főiskolán oktatják ezeket a butaságokat? Én úgy tudtam, hogy ott egy invazív nővénynek mutatják be.
      Azt mondod egy idős hölgy, akik még járni is alig tudott, evett a parlagfűből és másnap felásta az egész kertet. Az anyát! Ez nem semmi hatás. Akkor ez már nem is a gyógynővény kategória, hanem a csodanővényeké. Most komolyan, ugye csak ugratsz? Egy pillanatig azért megmosolyogtattál és az egyik kedvenc rajzfilmem jutott erről eszembe, az Asterix és Obelix. Ezért +1 neked.
      Ami a nővény irtását illeti, én azt látom, hogy Mo-on alig irtják és alig büntetnek, ha nem irtód, ezért mindenütt ott van. Így hát, azt az állításodat sem igazán értem, hogy elakarják venni tőlünk. Én ebből az egészből, pont az ellenkezőjét szűrtem le. Az összeset nekünk akarják meghagyni, hogy “egészségesek lehessünk”. Na meg ezzel a húzással a gyógyszergyártók sem jár rosszul ugyebár, mert akkor beteg is egyre több lesz. Azt mesélik az allergiások, hogy ha külföldre utaznak, 1 nap és elmúlnak azok a kellemetlen allergiás tünetek, mivel ott nincs vagy nagyon kevés az allergiát kiváltó nővény. Miért baj ez? Ha a XIX. századik megvoltunk enélkül a bevándorló nővény nélkül, akkor most mi szükségünk van rá? A földeket meg nem kéne parlagon hagyni, ennyi. De az is lehet, hogy én látom rosszul a dolgokat és tényleg mellélőttem.

    2. Kedves Scwaben!

      A hozzászólásod alapján (azaz a tényeket, hivatkozásokat nélkülöző vagdalkozások miatt), úgy érzem, a te környezetvédelmi diplomád valószínűleg egyenértékű az én kvantum fizikai Nobel díjammal…
      Neked mint környezetvédelmi mérnöknek PONTOSAN TISZTÁBAN KÉNE LENNED mit is jelentenek azok a szavak hogy adventív (behurcolt), és invazív (agresszíven, az őshonos fajok kárára terjedő). Vagy erről az óráról esetleg hiányoztál? Másrészt… Nem tudom honnan veszed, hogy az akác (ami szintén É-amerikai származású, helyenként szintén irtandó) allergizálóbb hatású lenne, de még ha el is hiszem, akkor is fel kéne hívnom a figyelmet arra az egyszerű tényre, hogy ez utóbbi rovarbeporzású, míg a problémás parlagfű a szélre bízza mindezt… Ebből eredendően, még ha rosszabb is lenne az akác, a levegőbe kerülő pollen koncentrációja mérföldekkel elmaradna az istenített ambróziátokkal szemben. Tovább megyek… Az akácot a homok megkötésére telepítették be, amivel nem csak annak mozgását akadályozták meg, de termővé tételét is elérték. Gondolom (végzettséged lévén) azt tudod, hogy az akác (Robinia pseudoacacia), mint pillangós virágú növény, ugyanis a gyökerein olyan baktériumokkal (Rhizobium leguminosarum) él szimbiózisban , melyek képesek megkötni a levegő nitrogéntartalmát (neutrofilia), ezzel is elősegítve a talaj eme fontos összetevőjének feldúsulását. Tény, hogy hazai viszonylatban (a speciális lebontó szervezetek részleges, vagy majdnem teljes hiányának köszönhetően) a lombja nehezen korhad, tény, hogy olyan csírázásgátló anyagokat tartalmaz aminek köszönhetően a legtöbb akácos szinte aljnövényzettől mentes, és az is tény, hogy véleményem szerint mint szintén invazív, őshonos növényzetet károsító (a hazai fákat mindinkább kiszorító) tulajdonsága miatt helyenként irtandó, de messze nem olyan káros, és kezelhetetlen, mint a parlagfű. Ugyan akkor (a felvázoltak miatt) igen is van talajszerkezet, és ezzel vízháztartás javító tulajdonsága, szemben azzal az egyéves gyommal, mely nem is értem szerinted milyen módon tenné ugyan ezt…
      …és még valami… Az akác több része (a virágjától a kérgéig) ipari mennyiségben felhasznált drog, azaz többhasznú gyógynövényről beszélünk… De te csak rágd a parlagfüved… 😉

  4. Az allergiát előidéző okok közül sokkal valószínűbbnek tartom a túlzott mesterséges adalékanyagok felhalmozódását a szervezetben. (Glutamát, fenil-alanin, édesítőszerek egy része, sorolhatnám).
    Saját szememmel tapasztaltam: a mesterséges adalékanyagokkal ellátott élelmiszerek mennyiségének felére csökkentése után (azaz felét teljesen természetes, vagy olyan forrásból származó élelmiszerekkel váltottam ki) az allergia tünetei, lefolyása, gyakorisága is jelentősen csökkent.
    Mintha ezek a szerek annyira izgatnák a védekezőrendszert, hogy már mindenre rátámadnának…

  5. Ez olyan mint a parlagfű helyzete . Ami egy gyógynővény
    és közelenségé teték . Szerittem hamarosan akár ipari
    alapanyag lehet . Nevébe is benne van ami ambrózia .
    Viszont valami miatt , talán a környezet szennyezés allergiát
    okoz .

    1. Gondolom csak egy nyelv botlás volt, mert az Ambrosia és nem Ambrózia, tehát ne keverd a szezont a fazonnal, mert erre allergiás vagyok. Azt mondod parlagfű összeesküvés?

      1. Gondold meg hogy irtják ,
        Kitalálta néhány bolond a fűkaszás irtást . Mit érnek el vele . Irtják a vadvirágokat .
        Ez méh pusztuláshoz vezet . Mivel csak permettel kezet területröl tudnak begyüjteni
        virágport . Pedig erről a növényről tudni kell hogy tővestöl kell kiszedni két háromszor
        egymás után utána a többi kiszorítja .Ja és még valamit a védekezés ellene szerintem
        tönköly búza ültetése lenne , ha annyira akarnak.

        1. Maradjunk a tárgynál. Egyébként honnan ez az ambrózia, ahogy te nevezed, ez valami mágikus név, vagy mi?

        2. @Kanku: Ambrosia Elatior a latin neve a közönséges parlagfűnek.
          Ami ambrosia latinul, az nekünk ambózia. 🙂

        3. Ajjaj, akkor most, ugyan abban a történetben, van egy ambrosia (egyébként Ambrosia artemisiifolia) , egy ambrózia és egy ambózia is 🙂 Ok, rendben, annak hívjátok aminek akarjátok, csak ne csináljatok belőle istenek eledelét, mert az nem fog menni. A növényre allergiások meg NE próbálják megenni, mert abból, jó esetben, még gége metszés is lehet.

Hozzászólás a(z) kanku bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to a friend