Gazdasági válság

Mi szóltunk ? A Wall Streeti bankok egy újabb válságon dolgoznak

A Wall Street egy újabb válság előkészítésén szorgoskodik, bóvlikölcsönök folyósításával és értéktelen papírok eladásával a magas hozamra éhes befektetőknek.

A Dodd-Frank bankreformok igen költséges szabályokat állítottak fel a jelzálogokra és kereskedelmi kölcsönökre. A kisvállalkozások terén szilárd ismeretekkel rendelkező regionális bankok nem képesek megfizetni ezeket a költségeket, így ez az üzletág a Wall Street-i intézmények kezébe vándorolt. Jelenleg egy maroknyi bank uralja az Egyesült Államok betéteinek kölcsönre kiadható tőkéjének több mint a felét.

Habár a nagybankok mindenhol rendelkeznek fiókokkal és kellő forrással is el vannak látva, nincsenek tisztában azzal, hogy mely vállalkozások lesznek képesek visszafizetni a számukra nyújtott kölcsönt.

A bankok könyveiben nem sok jelzálogot fogunk találni, ezek csupán a Fannie Mae felé vezető csatornákként szolgálnak, az üzleti kölcsönök szintje azonban már visszatért a válság előtti állapotra. A bankfelügyelet, az szövetségi betétbiztosító (FDIC) és a Fed aggódnak a hitelezési standardok miatt.

A bankok hihetetlenül alacsony kamatra adnak kölcsön veszélyesen hosszú lejáratra. Ez azért is aggasztó, mert a bank költségei folyamatosan fel-le változnak, attól függően, hogy a Fed éppen szigorít vagy lazít a szabályokon.

Akárhonnan nézzük, a bankokban ismét beindult a kaszinó.

Az előrelátó pénzintézetek ugyanakkor kockázataik nagy részét a meggondolatlan befektetőkre hárították, a továbbra is ?virágzó? derivatíva kereskedelmen keresztül. Talán még emlékszünk azokra a gyanús, bónusztermelő ügyletekre, amelyek nem egy huszonévest tettek milliomossá és alapjaiban rengették meg az AIG-t és a Citigroup-ot?

A derivativák lényegét egy korábbi cikkben a következőképpen foglaltuk össze:

Egy derivatívának nincs saját értéke. A derivatíva tulajdonképpen egy külön tét. Ezekre a külön tétekre általában a magas tőkeáttét jellemző.

Mára a pénzvilágban ezek a külön tétek irányíthatatlanná váltak. Szinte mindenre lehet külön tétet tenni és a nagy Wall Street-i bankok óriási pénzeket keresnek rajtuk. Ennek a rendszernek szinte egyáltalán nincsenek szabályai és teljes egészében a nagy nemzetközi bankok uralják.

Az elmúlt néhány évtized során a derivatíva piac mérete megsokszorozódott. Jelenlegi spekulatív értéke a világ GDP-jének a 23-szorosa.

Öt amerikai nagybank (köztük a Goldman Sachs, a JP Morgan és a Bank of America) kitettsége a derivatíva piacban meghaladja a 250.000 milliárd dollárt. Ne feledjük, hogy az USA GDP-je 2011-ben körülbelül 15.000 milliárd dollár volt. Ezek felfoghatatlan számok. Nem véletlen, hogy ilyen sok szó esik a derivatívákról, de még ennél is többet kellene beszélnünk róluk.

[divider_1px_bg]

A derivatívákról közérthetően: A derivatíva piac közérthető magyarázata

[divider_1px_bg]

A manhattani csapat ismét ilyen megkérdőjelezhető ügyleteken szorgoskodik, fedezett adósságkötelezvényeket (CDO, értékpapírosított hitel) értékesítve a vagyonosabb ügyfeleknek és nyugdíjasoknak, fedezeti alapokon és etikátlanul tevékenykedő tőzsdeügynökökön keresztül.

Amikor a veszteséglavina ideér, a nagybankok rendkívül nagylelkűen szétosztják majd a bajt a kishalak között. Az eredmény ismét a háztartások csődje, szertefoszlott álmok és a fogyasztói vásárlóerő jelentős gyengülése lesz, megadva a kegyelemdöfést a ?kilábalásnak?.

Gondosan ügyelve, nehogy alulmúlják elődeiket, a mai bankok is ontják magukból a ?szintetikus értékpapírokat?. Bár ezek hasznot hoznak a befektetőknek, a haszon nem a kölcsöntörlesztésekből, hanem harmadik felek által tett tétekből erednek. Ezeknek körülbelül annyi helye van a tisztességes pénzkereskedelemben, mint a nepotizmusnak a kormánytisztviselők között.

Tehát a derivatíva kintlevőségek értéke az amerikai (és a világ) gazdaság többszöröse. Amikor ezek a kölcsönök és derivatívák buknak, az adósoknak nem lesz miből fizetni, pontosan úgy, ahogyan az 2008-ban történt.

Lehangoló? Nem véletlenül keresztelte Thomas Caryle a gazdaságtant ?szomorútudománynak? még a XIX. században.

Forrás: foxnews, The Economic Collapse

Előző posztKövetkező poszt

12 hozzászólás

    1. Bolondság a legtöbb arany a FED urainál lehet éppen legalábbis szerintem .
      És ha USA leértékelődik épp , közel-keleti helyzet . És más okok .
      Ja és épp esik a ár , Hogy ebből szabadulj el kell adni . De eladáskor a
      kereslet korlátoz .
      Olvass a válságokról a emberek dönti el . Mit tartanak biztos befektetésnek
      mibe menekülnek .
      A válság kirobanásakor a részvények és egyéb értékpapírok leértékelődnek
      legelőször .Mivel azok olyan papirok aminek csak akkor van értéke
      ha van vevő , ha nincs vevő rajtad marad .
      Most alakul mi lesz ,de még nem dölt el . Igazából a piac tesztelése
      zajlik egyesek szorongatott helyzeténél fogva .
      Egy érdekesség . Találtam mi nap .
      http://armageddonconspiracy.co.uk/

      1. Nagyon közel vagyunk a libikokához , ha elindul sok érdekesség lesz .
        Nagyon agyalni rajta nem érdemes , szerintem sokan eladnak és nem
        vesznek semmit a piacokon pilanatnyilag . Mivel a válság első szakaszában
        a készpénz felértékelődhet .
        A hiperinfláció elég gyorsan kialakulhat , mivel a USA nagyon sok más
        nemzetek tulajdonában lévő dollárral rendelkezik .
        Ekkor esetleg a arany felértékelődhet esetleg . De mivel a arany többsége
        a FED irányutású területeken van jelenleg a többinek nem érdeke .
        .
        A ki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő; és felírom ő reá az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét,
        a mely az égből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet .

        Én ezt a részt kicsit másként , értem mint mások . (többé onnét ki nem jő) az nem vicces .

        Az hogy ki zsidó vagy nem zsidó nem nagyon izgat mert itt ez csak porhintés .
        A lényeg az hogy milyen csoportuláshoz tartozik .
        Lélekcsaládhoz , vagy tikos társasághoz .Ez meg nem mindig tudod megállapítani azonnal.
        Ja a kos áldozóknak két nagy csoporja van .

        1. Persze, hogy nem a nemzetiség számít. Nem is azért tettem fel a linket., hanem azért mert a legtöbb ember nem látja át a helyzetet és ezért felnéz, esetleg hisz az ilyen embereknek mint pl. a Peter Schiff, akik valójában ugyancsak az elit előretolt figurái és akiket azért építettek fel, hogy a segítségükkel manipulálni tudjanak egy bizonyos irányban. Ismerünk jó néhány ilyen figurát. Attól hitelesek az emberek szemében, mert nyíltan kritizálják a kormányt vagy a központi bankot stb.
          Ha már a bankrendszernél tartottunk. http://www.youtube.com/watch?v=0tYjtSwUJA0

    1. Ébredt Zarathusztra a fa alatt de ha halott, akkor az embernek kell ember feletti emberré válnia.
      De addig is leült a TV elé és alulmúlta az embert evvel megteremté a maga feletti embert

      1. Így van, bár én az Írásban találtam erre jó példát: a lehetőségeket kereső emberből kell az emberi vágyakat és isteneket legyőző, uraló emberré válni (isteneket legyőzni: dolgok istenítését legyőzni)
        Az ember teremtése ezzel lesz teljes. Ez a kiválasztottság maga.

        1. Gnothi seauton, ismerd meg önmagad és talán ezután le is tudod győzni.
          De ha szembe sem mersz nézni meztelenséged, egyéniséged őrült hajszában tárgyakkal takargatod, pótlod. Akkor a Tárgyak fognak uralni, tőlük fogsz függeni, a filozófiád a tárgy imádat, a tárgyak urainak szolgája leszel, egy üres belső és külső világban. Ember lehettem volna de minden megtettem az emberek és önmagam ellen tárgyakért. Az arany borjú imádóítól csak tárgy világot kaphatsz és az ár ezért a semmiért, csak a lelked, az ember. Ha jól tom ezt a döntés helyzeted nevezik purgatóriumnak.

Hozzászólás a(z) TheRM bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend