Gazdasági válság

Vajon meddig bírja a demokrácia?

Patrick Buchanan, Creators Syndicate

Akik ismerik a Dunkirki csata vagy a blitz törtnetét, és az angol nép hősies helytállását azokban a nehéz időkben valószínűleg elkeseredtek a múlt heti események láttán.

Az angol parlament előtti téren összegyűlt csőcselék felgyújtotta Lord Palmerston, XIX. századi politikus szobrát és levizelte Winston Chruchill emlékművét. Charlie Gilmour, a Pink Floyd gitárosának, David Gilmournak a fia egy kötélen lógott a világháborúban elesett 700,000 angol emlékének tisztelgő kenotáfiumról.

Éjszaka több száz anarchista lepte el a Regent street-et, ahová éppen befutott Charles herceg és párja Camilla Parker-Bowles Rolls-Royce-a. A tömeg az autónak esett, és bakancsokkal, üvegekkel, botokkal és festékpuskával támadva kiabálta, hogy ?Konzervatív csürhe!? és ?Lefejezni mindet!?

Egy feliratot nyomtak Camilla oldalához egy nyitott ablakon keresztül. A biztonságiak közel voltak ahhoz, hogy fegyverrel védjék meg a trónörököst.

Mit akart a tömeg? A hazai diákok tandíjának megemelése ellen tiltakoztak, mellyel a kormány részben azon igyekezne változtatni, hogy ne a külföldi diákok jóval magasabb tandíjából fedezzék az angol diákok alacsony tandíjait. A tervezet a mostani, évenkénti legfeljebb 3 ezer fontos (996 ezer forintos) tandíjat egyes egyetemeken 2012-től 9 ezer fontban (2 millió 988 ezer forintban) maximálná.

És a megszorítások még csak most kezdődnek Európában?

Az Ír-tengeren túl is 50 ezres tömeg tüntetett, mégsem tudták megakadályozni a kormány költségvetésének elfogadását, melyet az EU követelt az írektől a mentőcsomag fejében.

?Ez egy báb-kormány költségvetése? azt teszi, amit az IMF, az EU és az Európai Központi Bank diktál,? nyilatkozta Michael Noonan, a választások után megalakulandó új kormány pénzügyminiszter várományosa.

Noonan szerint Dublin levelei az IMF-hez és az Európai Központi Bankhoz úgy hangoznak, mintha a szerződés aláírását erőszakkal kényszerítették volna ki a kormánytól.

Az írek amiatti dühe, hogy kénytelenek kimenteni az ír bankok európai részvényeseit, végignézni az Anglián eluralkodó anarchiát, a nyugdíjkorhatár megemelése miatti tüntetéseket Franciaországban, a görög zavargásokat, Portugália és Spanyolország veszélyes helyzetét és a németek amiatti dühét, hogy ők fizetik meg bajba jutott partnerországaik kimentését, megköveteli, hogy feltegyük a kérdést:

Vajon lehetséges-e erőszakos zavargások kirobbanása, kormányok összeomlása és olyan populista politikusok hatalomra jutása nélkül megreformálni Európa segélyből élő országait, akik inkább hagynák, hogy országuk csődbe menjen, minthogy rákényszerítsék az őket megválasztó tömegekre, hogy viseljék a banki befektetők kimentésének terheit?

Képes lesz-e az európai demokrácia átvészelni a készülő vihart?

Vajon elkerülhetetlenek-e a bankcsődök és bizonyos országok fizetésképtelenné válása Európában? Egy ilyen összeomlás vajon csak Európát érintené, amikor szinte valamennyi amerikai bank transznacionális pénzintézet?

Arról se feledkezzünk meg, hogy Amerika is mélyen benne van a válságban. A New York Times a napokban jelentette a Long Island-i Nassau megyéről, hogy ?részvényeiket hirtelen leértékelték és a kormány felügyeleti szerve bármelyik pillanatban lefoglalhatja csekkfüzetüket és hitelkártyáikat. Nassau a teljes összeomlás szélén áll.?

Most, hogy az élénkítő program keretében kapott pénzek, amik megakadályozták a 2009-es vagy 2010-es csődöt, elfogyóban vannak Kalifornia, Illinois, New Jersey és New York államok deficitje elérte a mindenkori legmagasabb szintet.

Illinois állam deficitje jelenleg 15 milliárd dollár, ami az állam éves költségvetésének egyharmada. Kaliforniát egyre inkább Spanyolországhoz hasonlítják az elemzők. Illinois vagy Kalifornia fizetésképtelenné válása ugyan olyan hatással lenne az USA hitelminősítésére, mint Olaszország vagy Spanyolország fizetésképtelensége az Európai Monetáris Térségére.

A deficit nemhogy csökken, de egyre növekszik. A 2011-es deficit az Egyesült Államoknak 857 milliárd dollárba kerülő Obama-féle adókedvezmények nélkül is gyors ütemben növekszik.

Az USA csak november hónapban 150,4 milliárd dollárral költött többet, mint amennyi bevétele volt. Az október elsején kezdődött 2011-es pénzügyi év első két hónapjában a FED 585,7 milliárd dollárt költött és 294,9 milliárd dollár bevétele volt, ami 290,8 milliárd dolláros deficitet jelent a pénzügyi év egy hatod része alatt.

A kiadások lassan elérik a bevételek 200 százalékát.

Az USA városai, államai és a kormány, valamint Európa kormányai hamarosan bizalmi válsággal találják szemben magukat. Vajon a politikusok képesek lesznek meggyőzni a befektetőket, hogy részvényeik érnek annyit, mint amikor megvásárolták őket?

Vagy talán jobb lenne eladni mindent mielőtt túl késő?

Lehetséges, hogy a demokratikus kapitalizmus válságával állunk szemben?

Előző posztKövetkező poszt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend