Pénzlenyúlás ciprusi mintára ? Hozzányúl az EU a betétekhez

Néhány napja feltettük a költői kérdést: Vajon ki állja majd az új bankmentések számláját? A hivatalos válaszra egy hetet sem kellett várni. Az EU pénzügyminiszterei csütörtökön döntöttek a bankszanálás szabályairól. A megállapodás értelmében ezentúl a százezer eurónál nagyobb betéttel rendelkezőknek is részt kell venni a bankmentésekben. Más szóval a Cipruson látott állami pénzlenyúlás mostantól hivatalos módszerré válik, azzal a különbséggel, hogy a szabályokat előre lefektették.

Az EU tisztviselői elég sokáig bizonygatták, hogy a ciprusi megoldás egyedi eset volt, de most már mindenki láthatja, hogy ez nem igaz. Mára elcsendesedett az ügy kapcsán kirobban nemzetközi felháborodás, így a politikusok szép fokozatosan megvalósíthatják, amit valószínűleg mindvégig terveztek.

Vajon miért pont most hozták meg a döntést? Netán sorozatos bankcsődökre számítanak a közeljövőben? Tudnak valamit, amit nem kötnek az orrunkra?

Említésre méltó, hogy milyen kevés nemzetközi médiafigyelmet kapott ez a fontos döntés. Néhány éve minden hírportál napokig másról sem írt volna, minthogy a betétesekkel fizettetik meg a bankok tévedéseit.

A Portfolio.hu a következőket írta:

Hétórás tárgyalás után a 27 tagállam vezetői összeállították azt a tervezetet, amely alapján a részvényesek mellett a kötvényesek és a 100 ezer euró feletti bankbetéttel rendelkezők is részt kell, hogy vállaljanak az esetlegesen bajba kerülő bankok megmentésében. A szaknyelvben “bail-in”-nek nevezett metódust üdvözölte az Eurócsoport vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem.

Az új szabályok tabut döntenek Európában, hiszen eddig nem nyúltak hozzá a bankbetétekhez a bankok megmentése során, elsősorban adófizetői (költségvetési) pénzeket vettek ehhez igénybe. A jövőben is lesz azért némi mozgásterük a tagállamoknak arra, hogy megállapítsák, miként hárítják át a veszteségeket a befektetőkre.

A Guardian cikke szerint Angela Merkel örül a megállapodásnak, mert így a politikai szereplők a háttérben maradhatnak a bankmentések során és ?kiegyensúlyozott kompromisszumnak? nevezte a döntést.

Közben zárójelben érdemes megemlíteni, hogy a Fitch Ratings “CCC” osztályzatról RD, vagyis korlátozott államcsőd kategóriába sorolta Ciprus helyi devizában fennálló adósságát. Tehát a betétek márciusi megsarcolása ellenére továbbra is a csőd közelében van az ország.

Vajon az uniós döntés hatására milyen irányba mozdulnak majd a bankkötvények árfolyamai?

A hivatalos magyarázat szerint a döntésre azért volt szükség, mert az adófizetői pénzekből végrehajtott bankmentések túl sok gondot okoztak:

Az Európai Unió gazdasági termelésének egyharmadát költötte eddig bajba jutott pénzintézeteinek megsegítésére 2008 és 2011 között, a válságot azonban nem tudta adófizetői pénzekből megfékezni, Írország esetében pedig csaknem teljesen államcsődöt okozott.

A márciusban végrehajtott ciprusi mentés azonban keményebb lépéseket eredményezett, amikor az Unió a költségek jelentős részét a betétesekre hárította. Most ezt a módszert tervezik megismételni.

Tehát a ciprusi ?megoldást? másolják, azt pedig tudjuk, hogy Cipruson számos vállalkozás többszázezer eurót veszített egyik napról a másikra.

Abban pedig biztosak lehetünk, hogy további bankcsődöket fogunk látni, nemcsak az Európai Unióban, hanem szerte a világon. Ez különösen felgyorsulhat a következő válság beindulása után.

Az újabb válság még el sem érte a világgazdaságot, de a recesszió tünetei mindenhol érezhetőek.

Néhány említésre méltó adat:

–          Az autóeladások 20 éves mélyponton vannak Európában.

–          Az eurózóna munkanélküliségi rátája nem mozdul a 12,2 százalékról, ami mindenkori rekordnak számít.

–          Olaszországban átlag 134 kiskereskedelmi egység zár be minden egyes nap. 2008 óta összesen 224.000 bolt vagy vállalkozás húzta le a redőnyt.

–          A jóslatok szerint Olaszország 6 hónapon belül kimentésre fog szorulni.

–          Franciaországban a mindenkori legalacsonyabb szintre esett a fogyasztói bizalom index.

–          Franciaországban a munkanélküliségi ráta 10,4 százalékon áll, ami az elmúlt 15 év legmagasabb értéke.

–          Franciaországban a gazdasági termelés 57 százalékát a kormány adja.

–          Az elmúlt 11 hónapban idén májusban csökkent a leggyorsabb ütemben a folyósított személyi kölcsönök értéke Európában.

–          Az elmúlt 25 évben az idei első negyedévben csökkentek a leggyorsabban a felhasználható jövedelmek az Egyesült Királyságban.

–          Az előrejelzések szerint a spanyol munkanélküliségi ráta jövőre elérheti a 28,5 százalékot.

–          Néhány éve a rossz kölcsönök mértéke 2% alatt volt Spanyolországban, ez az arány jelenleg 10,87%.

–          A spanyol államadósság 19,1 százalékkal nőtt csak az elmúlt 12 hónapban.

–          A görög kormány előrejelzése szerint az ország gazdasága 4,5 százalékkal fog zsugorodni idén.

–          Az előrejelzések szerint a görög munkanélküliségi ráta 30 százalékra fog emelkedni 2014-ben.

A helyzetet cseppet sem javítja, hogy Kína eközben kereskedelmi háborút vív Európa ellen.

Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy az Európában elindult folyamatok példanélküliek a modernkorban és sajnos sokan sok pénzt fognak még veszíteni.

Források: The Economic Collapse, Portfolio.hu, guardian.co.uk