Lázongó világ

Élelem ? A forradalom mozgatója

Middle-east-woman-high-wheat-pricesForrás: prophecynewswatch.com

A föld szó szerint reng, ahogy egyre több földrengés rázza folyamatosan szerte a világon.

Sajnos azonban a rengéseken kívül más is megrázza. Egyre több nemzetet ér el az a politikai rengés, amelynek közös mozgatórugója az étel.

A világ élelmiszerellátásának összetett rendszere nyitja meg a politikai rezsimek előtt a kijáratot és a bejáratot egyaránt.

Az élelmiszerhiány képes olyan forrongások parazsát is belobbantani, ami vezetőket buktat meg és felperzsel mindent, ami útjába kerül. Ez történt Zine El Abidine Bel Alival, Tunézia elnökével, ez a tűz érte el Egyiptomot, Líbiát és Jement 2011-ben és ma a nemzetek új csoportját fenyegeti az emelkedő élelmiszerárak miatt, a New England Komplex Rendszerek Intézetének munkatársa, Yeneer Bar-Yam elméleti kutató szerint.

Brian Merchant leírja, hogy Bar-Yam az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adatai alapján elkészített egy táblázatot a FAO élelmiszer árindex emelkedéséről és azt találta, hogy amikor az a 210-es érték fölé emelkedett, világszerte élelmiszerlázadások törtek ki. Ez történt 2008-ban a gazdasági összeomlást követően, majd ismét 2011-ben, amikor egy tunéziai utcai árus tiltakozásul felgyújtotta magát, mert többé nem volt képes ellátni a családját.

Bar-Yam összeállított egy listát azokról az országokról, amiket szerinte a forradalom veszélye fenyeget az élelmiszerhiány miatt. Ezek a következők:

Dél-Afrika, Haiti, Argentína, Egyiptom, Tunézia, Brazília, Törökország, Kolumbia, Líbia, Svédország [?], India, Kína, Bulgária, Chile, Szíria, Thaiföld, Banglades, Bahrein, Ukrajna, Venezuela és Bosznia.

Láthattuk miként söpört végig az ?arab tavasz? a közel-kelet és Afrika egyes országain, lázongásokat és kormányok bukását hozva magával. Egy hasonló vihar most más nemzetek felett tornyosul.

?Nyilván számos egyéb oka van a tömeges tiltakozások kirobbanásának, azonban az éhség, vagy annak veszélye, gyakran bizonyul gyújtópontnak, ami végül berobbantja a folyamatot. Venezuelában, ahol a diákok az utcákon tiltakoznak és ahol a megmozdulásoknak számos áldozata van már, az élelmiszerárak 18 éves rekordot döntöttek,? mondja Merchant.

Azonban nemcsak az élelmiszerhiány táplálja az elégedetlenséget.

Azok a tényezők, amelyes az élelmiszerellátás gyökereit érintik, érzékeny pontnak számítanak a politikai csatározásokban.

Thailand_Rice_Farmers_540_359_100Thaiföldön, a kormányellenes tüntetéseken, egyértelműen hallani a gazdák panaszos hangját. Orthai Sriring és Amy Sawitta Lefevre szerint ?a választási bizottság jóváhagyta egy 712 millió Baht összegű (4,9 milliárd forint) segély kiutalását a központi költségvetésből a rizstermesztő gazdák számára, akik közül a kétségbeesés sokakat már az öngyilkosságba kergetett.?

?Az összeg azonban csupán csepp a tengerben ahhoz a 130 milliárd Bahthoz (895,5 milliárd forint) képest, amivel a kormány az ország egymillió gazdájának tartozik.?

?Ha ezen a héten sem kapjuk meg a pénzünket, visszatérünk, hogy emlékeztessük a miniszterelnök asszonyt,? nyilatkozta a gazdák egyik vezetője egy légi bázis előtt tartott tüntetés után, ahol Yingluch Shinawatra, miniszterelnök asszony kabinetgyűlést tartott.

Az amerikaiak megszokták az élelmiszerhiányokról szóló hírek rendszeres megjelenését, de mi van saját házuk táján?

