Bibliatanulmányok, Írások

Pillantás a jövőbe – 1. rész

Pillantás a jövőbe

Ősi próféciák beteljesedése

Egy új évezred küszöbét átlépve sokan kíváncsiak vagyunk, mit is tartogat számunkra, és
bolygónk számára a jövő. Új világrend felé közeledünk, ahol mindenkire béke és bőség
vár? Avagy hamarosan példátlan káosz és zűrzavar uralkodik majd? ? Netán mindkettőben
részünk lesz?
Ez a tanulmány megkísérel olyan válaszokat adni, amelyek felkészíthetnek a jövő eseményeire.

Az alább olvasható, napjainkról szóló leírások nagy részének legkülönösebb jellegzetessége az, hogy évezredekkel ezelőtt íródtak. Megvizsgálunk majd olyan közel 2-3 ezer éves jövendöléseket és próféciákat, amelyek rendkívüli pontossággal írnak le napjainkban történő, vagy legalábbis a mi generációnk szeme láttára lezajló eseményeket és jelenségeket.

A próféciák között találunk olyanokat, melyek a napjainkra jellemző közlekedésről, a századunkban egyre nagyobb méreteket öltő utazásról, és a tudomány soha nem látott mértékű fejlődéséről számolnak be. Más technikai vívmányokat ? mint például az elektronikus számlavezetést, vagy a hamarosan bevezetésre kerülő globális hitelkártya-rendszert ? szintén elképesztő pontossággal jövendöltek meg.

E jóslatokban szó esik a globális felmelegedés hatásairól, valamint számos újkori halálos betegség ? mint például az AIDS és a rák ? járványszerű terjedéséről is.

Ha tudomásul vesszük az itt tárgyalt jövendöléseket, más fényben látjuk majd a mai világunkban végbemenő átalakulást, és lehetőségünk lesz felkészülni a jövőbeli kataklizmikus változásokra.

A nagy kérdés:

Az idők folyamán számos vallás tanítója és prófétája nyert különleges bepillantást a jövőbe. Minden idők talán egyik legrészletesebb és mélyrehatóbb szónoklata azonban kétezer évvel ezelőtt hangzott el, egy az akkori Jeruzsálemhez közel eső domboldalon. Ott az igazságkeresők egy kis csapata gyűlt össze tanítójuk ? egy ácsból lett prédikátor körül ? akit egyszerűen csak Názáreti Jézusként ismertek. Követői kérdésére felelvén évszázadokra kiható és napjainkat is érintő választ adott:

?Amikor Jézus az olajfák hegyén ült, odamentek Hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz a jele a Te eljövetelednek és a világ végének?? (Máté Evangéliuma 24,3)

Amiről Jézust a követői faggatták, az a második eljövetelként is ismert drámai esemény, mely során Krisztus visszatér, hogy átvegye a világ felett az uralmat, és megalapozza Isten királyságát a Földön. Az itt használt ?világvége? kifejezés nem bolygónk pusztulására utal, hanem az emberiség jelenlegi embertelen uralmának utolsó fejezetére.

Jézus nemcsak egy, ?a vég? közeledtére utaló jellel válaszolt a kérdésre, hanem tucatnyi határozott figyelmeztető jelet sorolt fel. A képet számos más bibliai író kiemelkedő jövendölései teszik teljessé. A következőkben tehát ezekre az előre megjósolt ?jelekre? fordítunk figyelmet.

A válasz:

(Jézus azt mondta): ?Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket? Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad; éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. De mindez a vajúdás kínjainak kezdete.? (Máté Evangéliuma 24,6-8)

Mindenki tisztában van azzal, hogy a világban évszázadokon keresztül dúltak háborúk és pusztítottak éhínségek, járványok és földrengések. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ezek száma és gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt években. Vizsgáljuk meg az idézet első részét:

A háborúzó világ

?Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. ?Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad.? (Máté Evangéliuma 24,6.7a)

A világ soha nem volt háborúktól mentes, de mindezidáig egyetlen történelmi időszak sem volt olyan háborúkkal tarkított, mint a XX. század. A Nemzetközi Vöröskereszt felmérései szerint az elmúlt évszázadban több mint 100 millióan vesztették életüket valamilyen háborús összetűzésben.

1914-et megelőzően soha nem volt még világméretű háború, mind az első, mind a második világháború azonban globális méreteket öltött. Az utóbbi során csupán tizenkét nemzet volt, mely sem hadászati, sem technikai szempontból nem vett részt a háborúban. Mindkét oldalon együttesen 93 millióan teljesítettek katonai szolgálatot, ebből 25 millióan életüket vesztették. A polgári áldozatok száma szintén hallatlanul magas: egyedül az akkori Szovjetunióban több mint 20 millió ember vesztette életét. A Washington Post így ír:

A XX. századi háborúk ?totális háborúk?, mind a küzdő felek, mind a civil lakosság számára. Napjaink háborúihoz képest az elmúlt évszázadok barbár háborúi ártatlan utcai verekedések voltak.1

A második világháború óta ? ami ?az a háború volt, ami véget vet majd minden háborúnak? ? 150 főbb háborút vívtak (évi több mint ezer halálos áldozatot számláló konfliktust), a több száz kisebb konfliktuson, lázadáson és forradalmon kívül. A fegyveres konfliktusok halálos áldozatainak száma a második világháború óta több mint 23 142 000 volt.2

A fal lerombolása óta

A világ azt remélte, hogy az 1989 novemberében lerombolt berlini fal nemcsak a nagyhatalmak közötti hidegháború végét szimbolizálja, hanem megteremti a várva várt világbékét. Sajnos ez nem így történt. Az ENSZ Menekültügyi Hivatalának 1995. novemberi jelentése szerint mindezidáig 50 millió ember kényszerült elhagyni otthonát háborús összetűzések miatt. A jelentés az eredményekkel kapcsolatban igen borúlátó:

A hidegháború vége optimista légkört teremtett a menekültkérdéssel kapcsolatban. Azt hittük, hogy a nagyhatalmak versengésének lezárultával számos konfliktus megoldódik majd? Ennek pontosan az ellenkezője történt.3

Az N.D.C. (National Defense Council Foundation ? kutató- és érdekcsoport) 1995-ös évi jelentésében hetvenegy háborút sorolt fel, ami kétszerese a szervezet által 1989-ben közölt adatoknak. A szervezet elnöke, Andrew Messing ? a különleges egység egyik nyugalmazott tisztje ? szerint a hidegháborút követő időszak legnagyobb veszélyeit a nukleáris és biológiai fegyverek proliferációja, Kína növekvő militarizálása, és a kábítószer-csempészethez kötődő erőszak elterjedése jelenti.4

?Etnikai tisztogatás? és törzsi viszályok

A ?nemzet támad nemzet ellen? próféciában eredetileg használt görög szó az ethnos, ami szó szerint lefordítva törzset vagy nemzetséget jelent. Jézus szerint tehát etnikai csoportok fordulnak egymás ellen. Az utóbbi időben ez a jóslat tragikusan be is igazolódott. A Pulitzer-díjat nyert történész, Arthur Schlesinger arra figyelmeztet, hogy ?amíg a XX. század az ideológiákért vívott háborúk évszázada volt, a XXI. század az etnikai háborúk évszázadaként kezdődik.?5

Az AP hírügynökség jelentése szerint századunkban a nemzeteken belüli viszálykodások több halálos áldozatot követeltek, mint amennyit az idegen országokkal vívott háborúk. A sztálini tisztogatásokról, Kína kulturális forradalmáról, Kambodzsa ?halálmezőiről?, az ún. népirtásokról, és a ruandai borzalmakról beszámolva a jelentés ijesztő következtetésre jut:

A XX. század történelmünk legvéresebb évszázada. Még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk a hadüzenettel megkezdett háborúkat. Ausztráliát és Észak-Amerikát kivéve minden kontinensen találunk olyan kormányt, amely ezreket, milliókat mészárolt le gyakran úgy, hogy szomszédot szomszéd ellen fordított. Az ún. legcivilizáltabb évszázadban becslések szerint legalább 170 millió ember esett öldöklés áldozatául. Az ?etnikai tisztogatás? kifejezés a mi évszázadunkban vált ismeretessé.6

Habár a jövő igen borús, ebben az erőszakos világban hamarosan eljön a nap, amikor maga Isten lép közbe, örökre véget vetve a háborúknak. A Biblia azt írja, hogy amikor Krisztus visszatér a Földre, ?ítéletet tesz a nemzetek fölött, megfenyíti a sok népet. Kardjaikból kapákat kovácsolnak, lándzsáikból metszőkéseket. Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul.? (Ézsaiás könyve 2,4)

A nemsokára eljövendő világbékéről a későbbiekben még szó lesz, most azonban egy időre térjünk még vissza a jelen szorongató realitásaira.

?Anyu, éhes vagyok!?

?És lesznek éhínségek?? (Máté Evangéliuma 24,7b)

Valóban növekvő éhínség idejében élünk? A Világbank 1996. szeptemberi jelentése szerint naponta több mint 800 millió ember éhezik világszerte, és több mint 500 millió gyermek nem jut szellemi és testi fejlődéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez. ?Naponta körülbelül négyszázezren halnak meg valamilyen alultápláltság előidézte betegségben, főleg vidéken.? ? mondja a bank alelnöke, Ismail Serageldin.7

Lester Brown, a Worldwatch adatgyűjtő intézet elnöke szerint: ?Ironikus, hogy a modern technológia, az űrkutatás, az Internet és a szervátültetések korában az emberiségnek váratlanul az egyik legősibb kihívással kellett szembenéznie 1996-ban ? hogyan éljen meg a következő aratásig.? Az 1995-ös csökkenő terméshozamokra, és a világ élelmiszer-tartalékainak jelenlegi labilis állapotára utalva figyelmeztetett: ?Még nem vagyunk túl a nehezén.?8

Sok más szakértőhöz hasonlóan a Worldwatch is a globális felmelegedést okolja a világban létező éhínség miatt. Az ?Életjelek ? 1996? című jelentésben arról olvashatunk, hogy az 1990-es évek első felében az időjáráshoz kötődő terményveszteségekért kifizetett biztosítási díjak értéke elérte a 48 millió USA dollárt, az 1980-as években kifizetett 16 millió dollárral szemben.9

Sir John Houghton klímaszakértő, és az angol parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés pusztító hatása csak ezután teljesedik be igazán: ?Ahogy az időjárás egyre szélsőségesebbé válik, erdők halnak majd ki; olyan betegségek, mint például a malária terjedése felgyorsul; és éhező menekültek vándorolnak majd országról országra.?10

Ha átlagos sebességgel olvasunk, mióta kezünkbe vettük ezt a tanulmányt, körülbelül kétszázan haltak éhen. Konzervatív becslések szerint is, hacsak drasztikusan nem javulnak a dolgok, évente kb. 4 millióan fognak éhen halni.

Amíg egészen 1830-ig tartott, hogy a világ népessége az 1 milliárdot elérje, csak száz évbe telt (1930), hogy ez a szám egy újabb milliárddal növekedjen, 30 évbe, hogy elérje a harmadik milliárdot (1960), 16 év kellett a negyedik milliárd eléréséhez (1976), és 11 év (1987), hogy az ötmilliárdot elérje. 2030-ra a világ népességét 8,5 milliárdra becsülik. Ahogy nő a népesség, úgy csökken az egy főre jutó megművelhető földterület.

Az egyszerű megoldás

A dolog szomorú iróniája az, hogy a világ képes lenne elegendő élelemmel ellátni növekvő populációját. Amíg némely éhínséget az aszály, vagy más természeti katasztrófák okoznak, többségüket mégis el lehetne kerülni, ha az emberiség nem lenne annyira önző és embertelen. A háborúk, az embargók, a korrupt kormányok és a gazdasági elnyomás mind részei a valódi problémának. Amíg ártatlan gyermekek éheznek, addig egyes gazdag nemzetek több millió tonnányi élelmet semmisítenek meg, hogy az árakat mesterségesen magasan tartsák.

Az AP hírügynökség szerint a Bread for the World Institute (Kenyeret a Világnak Intézet) a következőket írja ötödik, éves jelentésében:

?Az éhségek hátterében a humanitárius értékek pusztulása áll? ? jelenti ki a szervezet, amely széleskörűbb humanitárius segélyprogramokért lobbizik.

Jelentésükben az erőszakot, a politikai hatalomhiányt, a szegénységet, a faji megkülönböztetést, és a környezeti problémákat nevezték meg az alultápláltság fő okaiként.11

Ha mindannyian követni tudnánk az aranyszabályt, és úgy tennénk másokkal, amint elvárjuk tőlük, hogy velünk tegyenek, még olyan súlyos problémákat is ki tudnánk küszöbölni, mint az éhínség.

Háború ? a nagy pénzpocsékolás

Az éhínségek gyakran kötődnek háborúkhoz, vagyis minél több a háború, annál nagyobb az éhínség. Az USA volt elnöke, Dwight D. Eisenhower a következőképpen írt a háború okozta pénzpazarlásról:

?Minden legyártott fegyver, minden kiküldött hadihajó, minden kilőtt rakéta azoktól lop, akik éheznek és nincs meg a betevő falatuk, akik fáznak és nincs ruhájuk. A fegyverkező világ nemcsak pénzt költ. Munkásai verejtékét, tudósai tehetségét, gyermekei reményét is vesztegeti? Az emberiség vaskeresztre feszítve haldoklik a háború fenyegető felhője alatt. Vajon képes-e a világ más módon élni??12

A következő adatok segítenek napjaink viszonylatában értelmezni Eisenhower szavait:

Az 1991-es Öböl-háború naponta félmilliárd dollárba került a Szövetségeseknek, ami 350 ezer dollárnak felel meg percenként. Egy vadászrepülőgép kb. 25 millió dollárba kerül. Egy Tomahawk cirkáló rakéta 1,3 millió dollárt ér. Egy levegőből levegőbe irányított lövedék 800 ezer dollár.

Mindezt könnyebben érthető adatokra lefordítva, egy Sparrow radar-irányítású rakéta árából egy egész iskolányi gyerek napi egyszeri étkezését lehetne fedezni öt éven át.

Ezek a számok mégis eltörpülnek az évente világszerte fegyverekre költött pénzmennyiséghez képest. A stockholmi International Peace Research Institute (Nemzetközi Kutatóintézet a Békéért) jelentése szerint a világ éves fegyverkezési költségei átlagosan 900 milliárd és 1 billió dollárra rúgnak. Ha az 1 billiót vesszük figyelembe, ez azt jelenti, hogy a világon percenként 2 millió dollárt költenek fegyverekre. Egy tízéves terv, ami a fejlődő országok szegényeit tiszta ivóvízhez juttatná, 30 milliárd dollárba kerülne, ami csupán 10 napi hadászati költség. Évi 18 napi költségráfordítás megszüntetné a világon az alultápláltság problémáját. Szakértők szerint egy 200 millió dolláros költségvetés ? ami 3 órányi hadi költségráfordítást jelent ? elegendő lenne olyan betegségek felszámolásához, mint a diftéria, a szamárköhögés, a kanyaró, a tetanusz és a gyermekbénulás, melyek együttesen évente 4 millió gyermek halálát okozzák.13

Járványok sújtotta bolygó

?És lesznek döghalálok?? (Máté Evangéliuma 24,7b, Károli-féle Bibliafordítás)

A háborúkhoz és éhínségekhez hason lóan a járványok gyakoriságának és erősségének növekedése is figyelemre méltó. Alig húsz évvel ezelőtt az orvostudomány egy sor baktérium és vírus felett aratott győzelmet. 1979-ben, William Stewart ? az Egyesült Államok egészségügyi minisztere ? bejelentette, hogy ?pontot tehetünk a fertőző betegségek korszakának végére?.14

Egy 1983-as orvosi tankönyv szerint még ?a fertőző betegségeket könnyebb megelőzni és gyógyítani?, mint bármely más betegség-csoportot.15

Ahelyett azonban, hogy a veszély megszűnt volna, a ’90-es években a fertőző betegségek száma ugrásszerűen megnőtt. Dr. Sherwin Nuland Hogyan halunk meg16 című könyvében így kesereg: ?Az orvostudomány fertőző betegségek felett aratott állítólagos győzelme illúzióvá vált?.17 Az orvosok ma már arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi, gyógyszernek ellenálló baktériumok új fajai halálosabbnak bizonyulhatnak, mint az AIDS. Az AP jelentése szerint:

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi antibiotikumoknak ellenálló új baktériumfélék megjelenése jobban veszélyezteti a közegészségügyet, mint az AIDS.

Olyan betegségek válnak gyógyíthatatlanná, amelyeket korábban legyőzöttnek tekintettek, mint például a tuberkulózis, a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás, vagy a sztafilómás fertőzések. Egy egyszerű, középfülgyulladást vagy tüdőgyulladást okozó baktérium a vancomycinnek és más gyógyszereknek ellenálló ?szuper bacilussá? válhat.

A tudósok ?egészségügyi katasztrófát? jósolnak ? figyelmeztetett Dr. Alexander Tomasz, a New York-i Rockefeller Egyetemről, az Amerikai Tudományos Fejlődés Társaság 1994-es ülésén.18

Az antibiotikumok fegyvere visszafelé sül el

Miért bukkannak fel újra ezek az egyszer már kihalóban levő, vagy kihaltnak vélt betegségek? A szakértők szerint ironikusan éppen az ezeket gyógyítani hivatott gyógyszerek gyakori és helytelen alkalmazása a felelős az új szuper-fajok kialakulásáért.

Kritikusok az ún. ?B-52 módszer? elterjedéséről panaszkodnak bizonyos orvosi körökben, melynek során az orvos pácienseit egy széleskörűen alkalmazható antibiotikummal látja el, amikor nem biztos a betegség pontos okában. A szakértők attól is tartanak, hogy az állateledelekben használt antibiotikumok elterjedt alkalmazása szintén hozzájárul a baktériumok ellenálló képességének kifejlődéséhez.19

Gyilkos vírusok

Az orvostársadalom figyelmeztetése szerint nemcsak a baktériumok okozta járványok száma emelkedik, hanem a gyilkos vírusok, mint például az AIDS vagy az ebola is gyakrabban fordulnak elő.

Az AIDS és az ebola csupán figyelmeztető előhírnökei annak a sok más halálos vírusnak, amelyek végigsöpörhetnek a Földön a genetikai mutáció, vagy olyan társadalmi változások következtében, melyek kedveznek a betegségek terjedésének ? mondják a szakértők.

?Ez csak a jéghegy csúcsa ahhoz képest, hogy mennyi vírus létezhet az emberi szervezetben? ? állítja Dr. Morse, egy ebola-szakértő. Richard Courtney, a pennsylvaniai állami egyetemről kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet szerint ?a vírusos betegségek száma egyre nő ahelyett, hogy csökkenne?.20

Az AIDS-robbanás

Ahogy az AIDS tovább folytatja pusztító útját a világban, megdöbbentő statisztikákat olvashatunk. Az UNAIDS, az ENSZ HIV/AIDS vírussal foglalkozó egyesített programja 1996 decemberében kiadott becslései szerint ’96-ban 3,1 millióval nőtt a HIV vírussal fertőzöttek száma. Ugyanabban az évben 1,5 millióan haltak meg AIDS-ben, 6,4 millióra növelve az AIDS-hez fűződő halálozások számát. E tanulmány megírásakor több mint 24 millió a ma élő HIV/AIDS vírussal fertőzöttek száma, ami annyit jelent, hogy jóval több, mint 30 millió ember fertőződött meg, mióta a betegséget 1981-ben először diagnosztizálták.21

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ?naponta több mint 6000 ember fertőződik meg a HIV vírussal, és a járvány egyre terjed. A heteroszexuális úton történő fertőződés az összes HIV fertőzés 75%-áért felelős?.22 WHO szóvivő, Christopher Powell szerint 2000-re a HIV-pozitív emberek száma akár a 40 milliót is elérheti.23

A fentiekben említett járványokon kívül természetesen ott van a rák, ami nem számít fertőző betegségnek. Tudósok szerint a rákbetegségeknek kb. 80 százaléka környezeti hatásokra vezethető vissza, például a dohányzásra (aktív vagy passzív), vagy káros kémiai anyagok szervezetünkbe jutására modern élelmiszereink fogyasztása során. Ma több mint száz olyan különböző fajta rákbetegséget ismernek, amelyek elődeink számára még ismeretlenek voltak, és amelyek ma évente 6 millió emberáldozatot követelnek. A melanoma, a halálos kimenetelű bőrrák terjedésének ugrásszerű növekedését a Föld ózonrétegének ? amely a Nap ultraibolya sugarait szűri ? elvékonyodása okozza.

Jézus szerint visszatérését járványok és betegségek elterjedése fogja megelőzni. Habár ezek gyakorisága az elkövetkezendő napokban egyre nő, a Biblia azt is elmondja nekünk, hogy Isten meg tudja védeni és gyógyítani azokat, akik bíznak Benne: ?Nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás ? És feltámad néktek, akik félitek az Én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az Ő szárnyai alatt.? (Zsoltárok könyve 91,10; Malakiás könyve 4,2 ? Károli-féle Bibliafordítás)

?És rengett a Föld!

?És földrengések lesznek mindenfelé?? (Máté Evangéliuma 24,7b)

A Világ Almanach szerint 1000 és 1800 között csak 21 nagyobb erejű földrengés volt. 1800 és 1900 között viszont már 18. A következő 50 évben ? 1900 és 1950 között ? 33 nagyobb földrengés történt ? majdnem annyi, mint az azt megelőző 850 évben együttvéve!24

1950 és 1991 között 93 nagy erejű földrengést jegyeztek fel ? majdnem háromszor annyit, mint az ezt megelőző fél évszázadban -, amelyek világszerte 1,3 millió ember életét követelték. A földrengések ilyen nagymértékű növekedése arra a következtetésre juttatta a tudósokat, hogy nagyobb szeizmikus mozgások időszakába léptünk.

A geológusok és szeizmológusok 1995-ös konferenciáján arra figyelmeztettek, hogy a szeizmikus törésvonalak mentén épülő nagyvárosokat a közeljövőben hallatlan katasztrófák sújtják majd:

?Csaknem bizonyos, hogy az elkövetkező évtizedekben eddig soha nem látott katasztrófák várhatók.? ? mondta Roger Bilham a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Egyesület egyik ülésén. ? ?Figyelembe véve, hogy a városi lakosság akár 50 %-a is áldozatul eshet egyetlen földrengésnek, még az 1 milliós nagyságrendet meghaladó halálozási arányok előrejelzése sem tekinthető túlzásnak. Amíg az elmúlt évtizedekben a nagyobb földrengések általában megkímélték a városi lakosságot, ez a tendencia nem fog a végtelenségig folytatódni? ? hangsúlyozta Bilham.25

Ézsaiás prófétának szintén voltak látomásai a végső napok óriási földrengéseiről: ?És megrendülnek a föld alapjai? darabokra törik a föld, inogva reng a föld? Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, mint a kunyhó? a nagy öldöklés napján, mikor leomlanak a vártornyok.? (Ézsaiás könyve 24,18-20; 30,25)

Bibliográfia

  1. Washington Post excerpt quoted in ?The Futility of War,? Awake, 22 April 96
  2. AP (Associated Press), 10 Nov 1993
  3. ?Wars Force 50 Million from Homes,? AP, 15 Nov 95
  4. ?Group: 71 Wars Exist Worldwide,? AP, 2 Jan 96
  5. ?Is a World Without War Possible?,? Awake, 22 Apr 96
  6. Levinson, Arlene. ?20th Century Awash in Blood,? AP, 16 Sep 95
  7. ?800 Million People Go Hungry,? UPI (United Press International), Washington, 23 Sep 1996
  8. Evans, Eddie. ?World Faces Ancient Challenge of Growing Food,? Reuter, 18 May 1996
  9. Briscoe, David. ?The Planet’s Pulse,? AP, 18 May 1996
  10. Fox, Maggie. ?Global Warming Means Third-World Hardship,? Reuter, London, 15 Feb 1996
  11. AP, 13 Oct 94
  12. Eisenhower, Dwight D. ?A Chance for Peace.? 16 Apr 1953, speech to the American Society of Newspaper Editors. In: Public Papers of the Presidents: Dwight D. Eisenhower. Washington, D.C.: U.S. Government Printing Office, 1960-1961; 1:179-189.
  13. ?Our Common Future,? 1987 UN report issued by the World Commission on Environment and Development
  14. Hamilton, Andrea. ?Bacteria Become Ever More Resistant,? The Washington Times, 20 Nov 1994
  15. U.S. News & World Report, 29 Jan 1996
  16. Nuland, Sherwin B. How We Die: Reflections on Life’s Final Chapter. New York: Random House in association with Alfred A. Knopf, 1994.
  17. ?The End of Antibiotics,? Newsweek, 28 Mar 1994, pp. 47-48
  18. AP, 26 Mar 95
  19. AP, 7 Oct 94
  20. AP, Washington, 23 May 95
  21. Figures taken from the UNAIDS and WHO Internet Web page, 7/97.
  22. ?UN: 6000 People Infected Daily by HIV,? UPI, 30 Nov 95
  23. AP 3 Jan 95
  24. The Universal Almanac, Kansas City, Mo.: Andrews and McMeel, 1993
  25. ?Deaths in quakes expected to rise as cities grow,? Reuter, Boulder, Colorado, 3 Jul 1995
Előző posztKövetkező poszt

