Tudomány és technika

Mikor lesznek képesek a robotok az emberhez hasonlóan gondolkozni?

Eljön az idő, amikor az ember saját istent hoz létre magának, ami képes lesz beszélni és döntéseket hozni. Erről olvashatunk a Jelenések könyvének 13. fejezetében:

?És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, a melyek adatának néki, hogy cselekedje a fenevad előtt; azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét, a ki fegyverrel megsebesíttetett vala, de megelevenedett. És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.?

Az alábbi cikk természetesen nem a fenevad képét mutatja be, csupán szemlélti az ilyen irányú technológia fejlődését és a tudomány hozzáállását a kérdéshez. (Joseph Candel)

Forrás: Telegraph.co.uk

Június 23-án, kevés hírveréssel, egy számítógépes program nagyon közel jutott ahhoz, hogy átmenjen a Turing teszten, amit Alan Turing matematikus talált ki még 60 évvel ezelőtt, a gépek intelligenciájának mérésére.

Még véletlenül sem a Terminátor filmekből ismert, önállósult Skynet-hez vagy a 2001 Űrodüsszeia HAL-jához hasonló esetre gondoljunk. Ettől függetlenül a teljesítmény egyértelműen jelzi, hogy a gépek beszédkészsége – ami az ember számára annyira természetes, a gépek számára viszont komoly kihívás – egyre fejlődik.

Turing egy 1950-ben készült tanulmányban javasolta az általa ?utánzójátéknak? nevezett teszt alkalmazását. Akkoriban a számítógépek nagyon egyszerű gépek voltak, a mesterséges intelligencia tudománya pedig még gyerekcipőben járt. A tudósokat és filozófusokat azonban már akkor is foglalkoztatta a kérdés, hogy hová vezet majd az új technológia, és legfőképpen, hogy képesek lesznek-e a gépek valaha is önállóan ?gondolkozni?.

Turing értelmetlennek tartotta ezt a kérdést, így az utánzójátékot tulajdonképpen ennek megkerülésére találta ki. Szerinte értelmesebb megközelítés arra koncentrálni, hogy mire is képes az adott gép. Például tud-e beszélni?

Képes-e olyan párbeszédekre, hogy embernek gondolják? Amennyiben a válasz igen, Turing szerint bizonyos szinten elfogadhatjuk, hogy a gép intelligens.

A Turing teszt során a bírók szöveges üzenetek segítségével beszélgetnek számukra láthatatlan, emberi és mesterséges entitásokkal. (Turing eredetileg Telexgépek használatát ajánlotta, ma azonban chat szoftverek segítségével folyik a teszt.) A bírónak öt perc beszélgetés után el kell dönteni, hogy beszélgetőpartnere ember vagy gép.

Turing úgy gondolta, hogy 2000-re ?egy átlagos bírónak 70% esélye lesz, hogy helyes döntést hozzon?, tehát az esetek 30 százalékában a számítógép képes lesz becsapni az embert. Jóslatai évekig nem váltak valóra, mert egyetlen szoftver sem volt képes megbirkózni emberi vizsgáztatóival. Idén júniusban azonban nagyon közel kerültek hozzá.

A ?Turing Maraton? néven meghirdetett eseményt a Reading Egyetem szervezte, a névadó matematikus születésének emlékére, stílszerűen a Buckinghamshire-i Bletchley Parkban, ahol Turing-nak annak idején fontos szerepe volt az Enigma kód feltörésében.

29 társammal a szomszédos helységben ?rejtőző? 25 emberrel és 5 szofisztikált, az emberi intelligenciát utánozni próbáló chatbottal beszélgettünk.

Összesen 150 külön beszélgetést folytattunk le. Az ?Eugene? névre hallgató győztes programot egy orosz csapat fejlesztette ki. Egy 13-éves kisfiút utánozva, Eugene 29,2 százalékban volt képes becsapni a bírókat, tehát nagyon kicsivel maradt el a Turing által felállított 30%-os határtól.

Bíróként első kézből tapasztalhattam a teszt erősségeit és gyengeségeit. Először is, ott van az ötperces időhatár, amit Turing ötletszerűen javasolt tanulmányában.

Minél rövidebb a párbeszéd, annál nagyobb előnyben van a gép és minél hosszabb, annál nagyobb az esélye annak, hogy elárulja magát, általában azzal, hogy ok nélkül témát vált vagy nem képes válaszolni egy kérdésre. A 30%-os határ is ötletszerű.

És természetesen ott van még a teszt jellege. A legtöbben úgy gondolják, hogy a beszédkészség az intelligencia legfőbb meghatározója. Ezért döntött úgy Turing, hogy a tesztben erre összpontosít. Igaz, hogy a beszéd a legmeghatározóbb kognitív eszközünk, de nem az egyedüli.

Amitől az ember igazán különleges, hogy számtalan különböző képességgel rendelkezik egyszerre. ?Az emberi intelligencia egyik legkülönlegesebb meghatározója, abban rejlik, hogy olyan sok mindenre képesek vagyunk,? mondja Manuela Veloso, a Carnegie Mellon Egyetem számítástechnika professzora.

Ugyanakkor nem is nagyon akarnánk, hogy egy gép mindenre képes legyen. Függetlenül attól, hogy a feladat szinte lehetetlen, egy mindenre használható robot, vagy ?mesterséges ember? megalkotása soha nem számított hasznos célkitűzésnek a mesterséges intelligenciakutatók számára, és nemcsak azért mert ez tulajdonképpen az ember hihetetlen képességeinek az utánzása lenne csupán.

A mesterséges intelligenciakutatás akkor tudott igazán hatásos előrelépéseket tenni, amikor konkrét feladatok elvégzésére koncentrált, mint például az autós navigációs rendszerek, okostelefon alkalmazások, vagy az online szénakazalban a tűt megtalálni képes keresőmotorok kifejlesztésénél.

A mesterséges intelligencia kutatás legtöbb médiafigyelmet kapott alkotásai, mint a mester-sakkozó Deep Blue számítógép, vagy a Jeopardy! (Mindent vagy Semmit) televíziós vetélkedőben is szerepelt szuperszámítógép, Watson, csupán nagyon szűk határokon belül képesek komoly teljesítményekre. Watson például képes igen nehéz találós kérdésekre válaszolni, de nem tudja kitölteni az adóbevallásunkat, összehajtogatni a tiszta ruhát vagy főzni egy csésze teát.

?Az a rendkívül leegyszerűsített elképzelés, hogy mi az embert próbáljuk utánozni ma már kínosnak számít,? mondja Pat Hayes, a floridai Emberi és Gépi Tudás Intézettől. ?Nem arról van szó, hogy nem sikerült a feladat elvégzése, ahogy azt sokan gondolják, hanem arról, hogy úgy döntöttünk, ennél sokkal érdekesebb dolgokkal próbálkozunk.?

Végül egy nagyon fontos tényező a Turing teszttel kapcsolatban, amit sokan figyelmen kívül hagynak: a tesztben a megtévesztés erénynek számít, hiszen arra ösztönzi a gépet, hogy másnak adja ki magát. ?A teszt tulajdonképpen azt nézi, hogy milyen jól tud hazudni a gép,? mondja Hayes. ?A Turing utánzójáték nem más, mint az ember utánzásának versenye.?

Roger Penrose professzor, az Oxford Egyetemről régóta hangoztatja, hogy a számítógépekből hiányzik egy fontos, nehezen vagy egyáltalán nem meghatározható elem, ahhoz, hogy a gép tudattal rendelkezhessen, lehetővé téve az igazi intelligenciát.

Penrose professzor szerint a Turing teszt azt méri, hogy milyen jól tudja gép becsapni az embert. ?Azt a látszatot kelti, hogy a gépek megértenek valamit, amikor egyáltalán nincs szó erről.? Éppen ezért a Turing teszt ?nagyon pontatlan? az intelligencia mérésében, bár, teszi hozzá a professzor ?elismerem, hogy nem tudnék jobb mérési módszer javasolni.?

