Nagytestvér

Repülés Európában? Nem kell félni a motozástól!

Egy utas fokozott motozáson esik át a Közlekedésbiztonsági Hatóság ügynöke által a denveri nemzetközi repülőtéren 2010. november 22-én.

Teri Schultz, GlobalPost

A ?Ne nyúlj a cuccomhoz!? felszólítást az Európai Unió 23 hivatalos nyelvének mindegyikére lefordítani nem lenne könnyű feladat.

Az európaiaknak azonban nincs szükségük ilyen hatalomellenes jelmondatra az Amerikai Közlekedésbiztonsági Hatóság (TSA) által ?fokozott motozásnak?, a felháborodott utasok részéről ?államilag jóváhagyott taperolásnak? nevezett eljárás miatt. Európában ugyanis nem alkalmazzák a módszert.

Annak ellenére, hogy egyre több európai vagy Európából induló terrortámadásról érkezett bejelentés (Belgiumban például 24 feltételezett terroristát vettek őrizetbe a héten), az Unió 27 tagállamából egyetlen egyben sem rendelte el a kormány a fémdetektorok által valamilyen okból kiszűrt vagy a teljes testátvilágítást (amit egyébként nagyon kevés repülőtéren alkalmaznak) visszautasító utasok ?fokozott motozását?. Úgy tűnik eddig semmilyen panasz nem érkezett azon ritka eseteket illetően, amikor az európai utasoknak el kell tűrniük a motozást.

?Európában nagyon finoman végzik a motozást,? nyilatkozta Emmanuel Vincart, Belgium adatvédelmi biztosa. ?Az ellenőrzést végző személy soha nem ér hozzá az utas nemi szervéhez!? Az Európai Fogyasztóvédelmi Hatóság szintén arról számolt be, hogy a mai napig egyetlen panasz sem érkezett hozzájuk motozással kapcsolatban.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az Európai Uniót nem érdeklik az esetleges biztonsági hézagok. Cecilia Malmstrom, az EU Igazság- és belügyi biztosa éppen ezen a héten világított rá a veszélyelhárítási rendszer hiányosságaira.

Az, hogy mit tekintenek hatékony terror-elhárítási módszernek országonként eltér Európában, a brüsszeli és washingtoni álláspontok között azonban még ennél is nagyobb szakadék tátong, ahogyan azt az európai és amerikai utasok utazási tapasztalataiban fennálló óriási eltérés is bizonyítja. Mikor Thomas Baekelandt terror-elhárítási szakértőt megkérdezték, miért térnek el ennyire az európai és az amerikai biztonsági intézkedések, amikor a két kontinens minden hírszerzési információt megoszt egymással, beleértve a terrortámadásokra vonatkozóakat is, a politikus vállat vonva ennyit mondott, ?Attól függ mennyi kockázatot hajlandó vállalni egy kormány.?

?Az irányelveket (például, hogy milyen típusú motozást alkalmazzunk) kialakító személyek mind szakemberek,? mondta, hozzátéve, hogy ?ezeket az embereket a politikai rendszer felügyeli, és Európában más politikai ellenőrzések és egyensúlyfenntartó intézkedések vannak életben, mint Amerikában.?

Todd Curtis, amerikai repülésbiztonsági szakember és az AirSafe utazási információs oldal alapítója elmondta, sokat tanulmányozta, hogyan reagálnak a különböző veszélyhelyzetekre Európában illetve Amerikában. Szerinte a diszkrétebb európai hozzáállás inkább illik a ?kockázatkezelő megközelítéshez, ami azt állítja, hogy az ilyen típusú veszélyek csökkenthetők és kontrollálhatók, de soha nem küszöbölhetők ki teljes mértékben.? Ennek a pozíciónak a praktikus oldala, hogy ?egy sikeres repülőgép-eltérítés vagy merényletet nem járna politikai katasztrófával.?

Curtis szerint az amerikai ?100 támadásból 100-at meghiúsítani? célkitűzés szülte a sokat emlegetett és gyűlölt motozási módszert, mert egy ilyen könyörtelen cél, minden eszközt, legyen az akármilyen szélsőséges, szentesít a biztonsági alkalmazottak szemében.

Előző posztKövetkező poszt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend