Gazdasági válság

Aranyvásárlási pánik Kínában: Tízezrek állnak sorban

Forrás: shtfplan.com

Egy napon a nyugati országok lakói is ráébrednek majd, hogy a fizetésre jelenleg használt valuták az általuk gondoltnál is gyorsabb ütemben veszítenek értékükből, bár Magyarországon ezt valószínűleg nem kell külön kihangsúlyozni, hiszen legtöbben már az élelmiszerboltokban érzik ennek következményeit.

Egyelőre az áremelkedést a hivatalos nyilatkozatok és ?szakértő? magyarázatok népiképp tompítják és elvileg, de legalábbis papíron, 2% alatt tartják. És persze ott az ígért kilábalás reménye is. Az egyes kormányok és központi bankok mindent megtesznek, hogy a stabilitás látszatát minél tovább fenntartsák.

Mi történik azonban, ha minden igyekezetük hiábavalónak bizonyul a következő tőzsdei összeomlás és valutaválság során?

Pánik.

Ilyenkor történik az, hogy az emberek tömegesen próbálnak túladni értéktelenné vált eszközeiken és tőkéjüket értékálló fizikai árukba fektetni.

Kínában, ahol a központi kormány évtizedek óta manipulálja a nemzeti valuta árfolyamát valamint a pénz- és gazdasági piacokat, az emberek sok mindent láttak már és nem kockáztatnak.

Miközben a papírarany és papírezüst árfolyama 25 százalékot esett ebben az évben, egyértelmű, hogy a való világban emelkedik az igény a nemesfémekre.

Aki kíváncsi arra, hogy milyen képet mutatnak majd a nemesfém kereskedések, miután az emberek tömegesen veszítették el hitüket a kormány válságkezelési képességében, nem kell mást tenni, mint megnézni, hogy mi történik Kína utcáin a napokban.

Az alábbi képek Csinanban, Shandong tartomány 7 millió lakost számláló fővárosában készültek a múlt hét során, ahol hozzávetőleg 10.000 kínai állampolgár vár a sorára, hogy fizikai aranyat vásárolhasson, újabb bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy az arany igenis pénz.

A képek magukért beszélnek.

Amikor az igény egy bizonyos áru iránt, legyen az élelmiszer vagy iPhone, ugrásszerűen megemelkedik, szinte lehetetlen ésszerű áron beszerezni.

Talán jobb lenne most felkészülni?

Képek: Caixin via Zero Hedge

Előző posztKövetkező poszt

9 hozzászólás

    1. Még az általad linkelt kínai állami hírforrás is arról beszél, hogy az európai és USA eladási trenddel ellentétben Kínában ugrásszerűen nő az aranyeladás.
      A fenti cikk pedig arról ír, idézem: “Miközben a papírarany és papírezüst árfolyama 25 százalékot esett ebben az évben, egyértelmű, hogy a való világban emelkedik az igény a nemesfémekre.”

  1. Egy ilyen globális dollár alapú pénz-lufi előbb-utóbb kipukkan, ennek főpróbája volt úgy gondolom a 2008-as válság, ami még tart. Az idősebbek talán tudják milyen érzés pénzt söpörni. Ebben az esetben a bartell, a csere-bere alakult ki. Csakis a háttérhatalom kénye-kedvére vagyunk hagyatva, mint “haszontalan zabálók”. Természetesen az arany az egyik puzzle a túlélés játékában. Az arany beszolgáltatását már eljátszotta egyszer a hatalom, úgy tudom a ’30-as évek körül, a FED megalakulásakor.

  2. És mégis esik az arany és az ezüst ára is!

    miért?

    miért nem nyomja fel az pénzhatalom az egekebe?
    annyi pénzt nyomtatnak amennyit akarnak és azt vesznek belőle amit akarnak!
    vagy esetleg megvetetik az emberekkel most az aranyat és az összes szemét hazaáruló kormánnyal majd szépen hozatnak olyan törvényt hogy az embereknek be kell szolgáltatni az aranyat és azt meg az adósság fejébe tovább kell küldeni a pénzhatalmi elitnek és akkor két legyet egy csapásra:
    – az mebereknek nem maradt semmije
    – az összes arany az ő kezükben(nem mintha túl sok lehetne másnál, hiszen a nemzeti bankok készletei csak nagy kamu, senki nem tudja hogy melyik széfben mennyi van!)

    ez persze csak feltevés…

  3. Érdekes dolog ez a pénz. Elméleti funkciója az értékmérés (áruk és szolgáltatások értékmeghatározása), a csere biztosítása (több munkajövedelem között), és a felhalmozás (megtakarítás -ami a problémát okozza mert ellentétes irányú forgalmi (csere) eszköz funkcióval). A Pénzelmélet szerint ha a “munkajövedelmek” cseréjénél nem jól “mér” a pénz akkor a felek megtagadják annak cseréjét. Ha pénztulajdonos úgy gondolja h. a birtokában lévő pénz többet ér a vásárolt szolgáltatásnál vagy árunál akkor annak cseréjét megtagadja. Ha a szolgáltatás nyújtó, árutermelő gondolja úgy h. nem áll arányban a kapott pénz az eladott javakkal akkor ő is megtagadja a cserét. A két szélsőséges eset vége az önellátás (amikor az hasznossági javakat a felek saját maguk állítják elő). Lassan kezdünk ebbe a fázisba esni! A pénz további funkciója lehet még a spekuláció és a hatalmi funkció is.

Hozzászólás a(z) Sharky bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend