Bibliatanulmányok

A harmadik zsidó templom máshol is felépülhet – Hol állt valójában az egykori szent templom?

A jeruzsálemi zsidó templom és a szentek szentjének helyszínével kapcsolatban több elmélet is létezik, amelyek közül három számít ismertebbnek és mindhárom mellett számos igen meggyőző bizonyíték sorakoztatható fel.

A legnépszerűbb és legismertebb elmélet szerint a templom a jeruzsálemi Templomdombon, a jelenlegi Sziklamecset alatti területen állt. Létezik azonban két másik megalapozott teória is. Az egyik a Sziklamecsettől északra, a másik pedig délre helyezi az egykori templomot. Ez utóbbi, kevésbé ismert elmélet a jelenlegi írás tárgya. Ez nem azt jelenti, hogy ez tekintendő a legvalószínűbbnek, de úgy gondoljuk, hogy számos érdekes kérdést vet fel a bibliai próféciákat alaposabban tanulmányozni kívánó emberek számára.

A tények prezentálását követően mindenki maga döntse el, melyik elméletet tartja valószínűbbnek, észben tartva, hogy tényleg csupán elméletekkel van dolgunk.

“A templomok, amelyeket Jeruzsálem elfelejtett” című könyvében Ernest L. Martin elénk tárja elméletét, amely szerint az első és második zsidó templom a jelenleg elfogadottnak számító helyszíntől, tehát a mai Sziklamecsettől délre helyezkedett el. Az elmélet szerint a templom Dávid ősi városában, az Ophel patak felett állt, alátámasztva Jézus szavainak szó szerinti beteljesülését, amelyek szerint kő kövön nem marad majd a templomból annak lerombolását követően.

Sion_and_Temple_mount

Sion hegye, Dávid városa

A templom egykori helyének pontos azonosításához elsőként Sion hegyét vagy más néven Dávid városát kell megtalálnunk. A Jeruzsálemről készített modern térképek ezt egytől egyig a városban található délkeleti hegygerinc déli részére helyezik. W.F. Birch munkájának és Ezékiásnak a Gihon pataktól a hegygerinc déli részéhez vezető alagút megásását jelző 1880-ban megtalált feliratának köszönhetőn a Sion valódi helyszínével kapcsolatos vita eldőlt. Végre kiderült, hogy a délkeleti hegygerinc egyenlő Sion hegyével és ugyanez Dávid városa is (I. Királyok 8:1).

Dr. Martin könyvéből kiderül, hogy az ókori Jeruzsálemet a Gihon patak köré építették, hogy ezzel biztosítsák a lakók vízellátását, hiszen a város 8 kilométeres körzetében ez volt az egyetlen vízlelőhely.

Bár Sion pontos azonosítása megtörtént, a tudósok a templom helyszínével kapcsolatos korábbi nézeteiket nem korrigálták az új felfedezés tükrében, így továbbra is megmaradtak a Sziklamecset és a Templomdomb mellett.

A Gihon patak

Dr. Martin szerint a templom délebbi fekvéséhez mutató második jel a Gihon patak, ami az egyetlen vízforrás a város területén belül. Aristeas1, egy korabeli szemtanú, aki Krisztus előtt 285-ben látta a templomot azt állította, hogy a templom egy kimeríthetetlen forrás felett helyezkedett el, ami a templom belsejéből fakadt. Tacitus2 római történetíró szintén arról számolt be, hogy a jeruzsálemi templom területén belül egy természetes vízforrás volt, ami annak belsejéből eredt. Dr. Martin úgy gondolja, hogy ez a forrás maga a Gihon patak volt, ami a Sziklamecsettől délre található, a délkeleti hegygerincnél.

A Gihon patak elhelyezkedése is fontos kérdés. Aristeas azt írta, hogy Dávid városának tetejéről észak felé tekintve az ember könnyen figyelemmel kísérhette a papok tevékenységét a templom területén belül. A Sziklamecset Dávid városától 300 méterre északra helyezkedik el, így túlságosan távol van ahhoz, hogy Sion tetejéről bármit is látni lehessen, ami a mecset környékén történik, arról nem is beszélve, hogy a Haram al-Sarif, azaz a Templomdomb területén soha nem volt semmilyen természetes vízforrás.

Amellett, hogy Aristeas és Tacitus is megjegyezte, hogy a templom saját vízforrással rendelkezett és az egyetlen ilyen forrás a környéken a Gihon patak, a Bibliából tudjuk, hogy ez a jövőbeli templomnál is így lesz.

Egy másik fontos földrajzi jelzés a Bibliában a Frigyládához kapcsolódik. Amikor Dávid a Frigyládát Jeruzsálembe vitte, egy külön sátrat készíttetett neki a Gihon pataknál. (II. Sámuel 6:17, I. Királyok 1:38-39). A Frigyláda Dávid uralkodásának hátralévő 27 éve, és Salamon uralkodásának első 11 éve során, tehát 38 éven keresztül ott maradt. Ebből a későbbi rabbik arra a következtetésre jutottak, hogy Júda minden későbbi királyát egy patak mentén kell királlyá koronázni, így Joást, Salamonhoz hasonlóan a Gihon pataknál koronázták meg, ahol akkor már a templom épülete állt (II. Krónika 23:10-11).

A Gihon patak
A Gihon patak

A templom az ókori Jeruzsálem közepén, a délkeleti vonulaton állt

A templom eredeti helyszínét egy másik, rendkívül egyszerű módszerrel is megállapíthatjuk. Josephus  Flavius zsidó történetíró azt írta, hogy az “alsó város”, ami egykor egy magas citadella (Akra vagy más szóval Dávid városa) helyszíne volt, egy félhold alakú hegyvonulaton terült el. Az Olajfák hegyéről szemlélve az észak-déli irányú látkép félhold alakú volt, amelynek “szarva” a Kidron-völgy felé mutatott. Az északi “szarv” a Templomdomb déli fala közelében kellett, hogy legyen, a déli pedig a Hinnom-völgy keresztezésénél. A félhold közepe pedig pontosan a Gihon patak felett található Ofel-domb.

Ebben az esetben is van egy szemtanunk, Abderai Hecataeus személyében, aki Nagy Sándor ideje körül írt arról, hogy a templom “szinte pontosan a város közepén helyezkedett el”.3 A Templomdomb ezzel szemben az ókori Jeruzsálem északi részének számít.

Mi történt a templommal a 66-70 közötti zsidó-római háború alatt?

Jézus néhány nagyon fontos információval szolgált az akkori templom jövőjével kapcsolatban. A templomból távozva a következőket mondta:

“Bizony, mondom néktek: nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.” (Máté 24:2, Márk 13:2, Lukács 21:6)

A Lukács 19:43-44-ből további részleteket is megtudunk:

“Mert jönnek majd reád [Jeruzsálemre] napok, amikor ellenségeid sáncot húznak körülötted, körülzárnak, és mindenfelől szorongatnak; földre tipornak téged és fiaidat, akik benned laknak, és nem hagynak belőled követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.”

Még a legliberálisabb szakértők is egyetértenek, hogy ezeket a kijelentéseket nem több, mint két generációval a zsidó-római háborút követően jegyezték fel. Amennyiben azok nem lettek volna helytállóak, számos, a kereszténység tanításaival szemben ellenséges ember élt akkoriban, akik boldogan előálltak volna, hogy hazugságnak nyilvánítsák Jézus szavait, ha azok lettek volna. Ezzel szemben Dr. Martin több, a történtek után 300 éven belül élt szemtanú leírását is felsorolja könyvében, akik megerősítették az evangéliumok állításainak pontosságát Jézus fent idézett kijelentésével kapcsolatban.

Jeruzsálemet és a templomot, annak minden falával, a földdel tették egyenlővé. Olyannyira, hogy még az alapköveket is kiforgatták helyükből. Szó szerint egyetlen kő sem marad a másikon, pontosan úgy, ahogy Jézus azt megjövendölte.

A szemtanúk közé tartozik Josephus4 és Titus, az a római hadvezér is, aki a zsidók elleni hadjáratot vezette. Mindketten megemlítik, hogy amennyiben a háború során nem jártak volna személyesen is a városban és nem a saját szemükkel látták volna a pusztítást, nem hitték volna el, hogy ott egykor egy város állt. Jelentőségteljes tény, hogy Josephus éppen Jézus szavait használja, amikor az alapkövek felforgatásáról ír:

“Akik az alapokat felforgatták, olyan mértékben tették [Jeruzsálemet] egyenlővé a földdel, hogy az arra járókat semmi sem győzhette meg arról, hogy azt [Jeruzsálemet] valaha is emberek lakták.”5

Ez az információ nem kevés jelentőséggel bír. Jeruzsálem épületeiből, beleértve a templomot is, egyetlen kő sem maradt a másikon. Josephus azt is elmagyarázza, hogy ez miért történt így.

A zsidók szokása volt, hogy aranyukat és egyéb értékeiket otthonaik falába rejtsék, a templom pedig a zsidó nép kincstára volt6. Amikor a város, a templom épületével együtt a lángok martalékává vált, a falakban lévő arany megolvadt és befolyt a kövek illesztékeibe és repedéseibe, egészen az alapokig. Ahhoz, hogy ezt a kincset a római X. légió katonái megkaparintsák, a zsidó hadifoglyokkal az egész várost és a templom épületét kövekre szedették. Olyan mennyiségű aranyat tudtak kimenteni a kövek közül, hogy az arany árfolyama a zsákmány hatására a háború előtti érték felére esett a birodalomban7. Tehát az olvadt arany összegyűjtése miatt Jeruzsálem városa szó szerint felismerhetetlen kőhalmazzá vált.

Olyan nagy mennyiségű kőről volt szó, hogy Hadriánusz császár8 hatvan évvel később egy egész várost (Aelia) tudott építeni belőlük az egykori Jeruzsálemtől északnyugatra. Jeruzsálem délkeleti része egészen Eusebius koráig (265-339) egy felszíni kőbánya maradt, aki azon siránkozott, hogy a templom és Jeruzsálem köveit házak, színházak és templomok építésére használták.

Ezek a korabeli beszámolók ellentmondanak annak a ténynek, hogy egyetlen épületegyüttes a mai napig szinte érintetlen épségben maradt a városban.

Az egyetlen épület, ami túlélte a háborút

Bár Jeruzsálem városát a földdel tették egyenlővé, egy épület, ahol később a Sziklamecset is felépült, mégis viszonylag sértetlen maradt.

Mivel Titus, az esetleges felkeléseket megakadályozandó, elhatározta, hogy a X. légiót Jeruzsálemben hagyja, a katonáknak szálláshelyet kellett biztosítani. Titus először három kisebb épületet akart meghagyni katonáinak a felsővárosban, Josephus azonban leírja, hogy Titus távolléte miatt a katonák azokat is földig rombolták az arany utáni hajszában9. Későbbi ásatások megerősítették, hogy Jeruzsálem akkori felsővárosában soha nem voltak katonai szálláshelyek10.

Titus más megoldást talált csapatainak, amiről szintén szemtanuk tesznek bizonyságot. Eleázer, a masadai zsidók vezetője, aki végül inkább az öngyilkosságot választotta, mintsem, hogy a X. légió parancsnokának, Silva tábornoknak a kezébe adta volna magát, a következőket mondta:

“Alapjaiig lerombolták, semmi sem maradt belőle, csupán azt az épületet tartották meg, úgy értem azoknak a táborát, akik lerombolták [Jeruzsálemet] és ez még mindig ott áll romjaiban: csupán néhány szerencsétlen öreg fekszik ott a templom hamuin és néhány asszony, akiket keserves szégyenünkre életben tartottak.”11

Tehát Jézus és Heródes idejének Jeruzsáleméből egyetlen épület maradt fenn, mégpedig az, amit Titus megtartott katonái elszállásolására, és, aminek falai ma is ott állnak. Ez volt Fort Antonia, egy Heródes által építtetett erőd, ami lényegesen nagyobb volt az egykori templomnál. Josephus szerint akkora volt, mint egy város és egy egész légió elszállására alkalmas volt és ezt a célt egészen 289-ig töltötte be12. Mivel falai a háborút követően is viszonylag épségben maradtak, ráadásul 37 hatalmas ciszterna is volt ott, a X. légiónak tökéletes szálláshelyül szolgált és a rómaiak ezért tartották meg állandó helyőrségi erődként.

Josephus leírta, hogy Fort Antoniát egy hatalmas sziklakiszögellés köré építették, ami komoly védelmet szolgáltatott az épületnek. Ez a szikla a későbbiekben még fontos szerepet játszik.13

Josephus leírása tökéletesen ráillik a mai Templomdombra, a Heródes idejéből és még korábbról származó falakra és a Sziklamecsetre, ami a kérdéses kő nagy részét befedi.

Fort Antonia volt az egykori római Praetorium, ahol Pilátus kimondta Jézus ítéletét.

templebig
A helyszín rekonstrukciója Dr. Martin szerint

Josephus írásaiból láthattuk, hogy egy jelentőségteljes szikláról van szó, amit János is megemlít lithostrotos és gabbatha néven, az egyikkel a kő típusára, a másikkal inkább annak jellegére, magasságáre utalva. (János 19:13)

Fort Antonia falai, amelyek közé tartozik a zsidó Siratófal is, az egyetlen építmény, amelyek azokból az időkből megmaradtak. Ez 10.000 darab követ jelent, pedig a szemtanuk szerint a templomból egyetlen kő sem maradt meg és még az alapokat is felforgatták.

Későbbi korokban több zarándok is a Praetoriumként, nem pedig a zsidó templom egykori helyszíneként azonosította az épületet. A történelmi bizonyítékok szerint a korai bizánci korban, még Szaladin szultán idejében is (1187), a Praetoriumként azonosították a Sziklamecset alatt található sziklát.  Egy időben a Szent Bölcsesség temploma állt itt, ami szintén körbevette a szentnek vélt követ, amit a keresztények Jézus ítéletének helyszínéül azonosítottak.

A templomon belül már csak azért sem lehetett egyetlen nagy szikla sem, mert a szentek szentét többször is áthelyezték az idők folyamán. Minden alkalommal, amikor a templom udvarait kibővítették, a szentek szente északabbra tolódott. A szentéj eredetileg, tehát Salamon idejében, a déli faltól 15 méterrel északra állt. Később, Nagy Sándor idejében már 23 méterre volt a déli faltól, majd még később már 45 méterre tolódott, miközben a szentek szente mindig a déli és az északi faltól egyenlő távolságra került (Josephus, Contra Apion I. 22.). Heródes idejében még távolabbra helyezték, és már 90 méterre, de továbbra is a négyzet alakú templomépület mértani közepén állt. Josephus egy pontosan 600-szor 600 láb méretű négyzetként írta le a templomot a szentek szentével a közepén, ami mutatja, hogy a szentek szente mindig más helyen állt és egyedül a déli fal maradt változatlan az idők folyamán. Ez a tény önmagában kizárja, hogy egy hatalmas szikla lett volna a templomon belül, tehát a Sziklamecset alatti szikla kizárja, hogy a templom a Sziklamecset helyén állt volna.

Miért gondolják tehát oly sokan, hogy a Harm al-Sharif és a Sziklamecset azonos Salamon templomának helyével?

Dr. Martin leírja, hogy a keresztes hadjáratok résztvevői azért gondolták a Haram al-Sharifet a templom egykori helyszínének, mert I. Omár Kalifa az al-Aksza mecset építéséhez egy olyan sziklát hozatott, amit a zsidók a templom újjáépítéséhez akartak használni a Gihon patak mentén. Ebből a kőből lett a Kibla kő, ami az iszlám kezdeti időszakában az ima irányát mutatta a muzulmánoknak. A baraka nevű muzulmán hagyomány szerint egy szent helyről elmozdított kő az eredetivel egyenlő szentséggel ruházta fel az új helyet. Amikor a keresztes vitézek megérkeztek Jeruzsálembe, a keresztények Salamon templomának hívták az al-Aksza mecsetet. Arról a hagyományról is tudomásuk volt, ami szerint Jézus lábnyomai kitörölhetetlenül ott maradtak a mecseten belül található sziklán, annak ellenére, hogy tudomásuk szerint a Heródes által kiterjesztett templom inkább a mai Sziklamecset magasságában lehetett, amit akkoriban az Úr templomának neveztek.

Később egyéb legendák szövődtek a szikla köré. Szaladin idejére az iszlám követői szerint a sziklán Mohamed lábainak és kezeinek nyoma is látható volt. A legendák itt sem álltak meg. Idővel már az a hír járta, hogy Ábrahám lába nyoma, Gábriel arkangyal keze nyoma, sőt magának Istennek a “lábnyoma” is látható volt a sziklán. A muzulmánok azért találták ki ezeket a legendákat, hogy igazolják a mecset létjogosultságát az iszlám szent helyeként. Későbbi muzulmán szakértők tisztában voltak azzal, hogy ezek minden történelmi alapot nélkülöző néphiedelmek voltak csupán.

A hiedelmektől függetlenül láthatjuk, hogy a történelmi bizonyítékok szerint a Sziklamecset alatti kősziklát mindig is a Praetorium, nem pedig az egykori templom helyszínével azonosították, így az se az iszlám, se a judaizmus szempontjából nem számított szent helynek. Sőt, Omár megígérte, hogy a “keresztény sziklát és szent helyet” (ahol egykor a Bölcsesség temploma állt) érintetlenül hagyja a keresztények számára. Az iszlám csupán későbbi évszázadokban, amikor már több muzulmán legenda keringett a sziklával kapcsolatban, kezdte nagyobb figyelemmel körülövezni a helyet, így 692-ben Abd al-Malik megépíttette a Sziklamecsetet a kiálló szikla köré, ami korábban egy keresztény szentéj formájában őrizte Jézus emlékét.

A zsidó tekintélyek végül elfogadják a Haram al-Sharif-ot az egykori templom helyszínéül

A keresztes hadjáratok idején, 1165 körül, egy Tuledai Bejamin nevű zsidó kereskedő Jeruzsálembe látogatott. Nem rendelkezett különösebb történelmi vagy teológiai ismeretekkel, egy egyszerű kereskedő volt, aki feljegyzéseket készített utazásairól és fenntartások nélkül leírta, amit látott és hallott. Írásaiból kiderül, hogy földrajzi ismeretei és helymeghatározásai hemzsegtek a tévedésektől. A Haram al-Sharif-fal kapcsolatos akkoriban keringő történeteket hallva, elfogadta a dombot az egykori zsidó templom helyszíneként, mindenféle fenntartás vagy vizsgálódás nélkül. Ennek egyik oka az volt, hogy a helyi mendemondákból megtudta, hogy állítólag látogatása előtt 15 évvel, a délnyugati dombon megtalálták Dávid, Salamon és még néhány zsidó király sírját. A kereskedő elfogadta az információkat, anélkül, hogy a sírokat valaha látta volna, ami ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a Haram al-Sharif egyenlő volt a templom egykori helyszínével és Sion hegyével. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van.

Tuledai Benjamin beszámolóit számos korabeli zsidó tekintély megcáfolta. Maimonidész (1137-1204), a híres zsidó rabbi és orvos leírta, hogy a jeruzsálemi templom még mindig romokban hevert, ami nem mondható el a Haramról. Ugyanezt erősítette meg Dávid Kimchi rabbi (1160-1235) is, aki leírta, hogy a templom egykori helyén semmilyen keresztény vagy muzulmán épület nem épült még:

“És a [Templom] még mindig romokban hever, a templom helyén még egyetlen nemzet sem építkezett.”14

Ezek a cáfolatok azonban nem váltak elterjedté a zsidók között, akik annyira megörültek a királyok sírjainak “megtalálásáról” szóló történeteknek, hogy boldogan tették magukévá az elképzelést, miszerint ez a délnyugati domb lehetett az egykori templom helye. Azóta az archeológusok bebizonyították, hogy Dávid király állítólagos sírja a keresztes hadjáratok idejéről származik és egyértelműen hamisítvány.

Az akkoriban kezdődő vallásos sötétség korában az észérvek nem sokat nyomtak a latban, és a templom valódi helye feledésbe merült.

Wailing_Wall_Jerusalem_Victor_Grigas_2011_-1-50

A siratófal

A nyugati vagy más néven Siratófal a zsidók egyik legszentebb helyének számít manapság. A korábban keresztény szenthelynek számító nyugati falat, ami egy időben a keresztény asszonyok beszennyezett fehérneműinek lerakata volt, a muzulmánok 1570 körül alakították át.

A Siratófal, mint zsidó szenthely egy modern, minden történelmi hátteret nélkülöző találmány, amit a kabbalista kor egyik kiemelkedő alakja, Isaac Luria Ashkenazi (az “oroszlán”), szemelt ki a zsidó istenimádat számára, aki számos földrajzi tévedés eredményeként a nyugati falat választotta a zsidó gyülekezések helyszínéül. Luria rabbi mindössze 430 évvel ezelőtt, a XVI. században szentelte és avatta fel a Siratófalat. A zsidók tehát nem egykori templomuk egyik falánál, hanem egy római kori erődítmény tövében imádkoznak. Jézus idejében a fal túloldalán nem a zsidók szent temploma állt. Római szokás szerint a Praetorium területén valóban állt egy templom, csakhogy ezt a császárnak és valamelyik római istennek szentelték fel. Tehát a judaizmus egyik jelképének számító fal egy Jupiter tiszteletére épített templom falának maradványa.

Időkjelei: A fenti tanulmány néhány érdekes kérdést vet fel. Függetlenül az egykori zsidó templom valódi helyszínének pontos beazonosításától, úgy gondoljuk, hogy a templom fel fog épülni, így az, hogy a megoldást a Templomdombon álló mecsetek lerombolásával vagy a templomnak egy másik helyen történő felépítésével találják meg, igazából részletkérdés, mindenesetre érdekes látni, hogy több lehetőség is létezik.

A bibliai próféciák arra utalnak, hogy az Antikrisztus hétéves uralkodásának kezdetét egy különleges egyezmény aláírása vagy megerősítése jelölheti: “Erős szövetséget köt [az Antikrisztus] sokakkal egy hétre [hét évre]” (Dániel könyve 9,27a). Dániel ezt “szent szövetségnek” nevezi, ezért valószínű, hogy valamilyen módon köze lesz a valláshoz, vagy a vallási jogokhoz (Dániel 11:28, 30).

Sokan úgy gondolják, hogy a szövetség azt is lehetővé teszi majd a zsidók számára, hogy újraépítsék szent templomukat, ami igen fontos eseménye az utolsó éveknek, hiszen döntő jelentőséggel bír más bibliai próféciák beteljesedésében. Például lehetővé tenné a régi zsidó véráldozat folytatását, amit vallásuk szerint csak a jeruzsálemi Nagytemplomban lehet bemutatni. A véráldozatot Krisztus után 70-ben megszakadt, amikor a rómaiak földig rombolták a templomot.

Mindemellett nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy Jézus engesztelőáldozata óta semmilyen épületre vagy rituáléra – amelyek amúgy is az eljövendők előképei voltak csupán – nincs szükség, ahhoz, hogy valaki megbékéljen Istennel (Lásd: Zsidók: 9:9-15), hiszen “ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik” és “eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának” (Ap.Csel 7:48, János 4:23). A templom felépülése egészen más okból, a fent is idézett és más, a végső időkre vonatkozó bibliai próféciák beteljesedése miatt tekinthető fontos eseménynek, így a fenti írás is ilyen vonatkozásban lehet érdekes számunkra.

A cikkhez használt források: askelm.com, contendministries.com

  1. Aristeas, Eusebius fordítása, 38. fejezet []
  2. Tacitus, Történelem, V. kötet, 12. bekezdés []
  3. Abderai Hecateus, Lásd: Josephus kontra Apion, I.22. []
  4. Háború VI.1,1; VII.1,1. []
  5. Háború, VII.1,1. []
  6. Háború, VI.5,2. []
  7. Háború, VI,6,1. []
  8. Eusebius: Az Evengélium bizonyítéka, VIII. kötet, 3. fejezet, 405. rész []
  9. Háború, bevezető, I.11. 29. Loeb kiadás []
  10. Hillel Geva és Hanan Eschel 1997-ben megjelent cikke a Biblia Archeológia Folyóiratban []
  11. Háború, VII.8,7. []
  12. Lásd Josephus leírását Fort Antoniáról, Háború, V. 5,8 és III. 5,2 []
  13. Háború, III. 5,2 []
  14. Mishneh Tóra 8. rész, A templomi szolgálat []
Előző posztKövetkező poszt

17 hozzászólás

  1. Köszönöm a gyors tájékoztatást, de sajnos az utóbbi évtizedekben a “hivatalos katolikus média” hitele is nagyon kérdésessé vált, “tetőtől-talpig”, pontosabban fogalmazva féligazságokat közölnek, a teljes igazságot fokozatosan valósággal száműzték azért mert: http://www.katolikus/honlap.hu/0904/szabad.htm Valóban volt és van “szabadkőműves terv a katolikus egyház tönkretételére”. Eme terv 33 pontjából már majdnem minden kipipázva, azaz megvalósult. Pontosabban nem tudtam behozni, de aki akarja leellenőrizheti, megéri a fáradtságot, a többit az események beigazolják. (Megjegyzem, szerintem a “k-h” nagyon szélsőséges és megmerevedett a II. Vatikáni zsinat kollapszus miatt. Ők elsiették a “fussatok ki belőle Én népem” felszólítást, most érett meg a gyümölcs, két pápa, de az egyik Júdás!). A lényeget bizonyítja annak az olasz atyának esete, akinek műsorát a földrengés után betiltották a Mária rádióban azért, mert utalt Szodoma és Gomora bűneire, és a mai világ hasonló elhajlásaira, amelyeket máma “legalizálnak”. Azon rádió hallgatóktól bocsánatot kért a Rádió vezetősége, akiknek “érzékenységét” sértette az atya megjegyzése. Akkor kinek is higgyünk, és mit? A dublini érseknek? Számunkra a Szőkefalván elhangzott 5. titkot ismerve, tartalma miatt, inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint embereknek. .

    1. Tudod, hogy sokan azt mondják hogy ő a HP (hamis próféta) én a történeteket következménynek tartom, a kategyház ÁLTALÁNOS ellentmondásai miatt … A napokban ugyan megrázott, a ‘szegények delegációja nem utolsó sorban az kiutaztatás költségvetése …
      Sok dolog jut eszembe, esetleg priviben, ha Thea megadhatja a címed/vagy az enyémet?

      Több szempontot tudok elővenni – különböző szempontokból értelmezni … -az eddigi “jófej püspök” egyházszakadásról beszél … Írj !

  2. Szerintem a 3. zsidó templom nem fog felépülni, mégpedig két okból. Először is nincs értelme, mivel ők, a zsidó eljátszották szerepüket, az Ó Sz választott népeként. Az Új Sz. választott népét tulajdonképpen azok képezik, akik elfogadják Jézus Krisztust Megváltójukként, Misztikus Testének tagjaikén Egyházához tartoznak, és ennek központja Roma, és a Vatikán, vagyis a kereszténység tágabb értelemben. Ennek alátámasztására idézek AZ IGAZSÁG KÖNYVÉBŐL:
    “Azt fogják mondani, hogy ez az ÚJ TEMPLOM egy olyan egyház (Temploma lesz), mely mindenkit egyesít, mert Isten minden gyermekét szereti. (Isten nevében) felkérik mindnyájukat, hogy küldjenek képviselőket az új templomba, amely ROMÁBAN LESZ megtalálható, (a közeljövőben fogják felépíteni). Továbbá azt fogják mondani, hogy ez lesz majd az Új Jeruzsálem, amely a Bibliában meg van jövendölve, és amelyet Isten választott vezetője védelmez – a Hamis Próféta! Az Antikrisztus most azon munkálkodik, hogy előkészítse fellépését a világ színpadára, és Ő lesz az, aki nemcsak uralkodni fog ezek fölött az egyházak fölött, de elhitetve azt, hogy Ő különleges isteni ajándékokkal rendelkezik, becsapja majd az embereket. Sokan be fognak dőlni ennek a szörnyű megtévesztésnek, mert a világ egyházai támogatni fogják Őt, a Hamis Prófétától pedig megkapja a jóváhagyás pecsétjét. (Vagyis Ferenc ellen-pápa és Egyháza is behódol, csatlakozni fog!) Végül a világ azt fogja hinni, hogy Ő (az Antikrisztus), Én vagyok, Jézus Krisztus!” Kaptuk 2013. 04. 7-én az Úr Jézustól, MDM közvetítésével. Marana Tha!

      1. Van, akit ez cseppet sem zavar, van, ahol leadták az utolsót, a “zárszót” – minek is többet beszélni ?! Imában leborulni kell, engesztelést hirdetni a bűnökért akkor is, ha az Úr Jézus már mindent kifizetett ! Bűnbánatot tartani azok helyett is, akik nem …

  3. Csak most olvastam ezt a roppant érdekes régebbi cikket és meglepő összefüggésre jöttem rá (hiszem hogy nem véletlenül). Mennyire abszurd, ahogy a valós tudást és az igazságot (most nem szellemi vagy teológiai értelemben) sokszor keresztények mellőzik. Ezzel együtt már már bizarrnak is mondható megtévesztések áldozatai lesznek ők is. A napokban láttam egy súlyos dokumentum videót a mai Izrael és Júdaizmus helyzetéről és viszonyáról a keresztény igazságokkal szemben (bár már eddig is megalapozott véleményem volt a dologról). Ez a cikk azt mondja, hogy azon felül, mi szerint teljesen máshol volt a régi templom, mint ahogy ma gondolják és tervezik, gyakorlatilag a vallásos zsidók és sok ún. “cionista keresztény” is egy Jupiternek szentelt hamis templom előtt hajbókolnak ! Ez jelzésértékű és túlmutat egy egyszerű történelmi tévedésen ! Ahogy számomra lelepleződött egy ennél sokkal összetettebb és aktuálisabb megtévesztése a világnak és benne a zsidóknak (a keresztényeknek meg talán leginkább !), úgy mutatja ezt ez a példa eklatáns módon kicsiben. A téma über fokon való érzékenysége miatt, most nem részletezném csak annyit, hogy semmi sem az aminek látszik !

    1. Gabibácsi, ezzel most jól megleptél. 🙂
      Utánanéztem és ez az egykori jeruzsálemi nagytemplom pontos replikája, amit Sao Pauloban épített fel az új-pünkösdista egyház, 2014-ben avatták fel és 300 millió dollárba került. 10 000 férőhelyes.
      https://en.wikipedia.org/wiki/Temple_of_Solomon_(UCKG)
      Gondolom elfogytak az éhező gyerekek Brazíliában…

      1. O My God ! Erről miért nem hallottunk ? Ott is el tudják költeni ügyesen a pénzt ! :-O

      2. Nem tudtatok erről? Néha bele-belebotlottam, alig akartam elhinni … de olyan régi ez? Mintha most is készültek volna ilyennel, ködösen rémlik (olimpia? ez év nyáron?)

  4. Sziasztok Testvérek Krisztusban!

    A következő sorok igencsak elgondolkoztattak:
    “A bibliai próféciák arra utalnak, hogy az Antikrisztus hétéves uralkodásának kezdetét egy különleges egyezmény aláírása vagy megerősítése jelölheti: ?Erős szövetséget köt [az Antikrisztus] sokakkal egy hétre [hét évre]? (Dániel könyve 9,27a). Dániel ezt ?szent szövetségnek? nevezi, ezért valószínű, hogy valamilyen módon köze lesz a valláshoz, vagy a vallási jogokhoz (Dániel 11:28, 30).”
    Ez a szövegrészt igen gyakran idézitek ezzel a magyarázattal.
    Én a második felét nem értem miszerint: “Dániel ezt ?szent szövetségnek? nevezi, ezért valószínű, hogy valamilyen módon köze lesz a valláshoz, vagy a vallási jogokhoz” személy szerint nem tudok ezzel egyet érteni, sehol nem olvastam a Bibliában olyat, hogy szent szövetség létrejöhet az Atya nélkül, azt mindig az Atya köti az emberekkel a maga dicsőségére, így nem értem, hogyan köthetne a bűn embere szent szövetséget?! Köthet emberi szövetséget mint a 9-es fejezetben olvassuk (szüksége is lesz rá mert csellel jut hatalomra és csak kevesen támogatják), a 11-es fejezetben említett szövetség nem valószínű, hogy az előbbi lenne, az Isten szent szövetsége, vagyis jelen esetben Jézus megváltása és ez ellen fog szólni az antikrisztus, hiszen magát fogja imádtatni…

    A Seregek Ura Áldjon Titeket!

    1. Kedves Balázs!
      Ez egy nagyon jó és jogos kérdés vagy felvetés, amiről sok párbeszéd folyik mostanában. Az egyik magyarázat szerint nem egy új szövetségről van szó (A Károli fordítás szerint “megerősíti” a szövetséget), hanem Istennek a zsidókkal kötött szövetségét (amit persze tudjuk, hogy Jézus már betöltött, de a zsidók nem) “erősíti meg”, tehát annak folytatását teszi lehetővé, például a templom felépítésével.
      Ha értesz angolul, ez a videó erről szól: https://www.youtube.com/watch?v=2hMHhLQNyYw

  5. Kedves Letűnt Idők Letűnt Jelei!Ez a templom máris a múlt idő jele.Legalább három napja.A vizek máris felette igen nagy erőt vettek a földön,és lassan már a legmagasabb hegyek is mind el vannak borítva az ég alatt.(‘Móz7:18)A bárka kész,Noé a fedélzeten!Köszönjük szépen az időjárás jeleinek közlését,de már régen el vagyunk ázva!És még jobban el leszünk,amennyiben továbbra is azon csodálkozunk,milyen rondán esik az eső.A poszttraumatikus stressz kemény dolog.Még mindig azt hiszitek,hogy a lyukas eresz alatt állunk,pedig már a bárkában vagyunk.Jézusnak hívják.Szinte az egész internet tele van pszichózisban kiabálókkal.Erre ti is beálltok a sorba,hogy az Építőkkel együtt építsétek a falat.”A kő,amit az építők megvetettek,az lett a szeglet fejévé.”(1Pét2:7)Kint állni a zuhogó esőben,hogy megtudjátok milyen idő van,a “Brian élete” c. filmet idézi.Csak ők voltak képesek megszavazni,hogy szavazzanak-e… Meg kellene nyugtatni az embereket:már a bárkában vagyunk!De így,a múltat bámulva,mindenkiben az a téveseszme alakul ki,hogy ez a jövő.Mi lesz akkor a jelennel,ahol a lényeg történik?!Noé a fedélzeten.A Templom is kész.Most már ne a bárkát építsétek!”All in all,you’re just another brick in the wall…”Habár a cikk végén akad pár sor,ami a mentőövet jelképezi.Mentőövet…Amikor itt a bárka!Szerencsésebb lett volna az arány megfordítása:a végén pár sorban csak egy százaléknyit arról,miszerint “nem lehet elégszer hangsúlyozni”,hogy még mindig vannak,akik nem Jézus engesztelő áldozatát hirdetik,hanem…

  6. 1 Kir. 8,1 Akkor összegyűjté Salamon az Izráel véneit és a nemzetségeknek minden fejeit, az Izráel fiai atyjaiknak fejedelmeit Salamon királyhoz ———Jeruzsálembe,———- hogy az Úr szövetségének ládáját felvigyék ——- a Dávid városából, mely a Sion. —————- És felgyűlének Salamon királyhoz az Izráel minden férfiai az Ethánim havában, az ünnepen; ez a hetedik hónap.
    ?Mikor pedig eljöttek mindnyájan az Izráel vénei: felvevék a papok a ládát,
    És felvivék az Úr ládáját, a gyülekezetnek sátorát, és mind a szent edényeket, melyek valának a sátorban, és felvivék azokat a papok és a Léviták.
    És Salamon király és az Izráel egész gyülekezete, a mely ő hozzá gyűlt, megyen vala ő vele a láda előtt, áldozván juhokkal és ökrökkel, melyek meg sem számláltathatnának, sem pedig meg nem irattathatnának a sokaság miatt.
    És bevivék a papok az Úr szövetségének ládáját az ő helyére a ház belső részébe, a szentek-szentjébe, a Kérubok szárnyai alá.

    1 Kir. 3,1 Sógorságot szerze azután Salamon a Faraóval, az Égyiptombeli királylyal; és elvevé a Faraó leányát, ————és hozá Dávidnak városába, míg elvégezé ———–az ő házának és az Úr házának építését és Jeruzsálemnek kőfalát köröskörül.
    1 Kir. 3,15 És mikor felserkent Salamon, ímé álom volt.———- És méne Jeruzsálembe———–, és álla az Úr szövetségének ládája elé, és áldozék egészen égőáldozatokat, és készíte hálaáldozatokat, és szerze nagy lakomát minden szolgáinak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Send this to friend

Az oldal használatával elfogadom a sütik alkalmazását. Több információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás