Gazdasági válság, Klímaváltozás

Az élelmiszerválság súlyosbodik az elmúlt 35 év legnagyobb, Észak-Európát sújtó aszálya miatt

A kukoricának ilyenkor már 20 cm magasnak kellene lennie

Forrás: The Australian

Bernard Maquis tehenei az évnek ebben a szakaszában, normális esetben friss füvet legelnének a réten a közép-franciaországi Limousin régióban. Idén azonban a zsenge fű helyett kénytelenek a hideg téli napokra szánt szénával beérni, mivel a hónapok óta tartó szárazság miatt a fű mindenhol elszáradt.

Bernard Maquis a tehenek eladását fontolgatja, akár áron alul is, hiszen így könnyen takarmány nélkül találhatja magát ősz végére. ?Már aludni sem tudok. Nem tudom mi lesz,? panaszkodik.

Bernard Marquis nincs egyedül. Észak-Európában 1976 óta nem volt ekkora aszály, a politikusok pedig gazdatüntetésekre, vásárlói elégedetlenségre és megemelt költségvetési terhekre számítanak a rossz időjárás következményeként.

A harmadik világ országai is a tüntetések számának növekedésére számíthatnak, ahogy az európai hőhullám hatására az árak egyre magasabbra szöknek, újabb tömegeket taszítva szegénységbe.

?Válsággal állunk szemben, a válságot pedig kezelni kell,? mondja Nathalie Kosciukso-Morizet, francia környezetvédelmi miniszter asszony.

A meteorológusok szerint Észak-Európában a szokásosnál 50%-kal kevesebb eső esett az elmúlt két hónapban, míg a hőmérséklet 4 Celsius fokkal volt magasabb az átlagnál.

Franciaországban vízhasználati korlátozásokat vezettek be az ország több mint felében és az aszályt már most az 1976-os szárazsághoz hasonlítják, amikor az ország búzatermésének java tönkrement.

Michele Blanchard, a francia meteorológiai intézet, a Meteo-France klimatológiai osztályának mérnöke szerint a különbség az, hogy ?1976-ban a hőhullám júniusban, nem pedig áprilisban érkezett.?

Németországban a napsütéses órák száma a szokásos kétszerese volt a tavaszi hónapokban, egyes vidékeken pedig a várt csapadékmennyiség 5%-a esett mindössze. ?Kétségbeesetten várjuk az esőt,? mondta Andrea Adams, a Rhineland-Palatinate tartomány gazdaszövetségének szóvivője.

Elmondta, hogy a búza már most elsárgult, a cukorrépa alig nőtt valamit, a rozs pedig összekunkorodott és halódik.

Bernard Maquis a franciaországi Limousin régióban azt mondta, hogy a kukoricának, amivel a teheneit télen etetni szokta, ilyenkor úgy 20 cm magasnak kellene lennie. ?Idén csak vegetál a termés,? mondta, hozzátéve, hogy minden jel szerint kénytelen lesz takarmányt vásárolni. ?A takarmány viszont olyan drága, hogy nem éri meg. Egyszerűbb felszámolni a gazdaságot.?

Franciaországban egyre több gazda adja el állatait, a hangulat pedig egyre forróbb. Délnyugat Franciaországban a gazdák úttorlaszokat állítottak, több órára megbénítva a forgalmat a múlt héten, mert nem kaptak engedélyt, hogy ideiglenesen vizet vegyenek a folyókból.

A francia kormány már hónapokkal ezelőtt 948 millió eurós segélyt kért Brüsszeltől, de a gazdák azt követelik, hogy a kormány garantáljon kamatmentes hitelt a mezőgazdaságnak, hogy átvészelhessék az idei nyarat.

Belgiumban a flandriai regionális tanács azt mondta, hogy saját költségvetéséből biztosítana EU-s segélyt a gazdáknak, majd a kifizetett összegeket visszakövetelné Brüsszeltől. A 332 millió euró előteremtése azonban nem egyszerű feladat.

Franciaországban a pékek 5 euró centes (kb. 13 forint) drágulásra számítanak a bagett árában, míg Észak-Rajna-Vesztfáliában a paradicsom 26%-kal lesz drágább idén. A kormányzó pártok mindkét országban attól tartanak, hogy a drágulás kormányellenes hangulatot ébreszt majd az emberekben, amit a szélsőséges mozgalmak kihasználhatnak.

Mivel az aszály Kínát és az Egyesült Államok déli részét is sújtja, az ENSZ élelmezésügyi hivatala, a FAO éhséglázadásokra számít a szegényebb országokban.

Az illetékesek elmondták, hogy a gabonafélék globális ára 71%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap alatt és bár Moszkva ígérete szerint felemeli a búza, árpa, rozs, kukorica és liszt exportjára bevezetett tilalmat, ez csak átmeneti megoldást nyújthat a problémára.

Európa több atomerőműve is jelezte, hogy az alacsony vízszint miatt több folyóparti erőműnél kényszerszünet elrendelése válhat szükségessé.

A pezsgő-szőlőt termelő gazdák jelezték, hogy idén nagy valószínűséggel szeptember helyett augusztusban lesznek kénytelenek leszüretelni a termést.

Előző posztKövetkező poszt

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Send this to friend