?Kalifornia, az Egyesült Államokon belül a legtöbb zöldséget termelő állam, történelmének egyik legnagyobb aszályával küzd. Az államban 91,6 százalékában súlyos, helyenként kiemelkedően súlyos aszály van. 2013 az eddig legrosszabb év volt számára, és eddig 2014 sem hozott javulást. A CNBC előrejelzései szerint a kaliforniai gazdák hozzávetőleg félmillió holdnyi (202 millió hektár) földterületet hagynak bevetetlenül az idén a mindent megbénító aszály miatt. Az USA nyugati vidékének nagy része már hosszú idő óta küzd a súlyos szárazsággal, ami rendkívül sok gazdát érint Texastól egészen a nyugati partig.?

drought

Figyelembe véve az élelmiszertermelési gondokat, plusz az amerikai gazdák hihetetlen mértékű függőségét az állami támogatástól, ami évente hozzávetőleg 20 milliárd (millió) dollárt tesz ki, megtetézve a 2014-re előre jelzett 514 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal, fel kell tennünk azt a kényes kérdést, hogy vajon mennyi ideig remélhetik az amerikaiak távol tartani a robbanóanyagot a szikrától?

Előző posztKövetkező poszt

12 hozzászólás

  1. A számok szerintem nem stimmelnek. Félmillió hold, az 200 ezer hektár. Az USA Mezőgazdasági támogatásokra pedig kizárt, hogy évi 20 millió dollárt költsön. Ez kb az USA 1 éves pet chicken clothes and pempers üzletág forgalma. (baromfinak gyártott ruházat!)

  2. A forradalmak okai sok esetben felgyülemlett államadósság amit áthárítanak
    a emberekre és már nem tudnak elviselni .Ennek egyik tünete a éhínség .
    De nem csak ez kell , hozzá mondjuk nemzetközi helyzet . És még sok
    más .

  3. Elnézést ha nem voltam eléggé építő jellegű,de az oldal színvonalát szerintem lehúzzák az ilyen neve nincs szerzőktől összeollózott félrevezető tanulmányok.
    Ráadásúl mindíg felbosszantanak az ilyen státuszok mint: “elméleti kutató” főleg ha az valami cionista gondolati műhely szolgálatában áll.

    1. Rendben. Máskor figyelek, hogy az oldal nevében egyértelműsítsem azokat a részeket, amik nem azok.

  4. T.Szerk.
    Micsoda blődség ez a cikk?
    Miaz,hogy az élelmiszerhiányból fakdóan robbant ki forradalom Tunéziában,Egyiptomban,és ,Líbiában???
    A cikk szerzője és leközlője tisztában van a mai nemzetközi politikával,vagy csak válogatás nélkül leközöl mindenféle butaságot? A sok agyhalott úgyis elhiszi?
    Mindenki tudja,hogy például líbiában sem az éhező emberek,vagy a tuaregek döntötték meg a hatalmat ,hanem a cionizmus.
    Ráadásul nem az éhség volt az indok!!

    1. A cikk az élelmiszerhiánnyal foglalkozik egy konkrét tanulmány alapján. Ettől függetlenül megemlíti, hogy ez csak egy tényező a sok közül. A cikk valóban nem tér ki az egyéb részletekre, de azt tudjuk, hogy az élelmiszerhiány is egy eszköz az elit kezében, legyen az mesterségesen gerjesztett vagy sem. Ha szétnézel az oldalon láthatod, hogy hasonlóan vélekedünk mi is a háttérben rejlő okokról. Ha pedig valami szerinted egy adott cikkből hiányzik, hozzá lehet tenni építő jelleggel is. A T. szerk.

      1. Thea,

        első olvasatra nekem is furcsának tűnt az arab tavasz okainak éhínség-élelmiszerhiányra vetítése; szintén azért, mert egészen más dolgokat olvastam először róla – és általában az elsőként hallott információt fogadjuk el igazabbnak.
        Viszont egyetértek Veled: szerintem is egy eszköz a háttérhatalom kezében.

    2. Az lehet , de egyet nem lehet , ki hagyni a számításból nem a cionisták
      harcolnak a élen , hanem a nép kik szabadságot akarnának , csak
      rászedik őket a cionisták vagy mások .

      Ez a Rákóczi szabadságharc idejéből származik legalább .

      Menj el, menj szegény magyar, a kétség partjára,
      Tekints az ingadozó reménység pólcára,
      S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni,
      Borzadj, mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.

      Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,
      Elfajult testvéridtől csinált áll-útakon,
      Kik őseink hamvait rútúl megtapodták,
      Arany szabadságunkat aranyon eladták.

      Menj, add egy olyan kézbe, szabadságod fékit,
      Mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit,
      Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:
      A szabadság s a rabság, miben különböznek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to a friend