Gazdasági válság, Természeti katasztrófák

A 2011-es élelmiszerválság

Forrás: Addison Wiggin, blogs.forbes.com

Élelmiszerválság

A JPMorgan Chase minden hónapban több Virginia állambeli élelmiszer áruházba küld kutatót, hogy próbavásárlást végezzen 31 termékből.

Júliusban a feladattal megbízott kutató megdöbbentő eredményeket jelentett: az előző hónap során a Wal-Mart 5,8%-kal emelte az árakat. Ami ennél is nagyobb jelentőséggel bír, hogy áraik mára megközelítik a versenytárs, Kroger és Safeway áruházak árait. Az ?alacsony árkategória piacvezetője? még mindig méltó a címre, de az árbeli különbség egyre csökken.

Aki pénz akar keresni, jól teszi, ha elgondolkozik ezeken a tendenciákon, de ne várjon sokáig, mert ha már most úgy érezzük, hogy túl sok pénzt hagyunk ott a közértben, még semmit sem láttunk. Egyetlen lépés választ el bennünket egy olyan élelmiszerválságtól, ami láttán visszasírjuk még a 2008-as válságkor érvényes árakat.

Tulajdonképpen a 2008-as válságnak soha nem lett vége.

Az igaz, hogy nem voltak tüntetések a szegény országokban az élelmiszerárak miatt 2009 folyamán, és a nagykereskedelmi láncok nem korlátozták a nagykiszerelésű termékek alkalmanként megvásárolható mennyiségét, de a folyamatos ellátás nagyon ki volt centizve.

Az alapvető élelmiszerárak, mint a kukorica vagy a búza, még mindig a 2008-as árszint alatt vannak, de lényegesen magasabbak, mint 2008 előtt. Lássuk hogyan alakult néhány fontos élelmiszer ára 2010 során:

– Kukorica: 63%-os áremelkedés

– Búza: 84%-os áremelkedés

– Szójabab: 24%-os áremelkedés

– Cukor 55%-os áremelkedés

Az évközben tapasztalt mérsékelt, fokozatos áremelkedés kiugróan felgyorsult nyár vége óta. Ezt két fő tényezővel lehet magyarázni:

– Augusztus 5-én Oroszország bejelentette, hogy a rossz termés miatt az év végéig búza exporttilalmat rendel el. Később augusztusban a tilalmat 2011 végéig meghosszabbították. A szárazság tönkretette a búzatermést Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban, abban a három országban, ami a világ búzatermésének egyharmadát adja.

– Október 8-án az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium másodszor is csökkentette az idei búzatermés előre jelzett mennyiségét, ami 3,4%-os csökkenést jelent a tavalyi terméshez képest a középnyugati áradások és az augusztusi szárazság miatt.

Amerika folyamatosan élvezhette a jó termés áldását az elmúlt néhány év során, így amikor a világ más tájain a búzaellátás veszélybe került, az Egyesült Államoknak módjában volt segíteni. Ilyen volt példáu:

– a 2010-es szárazság Oroszországban,

– a 2009-es szárazság Argentínában, ami tönkretette a szójatermést,

– és a 2007-2008-as szárazság Ausztráliában, ami tönkretette a búzatermést.

Mi történik akkor, ha Amerikában sem jegyeznek ?rekord mennyiségű? termést?

A világ búza tartalékának alakulása 1960 és 2010 között (fogyasztás napban számolva)

Szeptemberben az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint a világ gabonatárolóiban levő búza mennyisége, azaz az a mennyiség, ami a következő termés betakarításáig a világ rendelkezésére áll, jelenleg 432 millió tonna.

Lefordítva, a világ 70 napi búzafogyasztásának megfelelő mennyiség. Egy hónappal korábban még 71 napra elegendő búza állt rendelkezésre. Az azt megelőzőben pedig 72. Ha ez a tendencia folytatódik, tavaszra 64 napnál fogunk tartani, ami pontosan az a mennyiség, ahol 2007-ben tartottunk, és ami miatt a 2008-as élelmiszerválság kirobbant.

Mi történik abban az esetben, ha Amerikában nemcsak a rekordmennyiségű termés marad el, hanem annál is rosszabb lesz a helyzet? Mi történne, ha Oroszországhoz hasonlóan, Amerikában is tönkremenne a termés?

?Az első alkalommal, hogy tönkremegy a termés az USA-ban,? mondja Don Coxe, mezőgazdasági szakember, ?teljes körű élelmiszerválsággal kell szembenéznünk,? ami sokkal rosszabb lesz a 2008-asnál.

A BMO Pénzügyi Csoport stratégájaként Don Coxe 35 éve kíséri figyelemmel a mezőgazdasági szektort. Szerinte a válsághoz rossz termés sem kell. ?Nincs semmiféle ösztönzés arra, hogy tőkét fektessenek a mezőgazdaságban, vagy olyan új technológiák kifejlesztésére, ami növelhetné a termés mennyiségét.?

?Túlságosan elbíztuk magunkat,? összegzi, ?és amiatt a következő élelmiszerválság nagyobb sokk lesz az emberek számára, mint a hordónként 150 dolláros olajár.?

A tényeket nem tudjuk megváltoztatni, viszont csökkenthetjük élelmiszerkiadásainkat, ha azokba a termékekbe fektetjük pénzünket, amiknek az ára emelkedni fog.

?Míg a befektetők az aranyra koncentrálnak, melynek ára rekordmagasságokban jár,? írja a japán Nomura Securities jelentése, ?a globális élelmiszerárak emelkedése megállíthatatlan. Hisszük, hogy a ?soft commodities? (búza, kukorica, szója, stb.) teljesítménye felülmúlja az alap és nemesfémekét a jövőben.?

Hogyan is csináljuk? A befektetők már 2006-ban meg tudták lovagolni a trendet határidős árutőzsdei ügyletekkel. Nem volt egyszerű. A nagybankok kereskedésével kellett felvenni a versenyt, többnyire kockázatos, tőkeáttétes kereskedéssel, egy brókercégtől felvett hitel segítségével. Ha a piac a befektető ellen fordult a befektetésnél is nagyobb összeget veszített.

Manapság egy Tőzsdén Kereskedhető Alap (Exchange-Traded Fund, ETF) elvégzi a munka nehéz részét, így nem kell brókercégtől kölcsönvenni. Az alap neve PowerShares DB Agriculture ETF (DBA).

Legalább fél tucat olyan Tőzsdén Kereskedhető Alap, azaz ETF működik, amelyik a gabonaárak emelkedéséből remél profitot. Azért a DBA-t hozzuk fel példának, mert rendszerük könnyen érthető. Működése a Deutsche Bank Agriculture Indexen alapul, ami a következőkből áll:

– 12,5% kukorica

– 12,5% szója

– 12,5% búza

– 12,5% cukor

– 11,1% kakaó

– 11,1% kávé

– 2,8% gyapot

– 12,5% Élő állat

– 4,2% vágó marha

– 8,3% sertés

Tehát 50% amerikai termény, kukorica, szója, búza, cukor, 25% marha és sertés és 25% kávé, kakaó és gyapot. Lehet, hogy nem a legkiegyensúlyozottabb diéta (főleg ha a gyapotot nézzük) de első mezőgazdasági befektetésként mindenképpen kiegyensúlyozottnak mondható.

Még el lehet csípni egy jó tendenciát mutató befektetést, és néhány hónap múlva, egy ízletes pörkölt mellett gondolkozzunk majd el, hogy jó döntést hoztunk-e. Az biztos, hogy a vacsora akkor már többe fog kerülni.

Előző posztKövetkező poszt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to a friend