Forrás: msn Money
A szigorú megszorító intézkedések, különösen Európában tovább rontják az amúgy is nehéz gazdasági körülményeket. A történelem azt mutatja, hogy ezt általában a polgári elégedetlenség és tiltakozó megmozdulások követik.
Nem kell messzire visszamenni az időben, hogy az ember rájöjjön: a társadalmunkat összetartó erő szétesőben van. Ráfoghatjuk a több éve tartó gazdasági viharra, a bizonytalanságra, az egymást egyre gyorsabb ütemben váltó növekvő és csökkenő tendenciákra, a munkanélküliségre vagy arra, hogy a pénzügyi függetlenség egyre több ember számára elérhetetlen álommá vált. A legtöbb ember, megkockáztatom 99%-unk számára a mai társadalmi rend igazságtalan leosztásnak tűnik. Amerikában az emberek egyre dühösebbek. Politikai beállítottságtól függően ki-ki az egyik pártot gyűlöli, a másikkal pedig elégedetlen és ez nemcsak Amerikára igaz.
A világon az év első felében végigsöpört arab-tavasz a közel-keleti és afrikai rezsimek ellen irányult, legutóbb pedig Vlagyimir Putyin ellen lázadtak fel országa lakói. Kínát megfojtják az egyre emelkedő fogyasztói árak, mások ugyanott a lakásárak zuhanása miatt aggódnak. Ami miatt viszont a legtöbb közgazdász igazán aggódik mostanában az az Európában tapasztalható nyugtalanság. Nyugtalanság, ami könnyen erősebb indulattá alakulhat, és ami az egész globális gazdaságot érzékenyen érintheti, még mélyebb válságba taszítva az Egyesült Államokat is 2012-ben.
A legijesztőbb, hogy sok közgazdász szerint egy újabb válság a legpozitívabb kilátás a jövőre nézve. Milyen lehet a legrosszabb eshetőség? Két spanyol közgazdász megvizsgálta az Európában zajló események legfontosabb elemét, a már amúgy is túlterhelt emberekre rákényszerített megszorításokat, és felvázolták milyen hatással lehetnek ezek az intézkedések a társadalomra és milyen megmozdulások várhatók. Szerintük minden jel a káosz felé mutat.
A káoszelmélet
Jacopo Ponticelli és Hans-Joachim Voth a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem közgazdászai az európai kormányok megszorító intézkedéseinek a társadalomra kifejtett hatásait tanulmányozzák 1919 és napjaink között. Arra jöttek rá, hogy ?a megszorító intézkedések minden esetben együtt jártak a politikailag motivált erőszakkal és társadalmi bizonytalansággal? és bebizonyították, hogy a megszorítások szigorúsága szoros összefüggésben áll a társadalmi elégedetlenség mértékével. A rendelkezésre álló adatok segítségével egy káosz métert állítottak fel, jelölve az egyes időszakokban történt eseményeket, mint például merényleteket, forradalom kísérleteket, sztrájkokat, felkeléseket, tüntetéseket. Az adatok azt mutatják, hogy a káosz mélysége egyenes arányban van a megszorító intézkedések szigorúságával, az pedig nyilvánvaló, hogy Európára és hamarosan az Egyesült Államokra is egyre szigorúbb megszorítások várnak a jövőben. Amit eddig láttunk csak ízelítő abból, ami előttünk áll. Európa tudna mesélni egyet-mást.
Az eurózóna válságra tett hivatalos válaszlépések elleni tüntetések, tömeges közalkalmazott elbocsátások, a nyugdíjkorhatár felemelése, a villanyszámla alapján megállapított ingatlanadók, hogy csak néhányat soroljunk, hozzájárultak a portugál és ír kormányok bukásához, a politikai vezetés leváltását eredményezték Spanyolországban, azonkívül Görögországban és Olaszországban technokraták vették át a hatalmat az ország irányítása felett. Miért? Mert a történelmet közvetve a gazdaság gyengülése által kiváltott tiltakozások hajtják, amit a megszorítások, adóemelések és megvonások tovább gerjesztenek.
Annak idején az éhséglázadások, a korrupció, az óriási kormányadósság és az adóterhek megemelése vezettek a Francia forradalom kitöréséhez [egy kis segítséggel az elittől], ami XVI. Lajosnak a fejébe került. Az amerikai hazafiak is az igazságtalan adók miatt indították el harcukat a függetlenségét. Adolf Hitler hatalomra jutását is a Nagy Gazdasági Világválság miatt kialakult borzasztóan nehéz körülmények, Németország I. világháborús adósságának megfizetése és az akkor még aranyfedezetű pénzrendszerből eredő pénzhiány segítették elő.
Még semmit nem láttunk az igazi káoszból. A fenti gazdasági nézetek és a napokban tárgyalt új eurózóna egyezmény alapján egyértelmű, hogy Európára és a világra nehéz idők várnak.
“Order out of Chaos”
Az arab tavaszt nyílvánvalóan a cionisták szervezték, hogy az izrael ellenes kormányokat leváltva cionbérenceket ültessenek a helyükre. Ez zajlik most Oroszország esetében is. Kb 10-20 ezren tüntettek Putyin ellen. Mi az a 10-20 ezer a 11 milliós moszkvai lakossághoz képest. Amúgy is egy felmérés szerint Oroszországban az emberek mintegy 80%-át nem érdekli a politika, nem járnak szavazn nagyon, de még csak tüntetgetni sem. Az emberek tökéletesen elégedettek Putyinnal. Persze, hogy azok hiszen helyrehozta azt amit Jelcin és Gorbacsov a két zsidóbérenc tönkre tett. Másrészt meg kisöpörte a cionistákat az országból és ez nem nagyon tetszik cionéknak.