Háborúk

Valóban a háború küszöbén áll a világ? Hasonlóságok 1914 és 2014 között

Forrás: heraldsun.com.au

Egy évszázaddal ezelőtt az osztrák trónörökös elleni merénylet elég volt ahhoz, hogy az ó- és újvilág közötti érzékeny egyensúlyt felborítsa és egy sok millió életet követelő háborúba taszítsa a világot. Vajon a történelem megismétli önmagát?

1914-ben a világ elkezdett kísérletezni a gazdasági globalizációval.

Az optimisták azt gondolták, hogy a kísérlet segítségével véget lehet vetni minden háborúnak.

A koncepcióról azonban kiderült, hogy a régi birodalmi és az új terjeszkedési nézetekkel is ellentétes.

Feszültség alakult ki az óvilág ipari és katonai hatalmai és az újraéledt “új” gazdaságok ambíciói között.

Ugorjunk az időben száz évet és tegyük fel a kérdést: Nem emlékeztet ez a felállás valamire?

Margaret MacMillan, az Oxford Egyetem nemzetközi történelem professzora (akinek Kína jelenkori gazdasági és katonai erőfitogtatásáról írt tanulmánya felborzolta a tudományos körök kedélyeit) szerint igen.

Margaret nincs egyedül a véleményével. Számos diplomata, tudós, szerző és újságíró jutott hasonló következtetésre.

És így vélekednek a kínai szakértők is.

“Akik nem tanulnak a történelemből, megismétlik a hibákat,” mondják egyesek.

Talán.

Mark Twain szerint “a történelem nem ismétli magát, de rímel.”

Amennyiben ez igaz, lássunk néhány sort a versből:

Letűnő birodalmak: a jövőtől félve megragadnak mindent, amit lehet;

Előkelő hely a világban: az új hatalmak nagy ambíciókkal érkeznek;

Globális forráspontok: szakadár államok és vitatott területek;

Globalizáció: annak minden “előnyével” és nyomásával;

Fegyverkezési verseny: az új technológiák semmisé teszik a régi erőviszonyokat.

A rím mindenképpen fellelhető.

Lássuk akkor a két “14” közötti hasonlóságokat:

Hanyatló birodalom

Melyik volt a világ szinte rivális nélküli gazdasági és katonai nagyhatalma csaknem egy évszázadon át? A brit birodalom. Az ipari forradalom, ami először hihetetlen erőt biztosított és végül mérhetetlen arroganciát eredményezett, lett a veszte is egyben, mivel a birodalom katonai fölénye szinte egyik napról a másikra megszűnt a kialakuló fegyverkezési versenyben.

[Időkjelei: Azért itt fontos megjegyezni, hogy csupán a mindenki számára látható hatalmi erők változtak, a világot ténylegesen irányító családok nem.]

Vajon most az Egyesült Államok van hasonló helyzetben?

2013-ban komoly csorba esett a világ jelenlegi szuperhatalmának szavahihetőségén. A Julian Assange, Bradley Manning és Edward Snowden által kiszivárogtatott információk leleplezték az Egyesült Államokra jellemző kettős mércét. (Időkjelei: Igen, tudjuk, hogy ezek az emberek megrendelésre adhatták a kiszivárogtatott információkat, de attól még az információk hasznosak maradnak számunkra. Főleg, ha tudjuk, hogy ez csak a jéghegy csúcsa és tisztában vagyunk a nyilvánosságra kerülés okaival. Új összefoglaló a témában angol nyelven: http://www.youtube.com/watch?v=LjzXqJi2494)

Diplomáciai és erkölcsi hírneve darabokban, ugyanakkor továbbra is magának követeli a világ elsőszámú nagyhatalma és erkölcsi irányadója címet.

Az ország nemcsak nemzetközi, de számos belső gonddal küzd, miközben Barack Obama egy olyan egyetemes egészségbiztosítási rendszert akar ráerőltetni a lakosságra, amit ma már szinte mindenki gyanakodva fogad.

Egy olyan nemzetről beszélünk, amely súlyos kritikákat fogalmaz meg Kína kémkedési politikájával szemben, miközben felfoghatatlan mennyiségű adatot gyűjt a világ minden, beleértve saját állampolgárairól.

Egy olyan nemzetről, amely felháborodik a terrorista cselekményeken, miközben saját drónjai esküvői meneteket bombáznak.

Egy évtized óta először ennek az országnak a hatalmas hadserege nem áll hadban egyetlen országgal sem. Ez a masszív intézmény kénytelen lesz egy új ügyet találni magának, hogy megőrizze immunitását az egyre több területet érintő költségvetési kiadáscsökkentésekkel szemben.

Az Egyesült Államok jó ideje tovább nyújtózik, mint ameddig a takarója ér. De vajon képes lesz szembenézni a valósággal?

A csökkenő forrásokat és halmozódó adósságokat látva, az Egyesült Államok egyre inkább úgy érezheti, hogy bizonyítania kell a világ előtt. Demonstrálnia kell, hogy még mindig ő a világ jóságos bírája, esküdtszéke és ítéletvégrehajtója.

Irakban és Afganisztánban már láthattuk, hogy milyen végletekig képes elmenni ennek bizonyítására.

Előkelő hely a világban

II. Vilmos 1905-ben

Akkoriban Németország volt az új világhatalom. Modernizálta a gazdaságát és rendbe tette pénzügyeit. Ami hiányzott az a birodalmi státusz és nemzetközi befolyás, valamint a növekvő ipar ellátásához szükséges nyersanyagok voltak. Emellett számos régi sérelmet táplált a múlt háborúi és területi kompromisszumai kapcsán. Ahogy erősödött, egyre agresszívabb követelésekkel állt elő. A világ bizonytalanul és békéltető hangnemben fogadta a különböző provokatív “incidenseket”, ami megerősítette, még magabiztosabbá és arrogánsabbá tette a császárt, a háború kirobbanását eredményezve 14-re.

Vajon láthatók párhuzamok a mai Kínával?

Gazdasági növekedése egyetlen más gazdasághoz sem hasonlítható. (IJ: Bár ezzel kapcsolatban vannak kétségek.) Ipara vezető pozíciót élvez a világban. Katonai ereje pedig folyamatosan nő.

Kína elkezdte újdonsült erejének fitogtatását.

A Dél- és Kelet-Kínai tengerekkel kapcsolatos ambíciói nem számítanak titoknak a világ előtt. A “védelmi légibázis” agresszív terjeszkedése miatt Japánnal és Dél-Koreával folyó komoly vita csak egy az elmúlt évek ilyen jellegű konfliktusai közül, amelyekkel Kína a nemzetközi hangulatot teszteli. Ide sorolhatjuk az új kínai repülőhordozó anyahajót “megfigyelő” amerikai cirkáló “majdnem” megtámadását is.

Ezek mellett Kína is táplál sérelmeket.

Számos olyan háborút vívott, amivel más országok nem igen törődtek. Több olyan egyezmény is született, ami a belső forrongásokon keresztül kihasználta és elnyomta az országot.

Újabban pedig egy olyan világrendbe próbálják belekényszeríteni, ami nyugati értékeken alapul. Ez pedig igencsak sérti a több ezer éves kultúrával rendelkező ország nemzeti büszkeségét.

Kína úgy érzi, többé nem kell csendben eltűrnie az ilyen bánásmódot.

És akkor ott van még India is. Ez az egymilliárd lakosú, szintén folyamatosan erősödő gazdasággal, katonasággal, de leginkább egyre ütőképesebb haditengerészettel rendelkező ország egy újabb tényező, amivel az amerikai katonai stratégáknak számolniuk kell.

Zavargásokkal terhes idők – A globális bizonytalanság és polgári felkelések megint csak összekötik napjainkat az egy évszázaddal ezelőtti időkkel.

Globális forráspontok

A bostoni hajtóvadászat

Ma terrorizmusnak nevezzük. Egy évszázada az anarchia szót használták.

Autóba rejtett pokolgépek, politikai merényletek. Látszólag véletlenszerű politikailag motivált, erőszakos cselekmények. Akkoriban is éppen ilyen hírek töltötték meg az újságok címlapjait.

Valamennyi eseményt a társadalmi elégedetlenség számlájára írták, ami minden határon, nyelven és valláson túllép.

A magányos farkasnak, akkor is, most is, hatalmában állt megváltoztatni a világot.

Akkor is, most is, egyetlen jól irányzott és időzített golyó, a megfelelő környezetben és pontosan kiszámított reakcióval elég volt a komoly nemzetközi hatást kiváltani.

Akkor az osztrák trónörökös ellen, a bosnyák anarchista mozgalom kivitelezésében elkövetett merénylet indította el a sikertelen diplomáciai folyamatot és szolgáltatta az ürügyet a háború kirobbantásához.

A nemzeteknek ma is vannak területi ambícióik.

Akkor Elzász Lotaringia volt.

2014-ben ott van például Tajvan.

Kína számára talán ez a legkínosabb ügy. Ez a “régi Kína” utolsó bástyája, amit Mao Ce-tung meg akart szerezni. És még mindig ott van. Kína még mindig saját területének és saját népe részének tekinti és úgy gondolja, hogy a világnak semmi köze az ügyhöz.

Az Egyesült Államok természetesen ebben az esetben sem maradhat ki a disputából. A világ rendfenntartójaként, megvilágosult önérdeke által diktálva, mindent megtesz, hogy Tajvan gazdasági erejét távol tartsa Kína szorító ölelésétől. Tajvan emellett egy elsüllyeszthetetlen repülőgép hordozó is, ahonnan az USA területi befolyását érvényesítheti.

Japán tisztek újságcikkben közölt versenye arról, melyikük vágja le több kínai fejét karddal. A verseny állása 106?105

Az ősi japán-kínai ellenségeskedésről se feledkezzünk meg. Az 1930-as évek brutális japán területfoglalásai, aminek a nankingi mészárlás lett az eredménye, még mindig nyílt seb Kína testén. A múlt hibáinak folyamatos tagadása Japán által szintén nem segít a helyzeten.

Ott vannak továbbá a világ különböző pontjain található, egymástól szinte független ambíciók. Oroszország. Dél-Amerika. Észak-Korea.

Ezek mind egyre erősödő és egyre nagyobb önbizalommal rendelkező ?szakadár? államok/régiók.

Mindegyik képes lenne olyan konfliktust kirobbantani, ami az egész világot lángba boríthatja.

Hatalmi átrendeződés – Az Egyesült Államok, amely sok éven keresztül szinte az egyetlen biztos pontnak számított a világ gazdaságában, hihetetlen mértékben eladósodott. Vajon Kína veszi át helyét a gazdasági befolyás terén?

Globalizáció

1914-ben a brit birodalom volt a világgazdaság központja. Innen indult az ipari forradalom. Tengerészeti fölényével a kis szigetcsoport a föld területének egyharmada felett uralkodott és lefektette a szabályokat egy új világ számára. A fejlett orvostudomány, technológia és kommunikáció világa számára.

Korábbi birodalmakhoz hasonlóan önelégült lett, és túlságosan bízott saját erejében. Idővel más nemzetek is elindultak a modernizáció útján, megreformálták gazdaságukat, a brit birodalom pedig stagnálni kezdett.

Ráismerünk a mai Egyesült Államokra?

Az “Újvilág” ipari ereje egészen az űr- és információ koráig repítette a világot.

Azonban ugyanaz a fegyverkezési verseny, ami a Szovjetunió gazdaságát romba döntötte, az Egyesült Államokat pedig szuperhatalmi státuszra emelte, most visszaüt.

Az Egyesült Államok továbbra is megszállottan fejleszti az újabbnál újabb fegyvereket, amelyeket nem habozik bevetni az 1990 óta folyó “kisebb” háborúiban.

Ma új fegyverkezési verseny folyik, aminek Ázsia a központja.

Az Egyesült Államok számára központi fontossággal bír, hogy haderejének legjavát ebbe a térségbe vigye át. Ez a szuperhatalom első reakciója, azonban a lépés számos, potenciálisan bénító hatású kihívással jár.

Az Internet elterjedése néhány nem várt következménnyel járt, aminek eredményeként a világ a vártnál lényegesen gyorsabb ütemben halad a globalizált gazdaság felé.

Ennek eredményeként az Egyesült Államok eladósodott. Mégpedig nagyon.

Fő hitelezője pedig nem más, mint Kína.

Ez a rendkívül instabil kapcsolat komoly fennakadásokat okoz a globális gazdaságban szerte a világon.

Kína gazdasága nagyjából olyan ütemben növekszik, amilyen ütemben zsugorodik az Egyesült Államoké. Ez a váltás minden bizonnyal alapjaiban rázza majd meg a világot.

Közel-Kelet

Bár a történelem nem pontosan ismétli önmagát, a mai Közel-Kelet aggasztó módon hasonlít az akkori balkánra. A toxikus nacionalizmusnak a régihez hasonló keveréke azzal a veszéllyel fenyeget, hogy külső hatalmakat is beleránt a konfliktusba, miközben az Egyesült Államok, Törökország, Oroszország és Irán saját és “ügyfeleik” érdekeit próbálják védeni. Vajon Oroszország úgy érzi majd, hogy támogatnia kell Szíriát, mint ahogy azt korábban tette Szerbiával vagy, ahogy Németország tette az Osztrák-Magyar Monarchiával? (forrás: A cikk alapjául szolgáló tanulmány)

Fegyverkezési verseny

Akkoriban Anglia uralta a tengereket.

Flottájának nem volt riválisa, sem erő sem pedig méret tekintetében. Majd megépítették a Dreadnought csatahajót, ami minden korábban épült csatahajót egy csapásra elavulttá tett. Egyik napról a másikra évtizedek befektetése vált elavulttá. Nagy-Britannia akaratán kívül kiegyenlítette az esélyeket.

Új és igen költséges verseny indult a legnagyobb és legjobb haditengerészet címért.

Mindeközben az új csatahajók is fokozatosan fölöslegessé váltak: a légierő fejlődése szinte észrevétlenül folyt.

Most az Egyesült Államok uralja a vizeket.

Hihetetlen flottájának se méreteit, se erejét tekintve nincs párja.

Emellett a légtereket is uralja, ami tovább növeli önbizalmát.

A világ azonban változik. Mégpedig szédítő ütemben.

Balra: Vickers, angol gyártmányú géppuska az I. világháborúban – Jobbra: Az amerikai határőrség tisztjei pilótanélküli repülőket irányítanak – Forrás: Wikimedia Commons

Az aduásznak számító atomfegyverek egyre több nemzet kártyái között szerepelnek. Vajon az egyre olcsóbb pilótanélküli gépek hasonló szerepet töltenek majd be, mint 1914-ben a gépfegyverek, amiknek erejével szinte senki sem számolt akkoriban?

És ott van a kiberháború. Vajon mekkora csapásokat képes egy számítógép alapú támadás mérni egy nemzetre?

Sajnos ezt csak egy komoly háború kirobbanásával fogjuk megtudni.

Időkjelei: A fenti írás a szokásostól eltérő megközelítésben érvel egy komoly háború kirobbanásának veszélye mellett. Érdekes lenne hallani, ki mennyire tartja helyénvalónak, illetve, hogy miként illik ez bele a Bibliából ismert (esetleg az Albert Pike által felvázolt) forgatókönyvbe. Nagyon fontos információ, hogy a tanulmányt, ami alapján a Hearald Sun újságírója a cikket készítette, az elit egyik fontos szócsöve, a Brookings Intézet adta ki. Erről bővebben itt: http://idokjelei.hu/2012/01/miert-publikusak-a-globalista-elit-bizonyos-dokumentumai/

Az egyik legfontosabb tényező, ami az írásból kimaradt, az a szándékosság kérdése.

Előző posztKövetkező poszt

24 hozzászólás

  1. az hogy valami hasonlóság van, az nem jelent sokat, számos helyzet van ami hasonlít 1914-hez, mégse lett vh.

  2. Van egy másik oldala is az éremnek.
    Sokan vagyunk, nagyon sokan.
    7 000 000 000 ember.
    I VH: 12-15 millió halott.
    II. VH valahol 50-100 millió között.
    De basszus ez a fenti számnak alig 1 százaléka.

    Eszik iszik alszik sz@rik. Kínában a tál rizs helyett marhát akarnak enni, egyre többen. A bicikli helyett autót akarnak. A putri helyett légkondicionált lakás. Anyagi javakat, irodai munkát. Indiában hasonló a helyzet. Ez a két csapat cirka 3 milliárd ember, akiknek az ökológia lábnyoma (ez most divatos kifejezés :-)) napról-napra nő. Európa USA öregszik, a másik két bandát megállítani nem lehet, szaporodnak mint a gomba. Ja és szép csendben gyarmatosítanak (kicit cipősz, nem kici nem naa pon jó, ismerős?)

    Még egy oldal az éremnek. Globális felmelegedés, ez a következő 50 év legégetőbb problémája lesz/van.
    Energiahiány, erőforrás hiány, nyersanyag hiány.

    Lehet jönni Istennel, meg politika meg társai. Ez a 7 milliárdos banda akkor is kinyírja a Földet, és vele együtt saját magát is, ha békésen éldegél tovább, ja és exponenciálisan szaporodik tovább 🙂

    Drasztikusan le kéne faragni ezt a számot mondjuk a tizedére. 700 millió az már úgy reálisnak tűnik. Persze felvetődik a kérdés , hogy ki/kik legyenek azok. Nyilván és sem te sem szeretnék/nél benne lenni.

    Valami megoldás azonban kéne, méghozzá sürgősen. De lehet majd a természet megoldja, de az valószínűleg fájni fog, nagyon fájni. Néhány ezer év vissza az időben, sötét középkor papokkal vallásokkal, királyokkal, technika 0, tudomány ismét 0, az emberiség jelenlegi tudásának 90%-a elvész, a megmaradt tudásból meg majd új biblia vagy népmese lesz.

    1. Enis: Hogy te mekkora egy egoista vagy. Te milyen jogon rendelkezel mások élete felett? Te is a 7 milliárd része vagy. A saját szaros kis életedet persze félted, mi? Ha van vér a pucádban, akkor állj ki mindenki elé, és áldozd fel magad a többiekért. Gyáva alak.

  3. Csak tudnám miért azt tekintitek háborúnak,ha lőfegyverekkel támadnak az államok egymásra,és habzó szájjal mészárolják egymást.Mégis milyen háborút akartok amikor csak szolgáltatóvá silányult politikai pártok vannak,mégis a színházi előadás alatt ki üzenne hadat kinek?Az egyik kirakati baba a másiknak?
    Nem kell itt lőfegyver,régen háború van,feszültséggel ölnek,vagy megölöd magad,vagy belebetegszel a kínzásba,elég a pénzeddel,és a magán vagyonoddal halálra zsarolni téged.Olyan elnyomás van hogy egyszerűen jogon kívülre kerülnek az emberek,és azt tesznek velük amit akarnak.
    Külsős dolgoztatás szállodákban,éttermekben,takarító munkáknál,boltokban.Lehetővé teszi a munkaerő rugalmas mozgatását,és jogilag le lehet amortizálni a dolgozókat.Két órára jelentenek be,négy órára jelentenek be,és akkor rúgnak ki amikor kedvük tartja,hiszen semmi nem köt a céghez ahol dolgozol.
    Akkor rúgnak ki amikor kell,vagy egy hónapos szerződés(milyen megalázó),annyi órát dolgoztatnak amennyi kell nekik,nincs munkaidő korlát,nincs délutáni pótlék,éjszakai sem,és még tizenharmadik havi sem,hiszen nem is dolgozol át egy évet.
    Lassan a perifériára szorul a népesség ún. felesleges része,és hopp lepottyan a semmibe.Nem csak takarítós állásokról beszélek,teljesen mindegy,irodában,vagy mosodában,vagy vezetőként állsz be dolgozni.
    Senki sem beszél rólunk száműzöttekről,ezer tanfolyamot is elvégezhetünk,semmi nem segít.Tüntessenek a külsős dolgozók,nem is ismerik egymást,szakszervezet,milyen név alatt?Jelentsük fel őket de kit a munkáltató nem dolgoztat akinél dolgoznak csak bérlők.
    Nyugdíjuk nem lesz miből,talán egy kis félretett tartalék ami már nem is ér annyit mint amikor eltették.Abortuszra kényszerülnek,ami jó sok ember halálát okozza,meg sem születnek,micsoda nyereség! Halott ember a jó ember,és ehhez nem kell lövöldözni,lassan fojtani el,mint egy folyondár a fát.
    Isten nem hiába hallatja a hangját ahol csak tudja,mivel ez tökéletesen ellentétes az Ő céljaival,neki élő emberek kellenek,és sok végtelenül sok,mert belőlük építi a mennyeit,ami hatalmas birodalom,oda nem elég pár árva lélek,oda milliók kellenek,sőt soha nem elég.
    Csak mindenki félredobja az üzeneteit,tök mindegy kin keresztül próbál beszélni,mindet kidobják az ablakon.
    Az embereknek azt mondják,ne hagyd elnyomni magad,hallasd a hangod,beszélj,harsogj a világba.Istennek meg azt mondják “Nem egyezel a Bibliával,és nem vagy postahivatal ne üzengess.”
    Csak tudnám miért tilos Istennek beleszólni az életünkbe,hiszen éppen több milliárdos kárt csinálnak neki a saját teremtésében,és neki nincs joga üvölteni,és dühöngeni?Lógjon engedelmesen a kereszten és nyelje el bűneink szennyét mert akkor okosan viselkedik?!Persze.

  4. “Most az Egyesült Államok uralja a vizeket.
    Hihetetlen flottájának se méreteit, se erejét tekintve nincs párja.”

    Ebben azért nem vagyok olyan biztos. Abban sem h. Kína, India, Oroszország különálló egységet alkotnak. Modern kínai fegyver Orosz alapokra épül saját fejlesztéssel. India Oroszokkal fejleszt (pl:T-50).

  5. Nem lesz itt semmiféle világháborúsdi!!!
    A nagyobb hatalmak nagyon is jól tudják, hogy ha elindulna egy globális háború az a végzetüket okozná.Mármint a vesztesnek, de a győztes (?) is közel akkora hagy verést kapna, de “csak” közel.
    Ők is tudják, hogy volt 2 világháború, és mi lett a következménye.
    Meg már 2 éve világháborúval riogatnak, ezeken az összeesküvéses oldalakon. Volt itt már Izrael-Irán, Usa-Irán, Észak-Korea-Dél-Korea, Szíria-Izrael, sőt még Izrael-Egyiptom, most meg Kína-Japán vagy Kína-USA van terítéken. Mondanom sem kell ebből sem lesz valószínűleg semmi, de ha talán igen, akkor sem fog globálisra nyúlni.
    Persze az volt a legjobb, amikor Olimpiára merényleteket jósoltak egy rajz alapján, amiből kirobban a 3. világháború…Szánalmas időfecsérlés.

    1. A felsorolt konfliktusok bármelyike könnyen kirobbanhatott és eszkalálódhatott volna.
      De nem történt meg, a tömegpusztító fegyverek és az ellenük való védekezés lehetetlensége elég visszatartó erőt jelentett.
      (Ez új elem a történelemben)
      Mindazonáltal ezek a feszültségek nem oldódtak, könnyen lehet hogy mindezek egyszerre,
      a megfelelő pillanatban lesznek “lejátszva”.
      A felek még csak “gyúrnak”, egyre komolyabb képességeket felhalmozva.
      Mindemellett kevés szó esik egyelőre a legvalószínűbb kimenetelről, az “alattomos háborúról”
      melyben a támadó úgy próbálja meg kiküszöbölni a tömegpusztító fegyverekkel rá mért válaszcsapást,
      hogy agresszióját nemes egyszerűséggel titokban tartja, azaz úgy támad hogy a megtámadott számára ne legyen világos hogy ki is a támadó (terrorizmus), vagypedig még hatékonyabb megoldás ha a megtámadottban nem is tudatosul hogy támadás áldozatául esett.
      (pl. biológiai fegyver bevetése természetes járványnak álcázva, vagy fegyvernek nem látszó fegyverek bevetése – pl egy aszteorida felszerelése egy hajtóművel és a kívánt célra vezetése – “De hisz ez csak egy meteorbecsapódás volt, annyira sajnáljuk, segítünk újjáépíteni a romba dőlt várost!” 🙂 )

      1. Igen, bocs!
        Bár én se arra gondoltam, hogy valódi “kiszivárogtatott” videó lenne, hiszen nem fog kelleni nekik ilyen propaganda anyag! De viszont elmondja a java részét annak, amit az Igéből láthatunk, és amik végül is történni fognak!!

        1. Szerintem azért kell vigyázni az ilyen anyagok terjesztésével, mert akik nem járatosak a témában a “hiteles” anyagokat is félresöpörhetik, mondván, hogy “ez is csak olyan hamisítvány, mint az illumicorp tréning videó”.

        2. Igen, teljesen igazad van! Én is sajnáltam, hogy nem tettem idézőjelbe a címet! De csak utána jutott már eszembe, hogy elküldtem! Azután meg csak reménykedtem benne, hogy az itt lévő olvasók is látják azt. Persze azért engem is elgondolkodtatott az, hogy ugyan nem “eredeti” a videó, de azért “kapóra jött” ! ( Különben már törölték volna.) Persze, már nem azt az időt éljük, amikor még csak “titokban” dolgoztak…!

  6. Ha gondoolatokkal erőt adnak neki…meg is valósul! Tehát rajtunk múlik ne gondoljunk ilyen végzetre hanem csupán tartsuk figyelemmel a politikában és gyanakodni kell minden erre utaló jelre!

    Az ilyen filmek azért vannak hogy 1, elfogják az emberek mert nem tehet mást, 2, a gondolataival, félelmével erősitse ezt a szándékot.

        1. Szia Tamás!
          Igen. A lényeg, hogy a videót egy filmrendező, Matt Anderson készítette és szatírának és gondolatébresztőnek szánta.

Hozzászólás a(z) Thea bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend