Gazdasági válság, Klímaváltozás

?Egy rossz aratásnyira a káosztól?

harvest India

Írta: Geoffrey Lean, telegraph.co.uk

A világ szegényeinek millióit és az egész világgazdaságot veszélyezteti az élelmiszerárak emelkedése

?Egy évtizeden belül,? ígérte a világ leghatalmasabb országának képviselője ?egyetlen férfi, nő vagy gyermek sem fog éhezni.?

Dr. Henry Kissinger, 1974-ben, karrierje csúcsán mondta ezt a Világ Élelmezésügyi Konferencián mondott beszédében. Az azóta eltelt időben a világ éhezőinek száma szinte pontosan megkétszereződött. Akkor az éhezők száma 460 millió volt, most ez a szám 925 millió.

Az elmúlt napokban folyamatosan azt hallottuk a különböző médiák híradásaiban, hogy ez az ijesztő szám, az újabb élelmiszerválság hatására még tovább fog nőni. Egyes elemzők odáig mennek, hogy a csökkenő források megszerzéséért folytatott élet-halál küzdelem kialakulására figyelmeztetnek.

Miért a nagy ijedtség? Múlt héten, szerdán, a Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet (FAO) bejelentette, hogy az élelmiszerárak rekordmagasságot értek el és nagy valószínűséggel továbbra is emelkedni fognak, ami Abdolreza Abbassian, a szervezet gabonaszakértője szerint már ?veszélyzónának? számít.

A fejlemény sok ország számára rossz hír, hiszen tovább erősíti a kormányokra nehezedő inflációs nyomást, de a világ szegényei számára, akik bevételük 80%-át élelmiszerre költik, végzetes következményekkel járhat.

Robert Zoellick, a Világbank elnöke arra figyelmeztet, hogy az emelkedő árak ?veszélyeztetik a globális növekedést és a társadalmi stabilitást.? Nicolas Sarkozy pedig a legfontosabb megoldandó problémának nevezte a G20-ak számára.

Az élelmiszerárak már most magasabbak mint a 2008-as élelmiszerválság idején, amikor a világ éhezőinek száma a világ történelmében először haladta meg az egymilliárdot és számos lázadás kirobbanásához vezetett Indonéziától, Cameroonon keresztül egészen Mexikóig. A 2008-as válság előtt a világ éhezőinek száma két évtizeden keresztül nem változott, míg a világ lakossága ugyanezen időszak alatt 1,2 milliárddal nőtt, javítva a világ éhezőinek százalékban kifejezett arányát.

A 2008-as a most kibontakozóban lévő élelmiszerválság egy kicsit sem hasonlít egymásra. Akkor a rossz termés miatti kialakult élelmiszerhiány okozta a bajt. Most három éven keresztül rekordtermést könyvelhettek el a világ számos területén. A bajt nem az élelmiszerhiány, hanem a keresletnövekedés okozza.

India és Kína gyorsan fejlődő középosztálya és az ezáltal megnövekedett kereslet a hús iránt hozzájárult a 2008-as válság kialakulásához, hiszen több hús előállításához több gabonára van szükség. Egyetlen kiló hús előállításához nyolc kiló gabona kell. De ne csak a teheneket okoljuk, az autók is hozzájárultak a válsághoz. A bioüzemanyagok miatt 100 millió tonna gabona vándorolt a tányérokról az autók üzemanyagtartályába. Egy átlagos négy kerék meghajtású autó tankjának megtöltéséhez felhasznált gabona egy szegény ember egész évi élelmiszerszükségletét képes fedezni. A spekuláció is hozzájárult a válság kialakulásához.

Ugyanazok a tényezők álltak elő, mint korábban, csak egyelőre az éhezőket meg nem érte el a probléma hatása. Ennek egyik oka, hogy a rizs ára, ami az emberiség felét látja el táplálékkal, viszonylag stabil maradt. Másodsorban pedig azért, mert főleg a jómódúak által fogyasztott jóminőségű búza és kukorica ára emelkedett jelentősen.

A helyzet rendkívül instabil, mivel a világ élelmiszertartaléka jelentősen lecsökkent az elmúlt évtized során. A jelenlegi készletek nagy része Kínában van, az ázsiai ország pedig még magas áron sem szívesen adja el tartalékait. Szóval a jelenlegi rekordárakat a tavalyihoz viszonyított mindössze 1,4%-os terméscsökkenés okozta. Az árak továbbra is nagyon érzékenyen reagálnak az időjárás alakulására.

Ha egy rekordtermést hozó évben ilyen súlyos helyzet alakul ki, mi történik ha ne adj Isten egyik évben rossz lesz a termés? Ez a kérdés aggasztja Lester Brownt, a washingtoni Earth Policy Intézet (EPI) elnökét is, aki előre megjósolta a jelenlegi helyzetet. A korábbi paradicsom termesztő bajnok és a zöldforradalom egyik lelkes elindítójának új könyve a témáról szerdán kerül a polcokra Amerikában.

?A helyzet az,? mondja, ?hogy a világ egyetlen rossz termésre van a káosztól. Annyira közel járunk a szakadék széléhez, hogy a politikai destabilizációt okozó élelmiszerárak bármikor ránk köszönthetnek.?

?Képzeljük csak el, mi történne, ha a tavaly Moszkvát sújtó és az idei alacsony termést okozó hőhullám legközelebb Chicagóban és a közép-nyugaton köszönt ránk. Az USA terméshozama akár 40%-kal csökkenhet ilyen esetben, ami az árak elszabadulását okozná és megadná a kegyelemdöfést a világgazdaságnak.? Az éghajlat változásával bármikor kialakulhat ilyen extrém időjárás.

1974-ben Kissinger a ?remény és az éhezés közötti vékony vonalról? beszélt. Azóta eltelt egy generáció és ideje lenne odafigyelni.

Előző posztKövetkező poszt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to friend