Természeti katasztrófák

A Japánból érkező sugárzás egész Észak-Amerikát érinti ? gyakorlati tanácsok

radiation400

Forrás: TheIntelhub.com

Dr. Robert J. Gilbert igen sokoldalú tudományos háttérrel rendelkezik. Korábban az amerikai haditengerészet instruktora volt a nukleáris-biológiai-vegyi hadviselés túlélése témakörében. 1985-ös leszerelése óta független kutatóként dogozik és komoly szaktekintélynek számít a sugárzás veszélyeinek témakörében, érdemes tehát odafigyelni véleményére.

Íme a fukusimai helyzet veszélyeire vonatkozó megállapításainak kivonata:

Területek, ahol az élelmiszerekben nagy valószínűséggel sugárszennyezés található:

  • Az egész északi féltekét és a Csendes-óceánt érinti a sugárszennyezés,
  • Legsúlyosabb a helyzet Japánban, a Csendes-óceán területén és a Csendes óceán partvidékén elterülő államokban

Észak-Amerika leginkább sugárszennyezett mezőgazdasági területei (az Európai tudományos intézmények adatai alapján kiszámított széljárás szerint) a sugárszennyezettség mértékének súlyossága szerinti sorrendben, legszennyezettebbtől a kevésbé szennyezettig:

  • Az egész csendes-óceáni partvidék (ne feledjük, Észak-Amerika mezőgazdasági termékeinek nagy része innen, főleg Kaliforniából származik)
  • Az Egyesült Államok Kanadához közel fekvő északi államai, Kanadának az Egyesült Államokhoz közel fekvő államai (beleértve Torontót is)
  • Az USA keleti államai
  • Az Egyesült Államok középső államai és Kanada legészakabbra fekvő területei

A szennyezés leginkább az északi féltekét és a Csendes-óceánt érinti.

A sugárszennyezés egyáltalán nem vagy csak nagyon kismértékben érinti a déli féltekét. Ez alól kivétel a Csendes óceán déli része. Ausztráliában például sugárszennyezett halakat találtak, így bár a radioaktív felhő nem éri el a déli féltekét, az óceán rendkívül magas szennyezettsége nagyon nagy távolságra kihat.

Fontos megjegyezni, hogy a Japánból importált, nem élelmiszertermékek is számos esetben sugárszennyezettek.

A legbiztonságosabb területek az élelmiszerek származási helyét tekintve:

  • Közép-Amerika (kerüljük Mexikó Csendes-óceáni partvidékéről származó termékeket)
  • Dél-Amerika
  • Afrika

Európa is sokkal kevésbé szennyezett, mint Észak-Amerika, bár ott is jelentősen emelkedett a sugárszennyezés mértéke, azért az Európából származó élelmiszerek sokkal biztonságosabbak, mint az észak-amerikaiak. Azt is vegyük figyelembe, hogy egyes dél-amerikai termékek rovarölő szer tartalma rendkívül magas, így sok esetben exporttilalom alá esnek.

Legveszélyesebb termékek a leginkább érintett területeken:

  • Minden csendes-óceáni eredetű élelmiszer és termék: a fukusimai katasztrófa eredményeként a Csendes-óceánba olyan mennyiségű sugárszennyezés került, hogy az a Csendes-óceán egészére kihat. Természetesen a szennyezés a japán partoknál a legnagyobb, de mostanra az Egyesült Államok nyugati partját is elérte. Hamarosan a cunami által elsodort hulladékot is partra sodorja az áramlat a nyugati parton és egyre több sugárszennyezett halról érkezik hír.

A következő termékekre figyeljünk:

  • Minden csendes-óceáni hal
  • A Csendes-óceánból nyert só és ásványok
  • A Csendes-óceánból származó hínár- és algafélék
  • Tej és tejtermékek, függetlenül attól, hogy milyen állattól származnak, mivel a tejtermékek azonnal magukba szívják a sugárszennyezett részecskéket. Több helyen találtak sugárszennyezett tejet az Egyesült Államok területén, de leginkább a nyugati partvidéken.
  • Veszélyesek lehetnek azok a növények, amelyeknek nagy felülete van a szabad levegőn növekedés közben. A növények legintenzívebben leveleiken keresztül, az esővízből szívják magukba a sugárszennyezést. A földbe szivárgott esővízből sokkal kevesebb radioaktív részecske jut a növénybe a talaj szűrőhatásának köszönhetően.
  • A nagylevelű, szabadföldi növények a legfertőzöttebbek, mint például a fejes és egyéb saláták, a spenót, sóska, káposzta, stb. A UC Berkeley már több esetben megerősítette a kaliforniai termések radioaktív jód és cézium fertőzöttségét. A répafélék és minden olyan zöldség, aminek a gyökerét, vagy föld alatt növő részét fogyasztjuk tehát kevésbé fertőzött.
  • Ne igyunk eső-, patak- vagy tavi vizet. Ehelyett fogyasszunk ásványvizet, vagy földalatti kútból vagy egyéb földalatti forrásból származó vizet, hiszen az innen származó vízbe sokkal kevesebb radioaktív részecske tud bejutni a talaj szűrőhatása miatt.

A terhes és szoptató anyák, illetve kisgyerek számára ezek a termékek fokozottan veszélyesek.

Ismételten kihangsúlyoznánk, hogy ezek az óvintézkedések az érintett területekre vonatkoznak, nem Európára, ahol a felszíni vizek tisztaságát a fukusimai katasztrófa nem igen, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja.

A radioaktív jód terjedésének animációja Árilis 21-24 között (ZAMG):

http://www.zamg.ac.at/pict/wetter/sonderwetter/fuku/20110421_I-131_FUKU.gif

Előző posztKövetkező poszt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to friend