Hit és vallás, seasonal

„A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát”

Egy újabb évtizedhez közeledve jómódot kóstolgató kis hazánkban sokszor a felhalmozott áruhegyek és kuponok alól kell előbányászni a karácsony lényegét, így érthető, ha egyesekben az öröm helyett a stressz fokozódik december végéhez közeledve, ugyanakkor azt gondolom, hogy panaszra mégsem lehet okunk. A karácsony üzenete lépten nyomon ránk mosolyog, legyen az egy áruházban felállított betlehem vagy a rádióban felcsendülő ének formájában. Mindenkire rá van bízva, hogy az áruhegyekre vagy a csendes hangra figyel, ami bár csendes, a legnagyobb városi forgatagban is hallható. Arról nem beszélve, hogy a türelmet is sokkal hatékonyabban gyakorolhatjuk ilyenkor.

A karácsonyt beárnyékoló tényezők nem minden országban hasonlóak, igaz, a csendes hang mindenhol hallható. Gunnar Ingi Gunnarsson, Reykjavik egyetlen baptista gyülekezetének pásztora elmeséli nekünk, hogyan ünnepelnek december az izlandiak és mi az, ami a csendes hangról elvonja figyelmüket.


Az ünnepet körülövező északi mondák döbbenetes kontrasztként mutatják be, hogy milyen egy Jézus nélküli karácsonyi hagyomány.

Hívőként az ünnep alkalmával gyakran idézzük Ézsaiást: „Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk.”1 Miközben a prófécia beteljesedését ünnepeljük, hálát adunk a reménynek, amit magunkénak tudhatunk általa.

Karácsony idején Izlandon a nap délben kel és nagyjából fél négykor nyugszik. Miközben a sötétedés utáni, karácsonyi díszbe öltöztetett város utcáit járom, gyakran eszembe jut a prófécia egy másik sora, ahol azt olvassuk, hogy „a nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog.”2 A hasonlat különösen beszédes egy olyan ország lakói számára, akik a telet sötétségben töltik.

Nálunk a karácsonyt „Jól”-nak hívják, ami az angolszász Yule szó izlandi megfelelője. Itt, az Egyesült Államokkal vagy Angliával ellentétben, nincs vita arról, hogy visszakerüljön-e Krisztus a karácsony elnevezésébe (Christmas vagy Xmas), mert soha nem is volt benne. Az északi pogány hagyományokban a szó a téli napforduló idején tartott ünnepre utal, amit a kereszténység megérkezése után is megtartottak. A szót és a hagyományokat egyaránt.

A dalaink Jézus születése helyett ajándékokról, szerelemről és az izlandi hagyományok főszereplőiről szólnak, akik bár időnként humorosak, személyiségük inkább bizarrnak mondható. A mindenki által ismert pirosruhás Mikulás mellett Izlandon 13 fiútestvér az ünnep főszereplője, akik 13 nappal karácsony előtt indulnak el a városba.

A 13 fiú egyéniségét és nevét a rájuk jellemző csíntevések határozzák meg, amelyek egyetlen célja a helyiek zaklatása. Fő elfoglaltságaik közé tartozik a kolbászlopás, az ételmaradékok elfogyasztása, az ajtócsapkodás, a kanalak és edények nyalogatása és ellopása vagy a gyertyák elemelése. Gyerekként különösen féltem attól, aki a legenda szerint az ajtó körül szaglászott és testvérétől, akit „kukucskálónak” hívtak.

A hagyomány szerint az izlandi gyerekek 13 nappal karácsony előtt teszik ki cipőiket az ablakba, hogy a 13 testvér nyalánkságokkal jutalmazza a jókat és krumplival büntesse a rosszakat. Grýla , a 13 fivér anyja, listát vezet a legrosszabb gyerekekről, hogy karácsony éjjelén elrabolja, majd barlangjában megfőzze őket. A történet szerint Grýla és harmadik férje, Leppalúði macskája azzal fenyegeti a gyerekeket, hogy megeszi mindazokat, akik nem kapnak új ruhát karácsonyra.

Miközben egyetlen felnőtt izlandi sem veszi komolyan ezeket a történeteket, azok mégis sokat elárulnak rólunk és kultúránkról. Egy sötét humorú, a büntetést hangsúlyozó mítoszt látunk egy olyan társadalomban, amelyik szinte kategorikusan elutasított egy másik történetet. A Jól körüli történetek cinikus életszemléletről árulkodnak, amelyik elhomályosítja a reményt és nem törekszik a boldog befejezésre, hit helyett beletörődést eredményezve.

Személy szerint nagy rajongója vagyok C.S. Lewisnak és különösen érdekel J. R. R. Tolkienhez fűződő barátsága. Rajongásomat tovább erősíti az a tény, hogy valamilyen szinten mindketten ismerték anyanyelvemet és kedvelték az északi mítoszokat. Biztos vagyok benne, hogy hallottak Grýla-ról és annak 13 csíntevő fiáról és félelmetes macskájáról.

A két író egyik jelentőségteljes vitája, még Lewis megtérése előtt, a mitológiák igazságtartalma körül forgott. Tolkien szerint a kereszténységhez hasonló mítoszok nem ásták alá a kereszténység igazságtartalmát. Sőt, valahol mindegyik az igazságot próbálta közvetíteni, ami a folyamat során valahol elferdült.  

Úgy érvelt, hogy valamennyi mítosz az igaz mitológiát kereste, ami nem csupán egy történet a sok közül, hanem valóban megtörtént és Jézus Krisztus születésében, életében és feltámadásában valósult meg. Tolkien úgy gondolta, hogy különösen a mítoszok egyik alfaja, a tündérmesék próbálták hűen megragadni, amit csupán az egyetlen igaz történet adhat: valódi vígaszt és egy mindennél meglepőbb, örömteli és csodás befejezést.

Hívőként csodálatos látni ezt az örömet Krisztus születésének ünneplésében, Aki belépett saját teremtésébe, hogy magához emelje azt. A valóság, a karácsony igazi üzenete, éles ellentétben áll a Jól hagyományaival.

Az ajándékokról énekelve megfeledkezünk a legnagyobb ajándékról, Jézusról. Miközben ijesztő történetekkel próbálunk jó viselkedést kierőszakolni a gyerekekből, nem vesszük észre a bűnösnek felajánlott reményt, kegyelmet és megbocsátást. Amikor a rémisztő macska megfenyegeti azokat, akik nem kapnak új ruhát karácsonykor, nem vesszük észre, hogy Jézus igazságossága az egyetlen öltözék, amire szükségünk van. Miközben minden erőnkkel megpróbáljuk megfosztani az ünnepet a vallásos felhangoktól, az igazi örömet, a legcsodálatosabb reményt és a legfontosabb eseményt veszítjük el.

A sötétség sajnos nem csak a Jól legendát jellemzi. Hasonló üresség uralja sötét humorunkat, a tévésorozatainkat és részben a zenénket. Vajon milyen mértékben befolyásolja ez a hazámat, amelyik a világ elsőszámú antidepresszáns fogyasztója? Az izlandiak valahogy vonzódnak a megtorlásról, ítéletről és büntetésről szóló sötét történetekhez.

Minden vágyam, hogy gyerekeinknek és honfitársaimnak megmutassam az Életet, ami minden embernek világossága.3 Testvéreimet szerte a világban pedig arra kérem, hogy imádkozzanak értünk, hogy ez a sötétségben járó  nép is lásson világosságot!

A Christianity Today írásának felhasználásával

  1. Ézsaiás 9:6 []
  2. Ézsaiás 9:2 []
  3. János 1:4 []
Előző posztKövetkező poszt

39 hozzászólás

  1. Hát, én szépen leragadtam ennél a cikknél. 🙂 Ugyanis szerintem -úgy tűnik, akaratlanul- valami nagyon fontos problémára mutat rá: a vallások közötti súlyos ellentétekre.Ez is ízig-vérig idők jelei téma – ha már az idők jelei témát ilyen szokványos korlátoltsággal kezeljük.Mert ugye… “Képmutatók, a tűzvészeket, járványokat észreveszitek, de az idők jeleit nem látjátok?”(Mt.16:3) Természetesen egyáltalán nem akarock itt képmutatással vádolni senkit sem, de aki szándékom ellenére mégis magára veszi, vigasztalódjon azzal ha akar, hogy én ebben is előtte járok. 🙂 A Piros Pirula Projectnek volt egy telitalálat filmsorozata a vallások kialakulásáról.Méghozzá kedvenc sci-fi témámon, a 2001. Űrodüsszeián keresztül.Hogy, hogy nem, a leglényegesebb része ennek a PPP filmnek azóta eltűnt, illetve, eltüntették… Most is Clarke egyik monumentális művét, a három kötetes Időodisszeiát olvasom.Visszatérve a PPP filmjére, világos a vallások eredete és szembenállása, mióta a világ világ, és mióta az ember ember.

    De hát a vallások nem csak a másik vallással súrlódnak (soxor halálosan), hanem az elvileg azonos vonalat képviselő irányzatokon belül is ugyanekkora az életveszélyes rumli.Az egyik ilyen irányzat, amit kereszténységnek neveznek, az egyik élharcosa ennek a benső meghasonlásnak.De szerintem az összes többi vallás is ugyanígy.Az azonos elveken működő vallásokon belüli szektás harc közismert.Ha például a kereszténységen belül akkora mértékű az önmaga ellen fordulás, hogy még saját testvéreiket is soxor sátáninak, meg luciferiánusnak kilátják ki, mit várhatnak a más elvek szerint gondolkodó vallások?És minden vallás belsejében van az elsődleges romlás.Akár ‘pogány’, akár ‘istenes’ vallás ez.Belül.Ezért foglalkoznak másokkal, hogy önmagukkal ne kelljen.És mi van az egyes emberi lények benső kozmoszával? Hiszen “nagyobb az, aki bennünk van, mint az, aki a világban van.” Megrettenünk ettől a benső nagyságtól, fenségességtől.(Sokunk meg is marad ebben a rettegő állapotban.)Mert a Megváltás, és természetesen maga a Krisztus, nem a vallásokban, hanem az emberben és az emberért van.Az időjárás jeleit észre tudjuk venni, de az idők jeleit nem?Képmutatók lennénk?Nem baj!Nem baj, mert eredendően Jézusban mindannyian eredetiek vagyunk.Eredetiek, valóságosak, igaziak, nem csak egy mutatott kép, nem csak az a kép vagyunk, amit mutatunk magunkról…magunknak.Számomra úgy tűnik, hogy az idők jelei téma az időtlenségre utal.Mi meg adatolunk itten… Hogy ki? , hogyan?, meg mikor? (jön vissza). Mintha az örökkévalóságban számítanának személyek, idő és helyrajzi adatok.

  2. Oszkár! Ezt ma olvastam valahol. Nem igazán értem mit akart vele mondani, de szerintem sok mindent. Valamiért te jutottál róla az eszembe 🙂

    “fény, fény, fény
    fény a fényért
    fránya fény
    fény a fene”

  3. Oszkár most hogy 32 illetve 5 év itt lét után belédhasított a felismerés és megfogadtad a saját igehirdetéseid tanácsaid mi az, ami változott benned és főleg körülötted?
    És végül, de nem utolsósorban, kinek akarsz te egyáltalán megfelelni és miert?

    1. Köszönöm, hogy így el szoktál gondolkodni a hozzászólásaimon! 🙂 Örülök, hogy kérdéseket is megfogalmaznak benned.Annyi idő alatt, amit előbb te is megjegyeztél, a többivel együtt kialakult bennem egy egyre erősebb sejtés, hogy a kérdések soxor fontosabbak a válaszoknál.Annak is már pár éve, hogy ezt itt visszatérően olykor meg szoktam jegyezni.Nekem nagyon úgy tűnik, hogy igazándiból nem akkor értettünk meg egy helyzetet -problémát, dilemmát-, amikor helyes válaszokat tudunk adni.Inkább az a megértésünk fokmérője szerintem, amikor meg tudjuk / merjük fogalmazni a lényegre törő kérdéseket.Nem a helyes válaszokat adó, hanem a lényegre törő kérdező tud egyre inkább elmélyülni vagy magasra emelkedni a megértésben.Helyes válaszokat akárki tud adni, haajjjajj!!, de a helyes irányú kérdések megfogalmazói ritkábbak.Ezért a fenti kérdéseidre ilyen formán nem is tudok maradéktalanul válaszolni.Szerintem ebben a témában akkor kerülsz előrébb, ha ugyanezeket magadtól is megkérdezed.A bensődből jövő válasz hitelesebb, mint a kívülről jövő, a másoktól származó.Minél inkább természeted mélységeiből származnak a meglátások, annál inkább csak a hozzád egyre közelebb állókkal tudod azt maradéktalanul egyeztetni.Végül teljesen MAGadra maradsz bizonyos vonatkozásokban.MAGadra, olyan válaszokkal, melyek ugyanígy kérdések is egyben – mert szavak nélküliek; benyomások.Csendesek.Minél csendesebbek, annál előre mutatóbbak.És annál inkább a lehalkított elme számára valók.De legalább azok a te önálló tapasztalataid lesznek, nem pedig mások elmondása szerint valók.Ha tényleg érdekel, beszélhetünk. 🙂 Habár az igazi válaszok benned vannak.Ahogy az igazi kérdések is.Tovább megyek: te magad vagy a válasz mindenre.Mindenre, ami csak elképzelhető, és minden elképzelhetetlenre is.

      1. Kettő vallás létezik a világon. Az egyik Jézus és hit központú. A másik pedig emberi, vagyis önközpontú. De nevezhetjük teljesítmény-központúnak is.
        Ennyi kedves Oszkár. Nem kell ezt ragozni.

        Albert Einstein mondotta egyszer, hogy ‘Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted egészen.’
        Szerintem így volt ezzel ő is. De csak a szíve mélyén. 🙂

        1. Miért lenne baj, ha valamit nem ért valaki?Hogyan is érthetné igazán bárki Isten és ember teret, időt, tömeget és fénysebességet meghaladó viszonyát?Hogyan tehetne valaki felelősen maradéktalan kijelentéseket arról, ami minden értelmet meghalad?Aki már ma ennyire mindent megfellebbezhetetlenül tud az örökkévalóságról, az holnap mihez kezd? “Tégy mindent a legegyszerűbben, de annál egyszerűbben ne!” ~Albert Einstein

        2. Aki megértette a megváltás elképesztő titkát, elmondhatja hogy “érti” az ÚR Istent, ha megértette, hogy az gazdagszik aki ad, ha megértette, hogy add oda köntösödet is, vagy ha ezer lépésre kényszerítenek (kényszerítenek ! ) menj el kétannyira … TESZI is, és rájön, hogy boldog, akkor megértette az Ő gondolatait.
          A Szeretet Misszionáriusainak az a felirat volt (van) a kalkuttai házuk bejárata felett ami pont ezt fejezi ki: “nem az csoda, hogy mi ezt tesszük, hanem, hogy közben boldogok vagyunk” 🙂
          Esetleg, ha mindezt nem is teszi de legalább a megváltást megérti, akkor SZERETI ŐT ! https://www.youtube.com/watch?v=tPctHwR6yEA és dicséretével nem tud betelni https://www.youtube.com/watch?v=jeIZ3Za0AIQ

        3. Huhh…!Már az is elég, ha valakinek az élő és írott szavai fedik egymást.

        4. Az örökkévalóság UTÁN mihez kezd ? Nem gondolod komolyan, Oszi 🙂

  4. Ez nagyon önmeggyőző volt. És öntoleráns is. Csak szigorúan sorok közt értsük. Bravó!

  5. A magyar nemzetről / népről is szoktak sötét árnyalatoktól túltengő általánosító leírásokat adni magyarföldön lakó, magyarországi magyar állampolgárok.Vagy túlfényezetett – ellentétes érdekeltségi körök.Már bocs, az összeesküvés elméletért! 🙂 Tudjuk, hogy nincs veszélyesebb a belső ellenségnél.Mármint mondjuk, amikor valaki szándékosan sötétre festi saját nemzete kultúráját, de a ló másik oldala, a nacionalizmusba hajló magasztos híresztelés is öngól.Szóval, egyoldalúan sötétre vagy világosra festeni valamit, az mindig nagyon gyanús.Tulajdonképpen mindenki saját magáról ad hírt a megnyilvánulásaival.Én is most, és ez a babtista lelkipásztor is.Mindenki maga tudja saját megnyilvánulása mögöttes szándékát.Valamilyen szinten mindannyiunkban közös, hogy saját képünkre akarjuk formálni környezetünket.Ennek egy szélsőséges formája hódításnak nevezhető.Amikor egy terjeszkedő birodalom nem veszi figyelembe egy meghódított terület természeti egységét és sajátosságát.Vagy amikor nem érti, hogy Isten mindenkinek a saját nyelvén szól, és azt akarja másokra erőszakolni, amit ő maga hallani vél.Más körülményekhez alkalmazkodott az eszkimó, a beduin vagy a busman.És ez nem csak külső jegyeikre igaz.Más képekben fejeződik ki lelki, spirituális atmoszférájuk is.Nem helyezhető a jegesmedve a sivatagba, és a teve sem a havas természetbe.Ha nem vagyunk teljesen materialisták be kell látnunk, hogy ez az élőlények, esetünkben az ember rejtett, belső, szellemi, lelki, spirituális igényeire is igaz.

    Komolyan teljesít Izlandon a gyógyszerlobbi is, a vallási-politikai nyumulás mellett.Na, megint összeesküvés elméletezek… Direkt most én is felnagyítom és szélsőségessé teszem, kiélezem a lényeget: szintetikus testi-lelki gyógyszerekkel traktálják az embereket Izlandon (is).Egy az északitól nagyban eltérő kultúra azt mondja az izlanderekről, hogy betegek.És a gyógyszerészek meg a vallási vezetők nyomják beléjük a fekete mágikus antidepresszánsokat.Ha Isten vastag, fehér bundával ruházta fel a jegesmedvéd, sötét bőrszínnel a tűző napon élő busmant, a nyelvükön is tud hozzájuk szólni.Nekünk már nem kéne mondanunk semmit sem.Az eszkimóknak több ezer szavuk van a hó különböző állapotainak kifejezésére, ami nekünk furcsa, bár megértenénk egymást – ha akrnánk.Más szavakkal írjuk le Istent is, és más-más mitológiákká sikerült formába öntenünk.Tanulnunk kéne egymástól inkább, és nem azt híresztelni, hogy az a másik milyen beteges… Igen, menjen el más vidékekre is aki elhivatott, hogy tanítványokat szerezzen Jézus nevében.De az ne menjen sehová, aki ugyanígy képtelen tanulni másoktól.Ha valaki valahol tanítványokat akar szerezni, akkor tanuljon.Ne tudást, hanem Istent vigye.

    https://index.hu/tudomany/til/2017/03/08/hany_szavuk_van_az_eszkimoknak_a_hora/

      1. A “burzum” fogalma (Tolkien) Izlandon is nagyon jól ismert.Habár eme jelen kis történet Norvégiába, és amint látjuk, azon túl röpít minket, kaphatunk némi ízelítőt a szélesebb körű jeges és sötét északról.Ne legyen senki sem előítéletes más népekkel, hitrendszerekkel!Semmilyen égtáj irányában.Szerintem mindenki a saját háza táján söprögessen csak, az éppen elég.Különben olyan erők viharában fogja magát találni, hogy azt sem tudja majd, fiú-e vagy lány, vagy valami egyéb.És emiatt csak saját magát okolhatja.Ebből meg már régen elég kéne, hogy legyen… De sosem késő. Jobb tanulni, mint tudni.Tanítványokat csak így lehet szerezni.Nálunkfelé a globalizációt a zsidó lobbival azonosítják, de nem így északon… És egyik sem igaz. https://hu.wikipedia.org/wiki/Burzum

        Ne feledjétek, sosem a hallani- vagy olvasni való a lényeges, hanem aki olvassa vagy hallja… ‘To Hell & back again’ _()_ https://www.youtube.com/watch?v=lf5jNze9lbQ

        1. A címet olvasva azt hittem ezt a videót osztottad meg ( a dalban a Hel szót egy ‘l’-lel írják):
          https://youtu.be/veD9dpgwnzc

          Amúgy szerintem olyan nem létezik, hogy valaki csak a saját háza táján söpörget és kicsit önző is lenne, bár tudom, hogy sokan nem önzetlenségből teszik. Én ettől még nem hagyom abba. Ha a legnagyobb szeretet odaadni az életem a felebarátomért, akkor söpörhetek is nála. 🙂

        2. Nem csak, hogy úgy írták, egy ‘l’-lel, de úgy is felejtették. 😀

          Hát, a szeretetre semmiféle törvény nincsen (mégsem törvényen kívüli). 🙂 A szemekben lévő szálkákra és gerendákra vonatkozó Törvénykönyvek azonban szekrénnyi vastagságúak, mégsem azok az uralkodó Írások.Mindenki maga dönti el.Már ugye, aki egyáltalán mer szóba állni önmagával.Aki mer, maghallja a benső hangot.A csendet.Azt, hogy minden, ami VAN, azért lehet, mert a kezdetek kezdetén és még annak előtte, valaki életét adta a barátaiért.Ez már megtörtént.Minden emberrel megtörtént, még a ‘pogányokkal’ is.És legyenek ezek a pogik akár délen, akár északon, szerintem az ő vallásuk sem rosszabb vagy jobb a mienknél.Hiszen egyek vagyunk a végtelen Istenben.Mások nem a ténykedéseink miatt találkoznak Istennel, hanem annak dacára.De mi itt egy “kereszteslovag rendszerben” nőttünk fel, és habár csak néhányunk meri magában ezt meghaladni és bensőből vezéreltnek lenni a külső keretek helyett – Isten így szeret minket.Pont olyannak, amilyenek vagyunk, mert a szeretetre nincs törvény. 🙂 Bensőből vezéreltnek lenni annyi, hogy a tanítványok jönnek el hozzánk, nem pedig fordítva.Jönnek a fényre.Mert vonzza őket. 🙂 Szerintem.

        3. Oszkár, nekem úgy tűnik, hogy valami módon betévedtél a tolerancia útvesztőjébe. Ha pedig ezt a megközelítést tényleg komolyan gondolod, az egyetlen őszinte reakció mások véleményére a hallgatás lenne, hiszen éppen úgy tolerálnod kellene azokat, akik például hozzám vagy keresztény testvéreimhez hasonlóan, úgy gondoljuk, hogy fontos átadni másoknak, amit kaptunk, mert bár a megváltás mindenkié, nem mindenki tud róla, és ez nagyon nagy különbség. Az pedig, hogy ezt esetleg arrogánsan vagy önhitten teszem, nem teszi kevésbé igazzá, főleg, ha belegondolunk, hogy az önhittség nem a keresztények “kiváltsága”, hanem emberi gyengeség.
          Amikor megismertem Jézust és megtértem, néhány régi ismerősről kiderült, hogy keresztény volt, de számomra ez sohasem volt egyértelmű, egyrészt azért, mert nem beszéltek róla, másrészt saját tudatlanságom miatt. Arra a kérdésre, hogy miért nem beszéltek erről soha azt felelték, hogy azt hitték, egyértelmű. Nem volt az.
          Elképzelni sem tudom, hogy milyen lett volna az életem Jézus nélkül. Nyilván Jézus áldozata akkor is tény maradt volna, de nem az én életemben. Jézus egyértelmű példát állított elénk, ennek pedig nagyon fontos része, hogy a megváltás üzenetét átadjuk másoknak. Lehetőleg szeretetben, de ha hiszed, ha nem, néha még arrogánsan is működik, mert aki tényleg keres, azt még a stílus sem tántorítja vissza.
          Egyszer valaki, nem emlékszem ki, úgy írta le a bizonyságtételt, mint amikor egyik koldus megmutatja a másiknak, hogy hol talál ételt. Jézus nélkül mindannyian koldusok vagyunk, teljesen mindegy, hogy milyen a kulturális vagy nemzeti hátterünk. Ugyanakkor nagyon önző dolog lenne, nem megmutatni koldustársainknak, hogy hol találják meg az élő víz és kenyér kiapadhatatlan forrását.

        4. Jól esik itt élni a lehetőséggel -köszönet is érte neked, Thea! 🙂 – ezért tovább gondolkodom hangosan, vagy ha úgy tetszik, tovább győzködöm magam. :mrgreen: 😀 Még pár sor erejéig.Pár napja jegyeztem meg egy másik cikkednél, hogy Ábrahámot nem azért áldotta meg isten, mert kiállta a próbát Izsákkal.Hanem azért állta ki a próbát Ábrahám, mert eleve áldott volt annyira, ahány csillag van az égen. 🙂 Az időhöz kötött elménk olyan személyiséget alakít ki (ha hagyjuk), aki számára a valóság visszás.Azt, hogy a tanítványok maguk fogják keresni a társaságunkat, többnyire csak az érti meg, aki valamikor maga is elindult tanítványok nyomába.Az őszinte igehirdető számára ez az egyik legjobb út, hogy felismerje ténykedése közben, ki is az igazi tanítványa valójában – hiszen már annyiszor kimondta a hirdetett igét, hogy végül csak hatott őrá is. 😀

        5. Ezt a mondatodat, drága Thea, felírtam, képletesen. Meg kell jegyezni !
          Nagy örömet okozott 🙂 🙂 🙂 “Ha odaadom az életemet a felebarátomért, akkor söprögethetek is nála” – édes 🙂 és egyszerű, gyermeki 🙂

        6. Azért az ész megáll, kedves Oszi, “az ő vallásuk sem rosszabb vagy jobb a miénknél.

          Hogy van ez ? VAN igazság, VAN Teremtő Isten, aki nem hagyott minket magunkra – pl. hogy minden vallást se jobbnak, se rosszabbnak ne tartsunk – hanem KINYILATKOZTATTA Önmagát !? “A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget mint a világosságot” … A “vallás'” nem miértünk van, jó, sokszor mondtam, vallás az, amit egy ember vall, MOND. A HIT egészen más … és más a meggyőződés is, az IGAZSÁGRÓL ! Az nem egy kenőcsös, jó ez is, meg az is … Minden “vallásban” az ember keresi az Istent. Kivéve a kereszténységet, ahol ISTEN KERESI az embert … TÉGED is kedves Oszkár 🙂

        7. Thea, egy nehezen körülhatárolható börtön esetében az sem tudhatod biztosan, hogy melyik oldalán állsz a rácsnak.A filmet még nem néztem meg, de az itteni lehetőségeket ismét köszönve, örülök, hogy elérhetővé tetted számomra. 🙂 Meg fogom nézni.

        8. Újraolvasva hozzászólásodat, látom, hogy végül semennyire sem sikerült körülhatárolnod azt börtönt.Örülök, hogy ehhez a kétélű felismeréshez nem is kellettem! 😀

        9. Nem tudom, nekem írtad-e Oszi, hogy nem sikerült körülhatárolni a börtönt. Nem mondom meg, hány évtizeddel ezelőtt, de kb 22 éves koromban csináltam egy egyszerű “ábrát” ami fekete kis négyzet-lapokból állt, sorban, vízszintesen és függőlegesen, kihagyva egy centit kb. és VOLT benne egyetlen piros négyzet/”kocka”. Ez volt az akkori “De profundis” … “A mélységből …. (kiáltok Uram, Hozzád ! ) A címe pedig a produkciónak “negatív börtönrács” … Összevonva, “negatív börtönrácsaim mögül kiáltok Hozzád Uram! ” Ez a börtönrács a REND. A hitéletben a parancsolatok, a természet védelmében a természet rendje. Az emberi életben a párom megtalálása, akivel beteljesíthetjük (beteljesíthetnénk) az Isten-képmást !
          Tehát nincs börtön … (rács meg persze, hogy nincs – az “ábra” szerint: kívül sötét van, a rács világos, nem létező) csak azt gondoljuk mert lázad(t)unk a REND ellen, mindaz ellen, ami boldogságunkra, szabadságunkra szolgálna !

        10. Szia Thea!Most adódott időm , hogy visszatérjek ide, és elolvassam megint a hozzászólásokat.Erre azért volt szükség, mert semennyire sem értem a megnyilvánulásodat.Nem látom az összefüggéseket.Az okokat, a miérteket.Sem azt, hogy soraidat miért oda helyezted el, ahová.Azt viszont nagyon is megértem, hogy amit kihúztál belőle, azt miért húztad ki.Természetesen szíved joga.De én meg pont annál fogva kapcsolódtam válaszomban.Habár írott soraidban betű szerint már nincsen meg, de valójában nagyon is ott van az.Csak most már a soraid között és nem a szemek számára.

        11. Szia Oszkár!
          Igen, először börtönként jellemeztem a toleranciát, de rájöttem, hogy inkább hasonlít egy útvesztőre.
          Az pedig hogy nem érted, talán azért lehet, mert bár a te hozzászólásodra írtam, valószínűleg nem neked szól. Akiknek szól, remélhetőleg értik. 🙂

        12. Az útvesztő hasonlatod eredetileg is megvolt, csak hosszabban.Abból vettél el.És raktál máshol még hozzá.Ha a megjelent véleményedet kedvedre kozmetikázod, kihúzol belőle, hozzárax, akkor már nem az a mérvadó, hogy az olvasóid értik-e.Nem az a baj, hogy valaki nincs egészen tisztában azzal, hogy mit is szeretne mondani, hanem az a jó. 😉 Továbbra is ősi szeretettel: Oszkár barátod 🙂

        13. Szerintem elég emberi dolog, hogy nem találjuk a szavakat egy gondolat kifejezésére, hiába tűnik annyira egyértelműnek a fejünkben, hogy azonnal billentyűzet elé ülünk és csak később jövünk rá, hogy amit leírtunk egyáltalán nem tükrözi azt, amit ki akartunk fejezni. Alig várom, hogy megtapasztaljam a kommunikáció mennyei formáját, főleg, hogy volt alkalmam megtapasztalni néhány olyan emberrel, akivel nagyon közeli kapcsolatban vagyok. “Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata…”

        14. Nincs mit várnunk rajta.A kommunikáció mennyei formája is already here. :)) Ahogy nem régen csodálatosan megfogalmaztad: mirajtunk múlik a csoda.És ez szerintem is eléggé emberi dolog. ‘Have no fear, rebellion is here!’ Ebben az évben már nem viccelek itt többet.Höhö!! :))) Ez egy hazai, salgótarjáni felvétel… Imádom, ahogy a honlapodat is. https://www.youtube.com/watch?v=Dh6AWdh_VxE

        15. Ezt a kellemesen őszinte, ‘tükrözős’ gondolatodat szívesen tovább vinném, Thea. 🙂 Igen, a csoda rajtunk múlik, ahogy máshol nem régen mondtad; mi magunk vagyunk a csoda.És az már eleve csodálatos, amikor ilyen rejtett dimenzióinkban tett felismeréseket merünk feszegetni.Aztán még mélyebben feszegetni.Hogy az a tükrözés, amiről előbb írtál, az végre a valóságot adja vissza.Nem újdonság, Pál apostol is beszélt róla, hogy (minimum) mintha két ember, két személyiség lakna bennünk.Az egyik eltervezi, a másik kivitelezi.És ha tükrünk nem a valóság, akkor a kettő között eltérés van.Ennek az eltérésnek az aránya jelzi szenvedéseink (amit elviselünk és terjesztünk) mértékét.Érdemes itt Jakab apostolt felidézni.Vagy Pál apostolt (tükör által homályosan). Igen, a Biblia elég lehet ennek a tükörnek a letisztításához, hogy ez a nemlétező kettősség megszűnjön, és végre azt láthassuk, ami igazándiból is VAN.Tulajdonképpen a tükör is tiszta (nem a tükör tehet róla, ha homályos a látásunk), de minden mozdulatunk, amivel megérintjük, a látásunkon, az elménkben torzít, nem pedig a tükrön.És elfelejtjük, hogy eredetileg milyennek is mutatkozunk benne (Jakab). Egynek, egységesnek.Vallástól, hitrendszertől függetlenül.Mert nem a tükör törött, hanem a vetítőnk, amit tehát jobb lenne nem használnunk, ám aminek a használatát, emberek lévén, elkerülni nem tudjuk.A valóság tükrében nincsen fügefa levél, nincsenek maszkok.Ezért olyan ijesztő. És ez már nem tolerancia kérdése, hanem maga a valóság.Amit elfogadni is, tolerálni is, szeretni is nagyon-nagyon nehéz, de attól még maga a valóság.A valóságot kommentálni pedig nem lehet.Mi mégis ezt tesszük.De rejtőzzünk bár bármilyen vallás mögé, Isten túl lát azon, és így szeret minket.Olyannak, amilyenek vagyunk – valóságosnak.Túl mindenen, ami tudással, értelemmel megismerhető és szavakkal kifejezhető.

        16. Úgy tűnik, mégsem elírás az egy “l”. Valószínűleg a skandinávoknál használt ‘helvete’ szóra utal, ami egyébként szintén poklot jelent.A teljes lemez címlistáján is így írják.

        17. Harmincegy-két év után a következő felismerés kezd körvonalazódni bennem.És ebben a felismerésemben, mint már az összesben az utóbbi 5 évben, az Idők Jelei weboldal valamilyen módon kulcsszerepet játszott.(Köszönet minden illetékesnek: láthatóaknak és láthatatlanoknak! 🙂 ) Ez akkor kezdett egyértelművé válni bennem, amikor régebben elkezdtem mondani itt, és azóta is mondom, hogy valójában és igazándiból senki sem mások számára írogat ide, hanem önmagának.A kérdés az, hogy ezt az egós trükköt ki mikor veszi észre.(Egyébként mindig mindenki a legjobbkor; lévén, hogy egész életünk minden történése nem történhet máskor, csakis a legjobbkor.Ezzel kapcsolatban is csak az a kérdés, hogy ezt mikor vesszük végre észre.)

          Szóval: az igehirdető -aki eljut bárhová, akár a világ távoli helyeire is, én is eljutottam- igehirdetése akkor kezdi hozni igaz és valóságos gyümölcseit, amikor az igehirdető elkezdi végre megfogadni saját igehirdetése tanácsait. Ekkor kezd minden változni végre a kívánt irányba benne és körülötte.Ekkor nyer értelmet a maga mélységeiben és magasságaiban Jézus intése, hogy mindenhol szerezzetek tanítványokat a nevemben ( “Te” magad VAGY ez a mindenhol!)És ekkor csillan fel világosan: ki is az én tanítványom valójában.(Ez ugyan felcsillan, de hogy tartós világossággá váljon ez az Isteni szikra, további evangelizációra lesz mindannyiunknak szüksége, hiszen tanítványunkat tanítani kell – vagyis tanulnunk tőle.) Aki saját tanácsait képes megfogadni, bármire képes (értsd: hatalmat nyer önmaga felett, Istenországából Istenországába ért, Haza, mert ezen kívül nincsenek helyek, sem pillanatok, sem történések.)

        18. Így kellett volna írnom: Istenországából Istenországába jut el az igehirdető, Haza; de nem csak, hogy Haza, hanem Otthonról Haza. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to a friend