1 hozzászólás

  1. Mindig éltek olyan emberek a világ számtalan helyén, más más nemzetségű, akik kivételes képességgel rendelkeztek. ennek köszönhetően anélkül hogy megértették volna miképp, de látomásokat KAPTAK a Teremtő Erők valamelyikétől. Így keletkeztek a jövendölések amit régen fekete mágiának véltek .
    Való igaz hogy a Földön a közel, – de különösen a távoli jövőben szörnyű katasztrófák sorozata várható.

    De nem elég megjósolni, hanem annak okát is meg kellene indokolni és felfogni ahhoz, hogy a élet megmenthető lehessen!

    Olyan sokat fejlődött a tudomány hála isteni tudatának, de sajnos sok mindent félvállról kezelnek és olyan elméleteket tanítanak amelyek csak fikciók. Így van ez a Földtudományokkal is. Fogalmuk sincs arról hogy valójában milyen is a Földünk szerkezete, amit pedig a felnövekvő tudósoknak tanítanak nem egyéb, mint spekuláció amely a kezdő tudósokat félrevezeti!
    A Földünk haldoklik az élet számára legföljebb 20- ezer esztendeje HA ! maradt még!
    A Föld belülről kifelé-haladva forrósodott át fokozatosan, miközben egyre nagyobb lett a tömege. Korunkra egy széles kb. 1000 km üres tér fogja körbe a Föld Magját.
    A szilárd héj pedig egyre keskenyebb 5-80 km a geológusok szerint– de az óceán fenéken sok helyen belelátni a Föld gyomrába- és ez van már a Dél-Sarki jég alatt is- tűzhányók. Bár földi viszonylatban ez a legnyugodtabb övezet. S ez azért lehetséges, mert a láva tömege Észak-felé fejti ki főleg a nyomását. Bár az Űrben nincs lent és fent de még is a hőnyomása, az energiának a nyomása felfelé fokozódik.

    Ez okozza valójában a igazi Globális felmelegedést. Az óceánok vize alattomosan melegszik aminek az lehet a következménye hogy pár évtized és elönti a víz a sekélyebb partvidékeket, szigeteket– ehhez hozzá kell venni a megszaporodó és egyre nagyobb földrengéseket, a alvó tűzhányók felébredését, a időjárás drasztikus megváltozását– s mind ezek következményét a éhínséget és a életek pusztulását.

    Mit tehetne az ember? Istentelennek tartom, az ember és ember között, népek és népek között a megkülönböztetést. Butaságnak és bigottnak tartom mind azon filozófiákat amelyek kihagyják az elméleteinkből épp azt a szent dolgot, amelynek az életünket köszönhettük eddig , a Földünket! Amely mint ahogy az élet született, fejlődött, tudatosodott” és meghal, mint élő bolygó az élet számára!
    Továbbá, Embertelennek tartom azt, hogy a Földön dollár biliárdosok, milliárdosok élhetnek nyugodtan lubickolva akkor amikor éhen halnak emberek és alultápláltak a világ számtalan helyén a gyermekek.. Hogy az ember aki csak megél, nem képes a jövőjét tervezni , mert a pénzügyi és gazdasági vezetése a világunknak egyenlő a 0000000! Mert minden vezető az egész világon!! csak a hatalom, a vagyon megszerzésével törődik.

    Magyarul az emberi faj intelligenCS” rétege épp olyan ÖNZŐ és OSTOBA, mint volt több ezer éven keresztül minden uralkodó osztály, nem képes felfogni azt, hogy ha tömegemberek elpusztulnak, beteggé nyomorodnak, akkor Ők maguk is tönkre mennek, mert nem lesz aki kitörölje a feneküket. De ha a tömegemberek élére egy karizmatikus erős isteni tudatú ember kerül, akkor ezen a világon még utoljára elszabadulhat a pokol úgy Istenigazából…!- és ha egyszer innen egy másik bolygóra kell átmenteni az életet, akkor a csak a valóban Emberré váltak fognak eltávozni!
    Ez a figyelmeztetésem, amely (Földünkkel kapcsolatban) megtapasztaláson alapul!

Hozzászólás a(z) Viktória bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend