Forrás: haaretz.com
A világon eluralkodó káosz és a sok változás közepette Iránban sikeresen kijavították a natanzi erőműben, a féregvírus támadás által okozott károkat.
A tunéziai, egyiptomi és líbiai események nyugat felé irányították Izrael figyelmét, beárnyékolva a keleten folyó, szintén aggasztó folyamatokat, melyek közül a legfontosabb, hogy Irán sikeresen üzembe helyezte a natanzi urániumdúsító erőművet, melyet a Stuxnet féregvírus támadása működésképtelenné tett. A támadásban tönkrement 1000 centrifugát, melyek a létesítmény egy tizedét képezik, újakra cserélték, így Irán ismét zavartalanul állít elő dúsított urániumot.
A Stuxnet vírus ?sikeréről? érkező hírek, az atomtudósokat Teherán szívében ért támadások és Meir Dagan, távozó Mosszad vezető véleménye, miszerint Irán 2015 előtt nem lesz képes atombombát előállítani, azt a benyomást keltették, hogy Irán még egy pár évig nem jelent veszélyt. Egy megelőző támadás Izrael részéről nem volt napirenden.
Amennyiben azonban Iránnak sikerül atombombát előállítania, Törökország, Egyiptom és Szaúdi-Arábia is akar majd magának, mivel nem szívesen látnák Iránt domináns szerepben, amit a bomba biztosítana számára.
Egy izraeli támadás nem törölné az atomtudósok és mérnökök ismereteit, de az tudható, hogy egy sérült nukleáris létesítményt nagyon nehéz helyreállítani. Irak és Szíria, melyek atomerőműveit Izrael lebombázta, újjáépíthette volna azokat máshol, de nem tették, pedig birtokukban voltak az eredeti tervek és a szükséges ismeret.
Tehát egy esetleges Izraeli támadás, amely 3-4 évvel visszavetné az iráni munkálatokat egyúttal az atomkísérletek illetve a veszély végét is jelenthetnék.
Az amerikai vezetés, amely ellenzi az izraeli támadást, óvatosan fogalmaz, így határozott nemet sem mondott eddig. Az Egyesült Államok szerint ki kell tartani a gazdasági szankciók mellett, ugyanakkor elismerik Izrael önvédelemhez való jogát. Az amerikai kormány nem akarja, hogy nyilvánosságra kerüljön, hogy előzetes értesülései vannak az Izraeli tervekről, így Netanjahu sem tesz fel olyan kérdéseket, mint ?Akkor megkapjuk-e a zöld utat a támadáshoz??
Az időzítésről annyit, hogy télen nem szokás háborúzni. Hamarosan azonban kitavaszodik, eljön a nyár, azt követően pedig az izraeli választások. Menachem Begin 1981-ben, a választás estéjén kezdte meg Irak bombázását, amikor az előzetes becslések szerint vesztésre állt, ellenfele, Simon Peres pedig ellenezte a támadást, mint ahogyan ma, elnöki székéből szintén ellene van. Az 1981-es támadás elpusztította az iraki reaktort és Begin megnyerte a választást. Netanjahu és Barak hasonló következtetésre juthatnak.
Természetesen mindehhez hozzá kell tennünk, hogy Netanjahu egyelőre semmi jelét nem mutatja, hogy támadást akar indítani Irán ellen, és jelenlegi ?nulla kockázat? politikáját figyelembe véve nem merne belevágni egy ilyen vállalkozásba.