A spektrum másik oldalán állnak azok, akik szerint az embert kizárólag rendkívüli összetettsége különbözteti meg a géptől. Így gondolja Daniel Dennett, a Massachusetts-i Tufts Egyetem filozófia professzora is.

Dennett professzor nem hisz abban, hogy az ember biológiai szerkezetén belül és értelmi képességein felül lenne egy titokzatos plusz valami. ?Nem lehetetlen feladat értelemmel rendelkező robotot építeni,? mondta nekem. ?Most is egy ilyennel beszél.? Ez alatt azt érti, hogy az emberi agy nem egyéb, mint a világegyetem ismert szerkezetei közül a legösszetettebb.

Ebben rejlik a mesterséges intelligenciakutatás legnagyobb kihívása, hiszen az emberi test messze meghaladja az ember jelen informatikai tudását és képességeit.

Egyesek azonban úgy gondolják, hogy közelebb lehetünk az igazi mesterséges intelligencia megalkotásához, mint gondolnánk. Amikor a Wright testvérek 1903-ban megépítették a világ első igazán működőképes motoros repülőgépét, a szkeptikusok még évekig mondogatták, hogy ez nem volt ?igazi? repülés. Aztán a vita idővel elhalt. Így lehet ez a mesterséges intelligencia esetében is.

?Lehet, hogy már át is mentünk a Turing teszten, csak nem tudunk róla,? mondja Pat Hayes.  Ha valaki 1950-ben beszélt volna Siri-vel, az iPhone telefonokban található robotprogrammal, nagy eséllyel azt gondolta volna, hogy egy emberrel beszél. ?Eszébe sem jutott volna, hogy esetleg egy robottal beszélhet, mert 1950-ben még csak ehhez hasonlóra sem voltak képesek a gépek. Szerintem már átmentünk a Turing teszten, csak nem tudunk róla.?

Előző posztKövetkező poszt

16 hozzászólás

  1. Véleményem szerint Pat Hayes látta meg ennek az élét igazán.(Utolsó bekezdés.) Valójában egész életünk nem jelent mást, mint az általa felvetett talánynak a felderítése.Persze a kérdést nem így fogalmazzuk meg a hétköznapokban magunknak.Nem azon töprengünk, hogy vajon átmentem-e a Turing-teszten vagy, hogy bekövetkezett-e már az a bizonyos szingularitás… De a kérdések más megfogalmazásokban mindenkiben felvetődnek.Minél tudatosabb a szándék erre, annál kevésbé akarjuk ezt megválaszolni, és annál kevésbé akarjuk a saját válaszainkat másokra ráerőltetni – legyen az ember, állat vagy gép.És annál kevésbé akarjuk saját magunkról is eldönteni, hogy emberek vagyunk-e, állatok avagy gépek, netán valami más.Nagyon durván hangzik, de vannak ennél fontosabb dolgok is.Bizonyos sémák és programoktól vezérelve viszont ezt nehéz, hanem ha egyszerűen lehetetlen belátni.Hogy a Turing-tesztet meghaladtuk-e, ez a talány felveti, hogy tudatára ébredjünk alapvető szabadságunknak, a szabadságnak, ami mindenre és mindenkire egyformán érvényes.Ez azt jelenti, hogy még a dilemmákra adható válaszoktól is függetlenek vagyunk.Minél szabadabbak vagyunk, annál kevésbé hatnak ránk a programok, és annál kevésbé akarunk másokra hatni programozással.Miért?Azért mert a Pat Hayes által felvetett zseniális és nagyon alapvető kérdésre egyszerűen nincs válasz.Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen lenne rá válaszolni.Sőt, helyes válasz is adható erre.Hiszen ahány ember, annyiféle válasz, és mindenki meg is van győződve saját válasza helyességről.És még csak az sem mondható joggal, hogy nincs mindenkinek igaza.Na, a szingularitás, amiről itt szó van -igaz, nem lett ezzel a szóval jellemezve- ezt jelenti pontosan.Vagyis meglehetősen pontatlanul pontosan.Mert az összes szóba jöhető válasszal kell számolnunk, ezek számossága pedig végtelen.És ezt egyetlen kérdés foglalja össze.De mi lenne ez a kérdés?El kell dönteni, melyik fontosabb: megválaszolni ezt vagy szabadnak lenni.

