Állati emberjogok ? Milyen messzire mehet a tudomány az ember-állat hibridekkel?

Joseph Candel: Több alkalommal is beszéltünk arról, hogy az özönvíz előtti időkben a bukott angyalok megtanították az embereknek, hogyan lehet keresztezni az embert az állatokkal, olyan teremtményeket eredményezve, hogy Isten kénytelen volt megtisztítani a földet. ?Azért ezt mondta az Úr: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az emberrel együtt az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat is, mert megbántam, hogy alkottam őket.? ? I. Mózes 6:7

Tudjuk, hogy a modern tudomány régóta próbálja az állatok és az emberek génjeit keresztezni. A genetika rendkívüli ütemben fejlődik, de sajnos az ember javát szolgáló felfedezések mellett a tudósok egyre gyakrabban térnek le olyan irányba, ami annak idején az özönvíz elindítására indította Istent. ?Amiképpen pedig a Noé napjaiban vala, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.? ? Máté 24:37

Forrás: lifenews.com

Hányszor hallottuk már a ?tudósoktól?, hogy a nem szakmabeliek ne mondják meg nekik, hogy mit, de leginkább, hogy mit NE csináljanak. Ugyanakkor egyre gyakrabban szerzünk tudomást olyan hírekről, hogy a tudósok nem képesek vagy nem hajlandók visszafogni magukat.

A Slate oldalán megjelent cikk az ember-állat hibridek létrehozásáról is éppen erre szeretné felhívni a figyelmet.

Daniel Engber, az ?Állati emberjogok? című írás szerzője a következőképpen vélekedik:

Ma már szinte rutinszerű eljárásnak számít az emberi sejtek vagy DNS kísérleti állatokba történő beültetése és számos nem-emberi elem kerül belénk is. Ezek az eljárások, amellett, hogy bizonyosfajta segítséget nyújtanak a gyógyászatban, néhány nagyon komoly morális dilemmát vetnek fel.

A hibrid szó tudományos értelemben egy olyan organizmust jelöl, ami minden egyes sejtjében hordozza egy másik faj DNS-ét. Ilyen ember-állat hibrideket valóban számos alkalommal hoztak már létre, bár a kutatások még csak a korai stádiumban vannak, és nem azzal a céllal, hogy felnőtt szörnyeket hozzanak létre. Az ilyen igazi hibridek ritkák.

Az egerek esetében például a kísérleti állatok májsejtjeit cserélik emberire, hogy bizonyos gyógyszereket teszteljenek. Egyelőre a cél a ?humanizálás?. Kínai tudósok emberi tejproteint juttattak egy egér DNS-ébe és azóta képesek voltak létrehozni egy ?humanizált? tejet termelő kecskét.

A hibridek ellenzői tisztában vannak bizonyos kísérletek előnyeivel és igen nagy gonddal választják szét a hasznosat a bizarrtól.

A törvényhozók azonban egyértelműen szeretnék meghúzni a vonalat az igazi vagy teljes hibrideknél, ahol az állat petesejtjét emberi spermával termékenyítik meg vagy fordítva. Az emberi agysejtekkel felruházott állat hibridek létrehozása is tilos. Ezek nem politikai hovatartozás szerinti nézetek, hanem közönséges etikai intuíciók. Elfogadható lehet, ha egy élőlény ?egyszerű? részeivel, mondjuk a bélvezetékkel kísérletezgetnek, de amikor az idegi szövetek humanizálásról beszélünk, akkor már erkölcsileg igencsak ingoványos talajon járunk. A pártfüggetlen szakértői bizottságok ugyanerre a következtetésre jutottak.

A téma két évig tartó tanulmányozását követően, a Brit Orvostudományi Akadémia 2011-ben jelentést adott ki, amiből kiderül, hogy a legtöbb ember kényelmetlenül érezné magát emberi külsővel, viselkedéssel vagy gondolkodással rendelkező fajkeresztezésekkel kapcsolatban.

A korlátozás olyan ?korlátolt? dolog, mondják néhányan, azonban egyes tudósok semmit sem adnak mások véleményére:

Az ilyen jellegű kísérletek korlátok nélkül haladnak előre. A Wisconsin és a Rochester Egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember-állat hibrid kísérleteik anyagát. A Wisconsin Egyetem kutatása során a tudósok olyan immuntoxint fecskendeztek az egerek agyába, ami elpusztította agyuk egy bizonyos részét, a tanulásért, memóriákért és térérzékelésért felelős hippokampuszt. Ezt követően a sérült sejteket emberi embriókból nyert sejtekkel pótolták. A sejtek elkezdtek szaporodni és a kísérleti állatok visszanyerték tájékozódási képességüket és végig tudtak haladni egy vízi labirintuson.

A Rochester Egyetem kutatása során a tudósok az idegrendszer szöveteit támogató, emberi neuroglia sejteket ültettek újszülött egerekbe. Hat hónappal később az emberi sejtek kitúrták állati megfelelőiket és az állatok javított képességre tettek szert egyszerű útvesztők megoldásában és képesé váltak feltételes nyomravezető jeleket megtanulni.

Ezek a protokollok már sérthetik a hibridek létrehozását tiltó törvényeket és bizonyos kérdéseket is felvetnek. Lehet, hogy ezek a hibrid egerek nem emberek és nem is emberszerűek, de ugyanakkor egy lépéssel közelebb kerültek Algernonhoz. Lehet, hogy nemsokára néhány visszás bioetikai kérdéssel találjuk szemben magunkat: Milyen jogai vannak egy emberi aggyal rendelkező egérnek?

Semmilyen. De ne szaladjunk előre. Az igazi kérdés, hogy vajon milyen szigorral kerülnek a hatályos jogszabályok betartatásra. Arra lesz szükség, hogy a tudósokat törvényi úton megbüntessék? Mert amikor azt mondjuk, hogy bizonyos kísérletek elvégzése ?tilos?, néhányan azonnal tudományellenességet kiáltanak, és arra szólítanak fel, hogy bízzunk a ?tudósokban?, mert szerintük nem fognak letérni a helyes útról.

Könnyű beszélni. Az igazság azonban az, hogy sok tudós minden értelmes korlátot ellenez.