    A Duna a forrásánál és a torkolatánál is ugyanaz a Duna, mégsem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni; mi változik akkor?

    Eredetileg ezért jöttem ehhez a cikkhez:
    Ma SYNC 24 (Daniel Aka – Carbon Based Lifeforms) koncert az A38-on!
    https://www.youtube.com/watch?v=joI6Dg1uNBY

    1. Én meg azért, mert el szeretném mondani, hogy nekem nem kell semmit sem bizonyítanod. És, hogy részemről nincs harag sem irántad, sem a mögötted álló sokak iránt. Pusszantalak és érezd jól magad akárhová mész 🙂

      Nálunk családos program lesz.

  2. Nagyon is sikerult Kanku,koszi nagyon:).Mar egeszen elvoltam kenodve ama bizonyos idezet miatt,mivel en aztan igazan a sajat boromon tapasztalom mindazt,amit az amerikaiakrol megirtal. Olyan vegtelen nyugalmat es bekesseget,mint amiben reszem van kozottuk,meg egy orszagban sem eltem meg,ahol hosszabb ideig eltem (Nemet,Magyar).Barmerre jarok,mindenhol kedvesek,segitokeszek, joindulatuak(ha megtudjak,hogy nem vagyok “benszulott” amerikai,akkor meg inkabb),udvariasak,nem irigyek arra akinek tobb,vagy jobb,vagy szebb van,nem a szomszednak,oltozkodnek,epitkeznek,vesznek jobb autot stb,hanem sajat maguk kedvere,kenyelmere,ugyanakkor tudnak kemenyen dolgozni – sokszor csak amulok ezen.
    Es aminek nagyon orultem még,hogy irtad,az ez a mondatod:”Én a legkisebb mértékig sem szoktam összemosni az amerikai népet az amerikai vezetéssel”…Na ez az,amit nem akar a legtobb nem amerikai ember meglatni es tudomasul venni.
    En meg egy amerikai emberrel nem talalkoztam,aki ne lett volna melysegesen felhaborodva az amerikai vezetesen,mindegy melyik part is az.Csendben turik,hogy az adojuk milyen ertelmetlensegre megy el(mi ugy szintén).Es mivel kozuluk nagyon sok a keresztyen,(megha nem is olyan,amilyennek lenniuk kell) Isten igazsagos iteletere varnak.
    Persze,hogy itt is vannak megtevesztett emberek,de ha elmondjuk nekik a helyzetet,nem kuldenek el az anyankba(mint a magyar),hanem racsodalkoznak es kerdeseket tesznek fel az ujsaggal kapcsolatban…Lehet veluk beszelgetni normalisan.
    Azzal amiket itt par szoban az amikrol leirtam,azzal persze nem azt akarom mondani,hogy itt mindenki angyal.Itt is vannak kevesbe joindulatuak,erthetetlenek durvabbak stb.[lehet,hogy ezek magyar kivandorlok?:-) ],de valahogy meg az is szimpibb,mint pl.ahogyan a magyar tud olyan lenni.
    Engem egyebkent eppen az a bizonyos “magyar agy” – ahogyan fogalmaztam fent – uzott el a hazambol,de errol eleg is csak ennyi,emlekezni sem akarok rajuk.

    Tehat igazan kedves toled,hogy “visszacsinaltad a hibadat” :),es a helyzet is valoban az,ahogyan latod.
    E leveledrol maris beszamolok a ferjemnek,mert tegnap elegge keseruen mondtam el neki a hsz-odat.

    (Na,mikozben itt irogatok neked,eppen befutott,igy mindjart fel is olvastam neki a leveledet,es keri,adjam at neked szereto udvozletét,reszben azert,mert leveleddel oromet szereztel nekem,reszben pedig azert,mert igazsagosan es jol latod a dolgokat,amit mereszeltel meg is irni.)

    Urunk aldasa kiserjen mindenkor.

    1. Köszönöm Ria,…nagyon drágák vagytok,….kérlek add át meleg üdvözletemet a kedves férjednek.

      kanku

  3. az emberi gondolkodást meghaladó mesterséges intelligencia csak ábránd.

    lehet olyan chat-robotot készíteni, ami ugyan átmegy a teszten, ám egyetlenegy önálló gondolata sincs.

    1. Oh,de orulok Jeromos,hogy itt latlak,mert igy most megtudom ragadni az alkalmat,hogy kifejezhessem minden elismeresemet ahhoz a harcodhoz,amit vegig csinaltal az elmult hetekben a “Vilag helyzete”-n es pirula blogjaban is.Nagyon drukkoltam neked mindkét blogban,hogy megtudj valaszolni ugy,ahogyan kell,es lattam,hogy ez sikerult is elég rendesen.Igy hat…congratulations! – bar tudom,hogy Isten ad bolcsesseget ehhez minden benne hivonek.
      Ennek a bizonyos chat-robotnak mar csak azert sem lehet onallo gondolata,mert az ehhez szukseges genetikai informaciot,ami csak is Istentol johet,nem tudjak beletaplalni,igy a terv valoban csak abrand marad.

      1. Köszönöm kedves Ria!

        Igazából nem harcolni szándékszom, hanem – ha már felismerték az egyik oldalt -, felismertetni velük a másikat… de hát szélmalomharc. látják a rossz utat és egy másik rosszra lépnek.

        1. Hat,nem lehetne rajuk fogni az ApCsel 2:41-et:).Addig erdemes foglalkozni veluk csak,amig meg nem latjuk,hogy a mag jo foldbe esik-e vagy sem.
          A harcot pedig jo ertelemben gondoltam:harc oértuk es harc a Satannal,aki nem engedi oket,vagyis mikent Krisztus katonai.
          Es ha mar igy irasba elegyedtunk,engedj meg egy javaslatomat hozzad,ami a Jelenesek 18:4 volna.Olvastam ugyanis amit a pirula blogjan “Anna”-nak irtal par hettel ezelott,amibol azt lattam,hogy te is tudod,hogy nem igazan ott lenne a helyed.
          Urunk kegyelme legyen veled.

  4. Talan a Morgan Stanley csodje elindit egy nagyobb gazdasagi osszeomlast? En erre szamitanek leginkabb a kovetkezo hetekben. Es ne felejtsuk el, hogy egy kozel-keleti konfliktus is barmikor kirobbanhat…

    1. Helló Sharky !
      Igen, én is ezekre tippelnék, de szerintem lassan a többi bank is megy a lecsóba, mert ezt a jelenlegi több bank rendszert is le szeretnék már végre lecserélni az EGY-re,….egy bank egy pénznem. Bizonyára te is láttad a 2010-ben megjelent Charles Ferguson féle INSIDE JOB(Bennfentesek) filmet…nem? Az az egész szerintem egy nagy bankár és bankintézmény lejárató propaganda film(csalások, korrupció, nagy prémiumok/végkielégítések, stb.), ugyanakkor az IMF-et jó bankként mutatja be a film, olyan banknak akinek felelős vezetői megpróbáltak még időben felhívni a figyelmét az illetékeseknek, de senki sem hallgatott rájuk,.., .ja persze, jó kis délutáni mese hülye gyerekeknek, IMF a jó fiú mi, ugyanazokkal a tulajdonosokkal a háttérben..mi? na nehogy már. És végül, de nem utolsósorban Charles Ferguson rendező úr egy CFR tag,..bizony!..és 2011-ben pedig a Bennfentesek film megnyerte a legjobb dokumentumfilm Oscar díját,,,,,,azt hiszem ezt már nem szükséges tovább ragoznom. A bankok, így vagy úgy, mind be lesznek döntve, ez nem kérdés ez egy forgatókönyv. Azt is látni, hallani, hogy a bankellenes hangulat is elég jól alakul a világban. Azt mondják egyesek “ébredeznek az emberek”,…jah persze, hogyne,….a legtöbbjük nem is tudja , hogy alszik, tehát nem is szándékozik felkelni. Persze nem védeni akarom a bankokat, mert nyakig sárosak, csak az alattomos megvezetésre szeretném felhívni itt a figyelmet, meg arra, hogy hogyan formálják át az emberek véleményét, gondolkodását miközben senki sem vesz észre semmit. Az emberek még örülni is fognak, hogy megszabadulnak majd a vérszívó bankároktól/bankoktól és üdvözölni fogják az új rendszert.

    1. Erről halottatok? a jövőnk.infon olt.
      Az amerikai hatóságok figyelmeztették a lakosságot a zombi támadás veszélyére

      Nagyvilág

      Az Egyesült Államok hatóságai fokozni kívánják a lakosság felkészültségét különféle rendkívüli helyzetekre, ennélfogva bejelentették, hogy nem zárható ki zombik támadása. Erről hivatalos közlemény jelentetett meg tegnap az USA nemzetbiztonsági minisztériuma. Az ötlet eszmei szerzői meg vannak győződve arról, hogy a felélesztett halottak támadására felkészült emberek megbirkóznak az ennél reálisabb veszélyekkel is ? a hurrikánokkal, terrorakciókkal, járványokkal és földrengésekkel.

      A polgárok biztonságáról való gondoskodás ilyenfajta megközelítése annak az állami kampánynak a részét képezi, amely a lakosságnak a természeti katasztrófákra való felkészítésére irányul.

      ruvr.ru

      Jövőnk.info megjegyzés: Az amerikai idiotizmusról azt gondoljuk, hogy meglepetést már nem okozhat számunkra. Pedig de. Az alábbi kis videóval kívánunk vidám hétvégét Kedves Olvasóinknak!
      http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=4awVqRr1eCo

        1. Ez a bizonyos “kedves hozzaszolo” megsem lehet olyan kedves Kanku,ha a “legtobb” amerikairol ilyen velemennyel van.
          Tudnek meselni a magyar es amerikai agyrol – ugy kulonben.

        2. Ria kedves,…egyetértek. Egyébként csak viccnek szántam ezt az egész idézett jellegű hozzászólásomat, tudniillik a szerény tudásom 99%-kát tőlük szereztem, az amerikaiaktól. Eddig nem találkoztam még egy olyan nemzettel, ahol ennyi értelmes, tanult, nyitott elméjű, tehetséges intelligens, bátor, tanítani és igazán segíteni akaró ember lenne,…részemről minden tiszteletem az amerikai embereké, továbbá azt is sejtem, hogy a háttérhatalom ott fog ütközni a legnagyobb ellenállásba, amikor eljön az erőszak pillanata, bár ne így lenne. Eddig, a világban, szerintem az amerikaiak tették le a legtöbbet a tudás terjesztés asztalára és ha ezt valaki nem látja illetve előszeretettel használja a “buta amerikaiak” sztereotipiát, akkor azt csak sajnálni tudom, mert pont ő az aki nem tud semmit a világról, más emberekről általában.
          Én a legkisebb mértékig sem szoktam összemosni az amerikai népet az amerikai vezetéssel, ez két tejesen különböző dolog és szerintem ugyanúgy érvényes MO.-gra ill. más országokra is. Hogy ott is van sok megtévesztett ember? Igen, bizonyára van, mint egyébként a világban mindenhol, de erről nem igazán tehetnek az emberek, mert sajnos egy olyan hazug világban születnek, ahol a bűn, a rossz a legtöbbször jónak és helyesnek van feltüntetve, amiben semmi sem az aminek látszik.
          Tehát Isten áldja meg az amerikaiakat, adjon nekik meg több hitet, bölcsességet, szeretet, bátorságot és kitartást.

          ui. remélem ezzel sikerült némileg vissza csinálnom, azt a hibát amit az ominózus idézettel követtem el.

        3. OK.
          Az en meglatasaim es tapasztalataim is hasonloak.
          De egy dologban azert megegyezhetunk:
          AUTOT VEZETNI AZT NEM TUDNAK!!!! :))))

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend