Elmélkedések

Feltámadás és remény

There_Is_Always_Hope_by_KrzyhoForrás: WND.com

Jézus Krisztus feltámadása a halálból megváltoztatta az emberiség történelmét és számtalan életet. Jézus feltámadásnak köszönhetően van reménységünk. Nem a technológiában, nem is az emberi megoldásokban és egyértelműen nem a politikusokban, de még csak nem is a prédikátorokban. A reménységünk Istenben van.

Azt mondják, hogy egy ember 40 napig képes élelem, három napig víz és nyolc percig levegő nélkül élni, de egy pillanatig sem élhet reménység nélkül. Van reménységed? Esetleg úgy érzed, hogy az életed egy kormány nélküli hajóhoz hasonlóan céltalanul hánykolódik a vizeken?

Jézus tanítványai is így éreztek. Jézus kereszthalála után elvesztették a reményt. Azt gondolták, hogy Jézus küldetése valahogy, valamiért elbukott. Úgy hitték, hogy a Messiás a királyok királyaként fog uralkodni a földön, ami számukra az Izrael feletti római hatalom megdöntését jelentette.

A Bibliából tudjuk, hogy a Messiás visszatér majd és tényleg átveszi a hatalmat, de ők akkor még nem értették, hogy ehhez először meg kellett halnia. Így amikor a legjobb barátjukat, a hősüket és Megváltójukat hirtelen hamis vádak alapján letartóztatták, megverték és saját szemük előtt hidegvérrel kivégezték, úgy tűnt számukra, hogy valami borzasztó és nem várt eseményt történt. A tanítványok össze voltak zavarodva, elcsüggedtek és elvesztették a reményt. Úgy döntöttek elmennek Jeruzsálemből. Emmaus felé menet egy idegen csapódott hozzájuk. Hamarosan kiderült, hogy az idegen maga Jézus volt.

Érdekes megnézni, hogy kiknek jelent meg Jézus feltámadása után. Megjelenhetett volna Pilátus előtt. “Emlékszel rám, helytartó?” Megjelenhetett volna Cézár előtt. “Istennek képzeled magad? Évek múlva már csak egy saláta nevéről ismernek majd, én azonban megváltoztatom az emberiség történelmét.”

Nem. Jézus például Mária Magdaléna előtt jelent meg. Talán azért, mert az utolsók között volt, akik elhagyták a keresztet és az elsők között, akik felkeresték a sírt. Úgy tűnik Jézus a hétköznapi embereket kereste fel. Azokat, akikről mások elfeledkeztek.

Az Emmausba tartó tanítványokról ezt olvashatjuk:

“Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt.” (Lukács 24:15-16)

Jézus inkognitóban volt. Márk a következő részletet is hozzáteszi a történtekhez:

“Ezután más alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek.” (Márk 16:12)

Ezek ketten rossz irányba tartottak. Vagy Jeruzsálemben kellett volna maradniuk a többi tanítvánnyal, vagy Galileába menniük, ahogy Jézus mondta nekik. Ehelyett a lehető legtávolabb akartak kerülni a kereszttől.

Jézus azonban nem mondott le róluk. Csatalakozott a beszélgetéshez:

“Ő pedig így szólt hozzájuk: “Miről beszélgettek egymással útközben?” Erre szomorúan megálltak.

Majd megszólalt az egyik: “Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban?” (Lukács 24:17-18)

Könnyű ítéletet mondani a reakciójuk felett. De vajon mi nem ugyanezt tettük volna? Jézus azonban megértette őket és helyreállította a reménységüket. Megmutatta nekik a Szentírásból, hogy mit jelentettek a történtek.

“Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?” És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.” (Lukács 24:26-27)

Vajon melyik részeket idézte nekik? A 22-es Zsoltárt, ami azt mondja, hogy “átlyukasztották kezemet, lábamat” és “Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el?” Vagy Ézsaiást, ahol azt olvassuk, hogy “Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját”” (Ézsaiás 53:7)

Még mindig nem tudták, hogy Jézussal beszélnek, de azt látták, hogy jól ismeri a Szentírást. Szimpatikus volt nekik. Azt vették észre, hogy miközben hallgatták őt, a szívük ismét megtelt reménységgel. Még aznap este útra keltek, hogy visszatérjenek a többiekhez Jeruzsálembe.

Mi is pontosan itt találjuk a reménységet. “Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk.” (Róma 15:4)

Éppen ezért, amikor elcsüggedsz, nem elfutni kell Istentől, hanem Hozzá futni. Vidd Hozzá a kérdéseidet, a panaszaidat, a gondjaidat. A lényeg, hogy ne el, hanem Hozzá fuss.

Mint a két tanítvány az Emmausba vezető úton, sokszor nem vesszük észre, hogy Isten végig velünk tart. Velünk van a napos és a felhős napokon egyaránt. Velünk van a hegycsúcson és a völgyben. Akárhol járunk az életben, velünk van.

Előző posztKövetkező poszt

22 hozzászólás

  1. Egyszer és mindenkorra minden vallás megjegyezné, hogy két Teremtő Erő létezik a földünkön és abból csak egy a Szellemi Isten, az pedig minden emberre, minden nemzetre egységesen érvényes.

    Buddha, Jézus, és Mohamed, de bárki aki nagyság volt életével, CSAK EMBER VOLT, és emberként is Halt meg, mint bármely becsületes egyszerű ember,aki életében becsületesként élt, Lelkük egyformán válhat halhatatlanná, Istennel azonosulva

    A múltnak adózhatunk ünnepeink, népi hagyományaink megtartásával, hisz a tavasz az élet, a természet ébredése, benne van a húsvéti ünnepek hangulatában. A születést és a szeretetet képviseli a karácsonyi ünneplés, a múltból való okulással kezdjük és ünnepeljük sok reménnyel a szilvesztert, mint szebb jövőt ígérő, újesztendőt.

    Azt gondolom, ezek az ünnepek, világviszonylatban igazak, és nagyon is fontosnak kell lennie, hogy érezze minden ember, hogy a Föld az egyetlen otthona az életnek, itt élned és halnod kell Neked és a jövő nemzedékeinek. Függetlenül a nemzeti, politikai illetve vallási hovatartozástól.

    Ami az utóbbi időben született Föld napja, mint ünnep lehetne a legfőbb ünnepe az emberiségnek, sokkal több odafigyelést és tiszteletet érdemelne, hisz Földünk, – e csodálatos bolygó nélkül, egyik ünnep sem létezhetne. Ha valaminek és valamiért hálával tartozunk, az otthonunk, Teremtőnk, s ez pedig a Föld, s Földünk teremtő Istenei, mint két Lelke.
    Mélységesen megdöbbentett a Föld globális felmelegedése miatt tartott kongresszus kimenetele. Sokkal felelősségteljesebb találkozót vártam.

    Valahogy az-az érzésem, hogy az ember nem fogja fel (!) még korunk tudása ellenére se (!) hogy mekkora veszélyeket rejt magában a felmelegedés, mekkora veszélyt, következményt vonhat maga után, ha a természet egyensúlyát, pluszként felborítja az emberiség! Felfogják a tudósok, a tőkések a hatalom irányítói, hogy micsoda veszélynek van kitéve az emberiség, a saját unokáink jövője? Vagy csak a hatalom megszerzésével, a gazdagodással, a hírnév elérésével van tele, minden gondolatuk és még a lelkük is?!

    Felfogták valaha is, hogy Isten az nem tud, nem képes segíteni? Hogy magát a teremtőnket pusztítjuk, amikor a Földünket pusztítjuk? Ha nem vigyázunk a Földünkre, otthonunkra, az olyan mintha gyermekeinkre, és önmagunkra nem vigyáznánk, hanem módszeresen megbetegítenénk magunkat. Ki fogja majd túlélni, milyen jövőt hagyunk utódainkra egy poklot, egy tönkre tett Földet?

    Erről jut most eszembe, hogy egyszer írtam egy levelet egy geológus professzornak, amiben felhívtam a figyelmet arra, hogy a Földünk az idő kezdetétől- belülről melegszik fokozatosan és az élet, veszélyben van. Tiszteletre méltó volt az, hogy válaszra méltatott de, a legnagyobb megdöbbenésemre azt válaszolta; Isten vigyázz az életre és vigyázz az emberre is, nem kell félni???— tehát tudósként, hisz Isten létezésében! – a baj csak az, hogy túlzott ez a hit és bizakodás!!

    ***Isten, nem fog vigyázni az életekre, mert nem tud vigyázni! Csak a természet egyensúlyának megtartása a fontos számára, mert csak az biztosítja a mostani, saját Létezését. Ellenkező esetben, ha felborul a felszíni természet egyensúlya, sajnos visszahúzódik, és az élet elpusztul zömmel?!
    Vagy is, ez azt is jelenti, hogy nem agyon misztifikálni kell az isteni Erőket, hanem Létüket kell tiszteletben tartani és pedig úgy, hogy vigyázunk a természet egyensúlyára a levegőréteg, a felszín, a víz tisztaságára, valamint beszüntetjük a maghasadással való játszadozásunk!
    Az ember nem több a földön, mint parányi sakkfigura, aki felett két nagy tudatos természeti Erő létezik, és kiszolgáltatott e teremtőknek, mert jó lehet ma léphetünk és szerethetünk, de holnap, Isten leseperhet bennünket EGYETLEN suhintással !! Erről a ?sakktábláról? amelyet épp mi, tettünk tönkre, felgyorsult elménkkel, felgyorsult civilizációnkkal és felelőtlen önzésünkkel!

    Az ember életében cselekedetei és szelleme által válhat kiváló Emberré, nagysággá, de Isten magasságába emelni bárkit Isten ellen való! Az ember életében de még halála után is csak parány istenhez képest!

    1. Egyetlen ponton sem tudok veled egyetérteni.
      Az elhitetés korában élünk és sajnos szinte az összes jelentős elhitetést elfogadtad, kezdve a “mentsük meg a földet”, “Jézus is csak ember volt”, dualizmus, földanya, stb. mozgalmakkal/elméletekkel.
      A tudás koráról beszélsz, de ez a tudás nem hozta el számodra az igazság megismerését, pedig nagyon egyszerű lenne. Ő vár türelmesen.

    2. ” két Teremtő Erő létezik a földünkön”Csak egy létezik,az a másik csak szeretné elhitetni az emberekkel,hogy ő is az.
      Jézus nemcsak meghalt,hanem fel is támadt és azóta is él.
      A Föld nem teremtő,hanem teremtmény.
      Ezekszerint te a földistent imádod,aki szerinted teremtett minket,viszont mi őt el tudjuk pusztítani.Szóval a teremtmény -ha nem vigyáz-elpusztítja a teremtőt.Ekkora zagyvaságot!!Nehogy azt mondd,hogy te ezt tényleg elhiszed 🙂
      “Isten, nem fog vigyázni az életekre, mert nem tud vigyázni! Csak a természet egyensúlyának megtartása a fontos számára, mert csak az biztosítja a mostani, saját Létezését”Viktória,borzalmasan tehetségtelen és szánalmas Istened van.
      Nem akarod megismerni a miénket?Ő mindenható.És nagyon szeret 🙂

      1. Kedves Edua!

        Itt az “élő példa” arra, hogy a hívő keresztény ember is vétkezik, – még ha akaratlanul is.
        Nem a másik ember istenét kell “megalázni”, hanem a mienknek nagyságát “bemutatni”
        Szeretettel fel lehet hívni valaki figyelmét a kettő közötti különbségre is, mint ahogy azt Thea tette:
        A mi Istenünk “türelmes.”
        Az Örökkévaló Istenhez vezető utat bemutathatjuk a másik embernek, de a két út között Neki kell tudni választani. Sőt az úton Neki kell végig menni is, akkor, amikor megérik erre az elhívásra.
        Istenünk türelmesen kivárja a “gyümölcs érését.”

        Szeretettel: Erika

        1. Kedves Erika,másodjára kérdezem tőled,hogy miért írod nekem már többedszerre,hogy hívő ember is vétkezik?
          Egy nemlétező istent nem lehet megalázni,esetleg a belé vetett hitet.De ez sem volt szándékomban,inkább felrázásnak szántam,amit írtam,mivel Viktória többi írását is olvastam (beleértve az Ida által linkelteket is) és már többször próbáltuk neki szépen,kedvesen felhívni a figyelmét ” a kettő közötti különbségre “,de szegényt elvarázsolták,megvakították,ezért szerettem volna azzal amit írtam a szemét felnyitni.Tapasztalatból tudom,,hogy van olyan mélység,ahol már inkább az erősebb szavak késztetnek elgondolkodásra,nem a nyájaskodás.
          És szeretetből tettem,bármennyire is hihetetlen számodra.

        2. Tudom, hogy szeretetből tetted, nem is kételkedem benne.
          De azt is tudnunk kell, hogy egy embert “hatásosan, SZEMÉLYESEN” megszólítani csak Isten tud.
          Mi emberek, csak “erőlködni” vagyunk képesek. Sikertelenségünk esetén viszont türelmetlenné és ingerülté válunk a másik ember értetlensége láttán. Ezzel a türelmetlenséggel és ingerültségünkkel viszont a másik emberből pont az ellentétes hatást váltjuk ki.
          (Akaratlanul is pusztítunk benne.) Az üdvösségre vivő úthoz – egy beszélgetésben – nekünk CSAK magyaráznunk kell tudni a Biblia tanításait, összefüggéseit.
          A Kegyelmes Isten lesz az, aki kivárja az egyén életében azt az élethelyzetet, amelyikben az egyén az Istentől megszólíthatóvá válik.

          És ekkor teljesedik be ez az Ige:
          “Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést.”
          1. Korintus 3:6

          Szeretettel: Erika

        3. nyugi Erika drága.

          ez a ” VIKTORI” személy egyszer mondta hogy ő is találkozott ezekkel a lényekkel.
          biztos belé raktak valamit az agyába. Ezért látja a világot ilyen… furának. 🙂

        1. Kedves Ida!

          Köszönöm a linket, elolvastam. Bevallom, úgy hatott rám, mint aki ismeretlen tájon jár, és idegen vizeken hajózik.
          De azt is tudom, hogy Isten előtt nincs sem mélység, sem magasság, amelyből az övéit magához ne tudná vonzani. Mindannyian “úton vagyunk.” …

          A megérkezésünk reménységében: szeretettel: Erika

    3. Sok idot kell eltolteni as sokmindenen kell kereszulmenni valakinek mire megerti hogy vannak olyan emberek akiknek attol jo hogy masoknak kart okoznak. Ezt van hogy nuilt modszerekkel erik el, azt konnyebb eszrevenni. Ilyenek pl a nyilt haboruk, bar ott is a lgetobb embert besorozzak stb. keves ember van aki igazan elvezi hogy olhet.

      Amit most latunk viszont az alattomossag kora amikor a “hatalom” aki artani akar, ezt erozio es alattomos eszkozok segitsegevel eri el. Ezek az emberek passziv agressziv szadistak, patologikus szinten. Fontos nekik hogy ne latszon min mesterkednek, a latszatra nagyon adnak, tehat a szembesites egy nagyon jo es egyszeru eszkoze annak hogy ezeket megallitsuk.

      Gazdasagi szempontbol pedig a helyi termeles, helyi fogyasztas, kozosseg epites a fontos. A kovetkezo nagy problema amivel Europaban szembe kell nezni a munka automatizalasa lesz. Mar sok munkat kozpontositottak, pelda erre a mezogazdasag, ahol a fo problemak a GMO, az intenzive allattartas ami sok allat kis helyen valo gyors, kozpontositott neveleset jelenti gyogyszerezve, bent tehat elektromossag is kell hozza, amit pl le lehet kapcsolni kozpontilag mert meg lehet hekkelni a grid-et. (smart grid). A tobbi munkat elvittek olcsobb Azsiai orszagokba. Most tovabbi automatizalasra vannak tervek, amikor azt mondjak hogy olcsobb lesz, de az emberek munka nelkulive fognak valni es koltsegge valnak.

      Ezert kell a kis embereknek a kezukbe venni a dontest es a helyi termelest stb megvalositani. A kormany ezt nem fogja megcsinalni, nekunk kell.

  2. HÚSVÉT – Az ünnep, mikor meggyőzzük magunkat, hogy valaki, aki bír a feltámadás képességével tulajdonképpen áldoz azzal, hogy meghal.
    Jó étvágyat!
    “és a disznót, mert hasadt körmű, de nem kérődzik: tisztátalan az néktek” Mózes 3 11.7

    [highlight_orange]Thea: Ez a hozzászólás nem az idokjelei.hu szerkesztőjének hozzászólása.
    Kérlek ezt a nicket ne használd ezen az oldalon.[/highlight_orange]

      1. Sziasztok!
        Igen, valaki az én nickemet használta. Ez itt fent nem én voltam. Szerencsére az avatáron kívül három évnyi cikk és hozzászólás is segít, hogy a rendszeresek olvasók számára egyértelmű legyen, amikor ilyen történik. 🙂

    1. Mindent, amit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.
      Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, amit elétek hoznak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.
      Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek.
      1. Korinthus 10: 25, 27, 31

    2. “Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, a kinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt,” Zsidók 2:14

      “És mi értelme lehetett annak, hogy [Isten] inkább egy ártatlan személyt büntessen meg? Amennyire én látom, egyáltalán semmi, ha a büntetésre bírósági értelemben gondolunk. Másrészt viszont, ha adósságra gondolunk, nem kevés értelme van annak, hogy valaki, akinek van valami vagyona, fizessen ahelyett, akinek nincs. Vagy ha a “bírság (büntetés!) megfizetését” nem büntetés értelemben vesszük, hanem általánosabb értelemben, mint pl. “vállalni a következményeket”, vagy “kifizetni a számlát”, akkor természetesen általános tapasztalat, hogy ha valaki csávába került, akkor a kiszabadításával járó nehézség rendszerint egyik jó barátjára hárul.” C.S. Lewis

  3. A közelmúltban 2-3 ember szájából is hallottam azt, hogy “közel van a világvége.”
    Olyan emberekéből, akik elméletileg nem hisznek Istenben.

    Elgondolkodtam azon, hogy emberek akik az Istent nem fogadják el, nem hisznek Benne, a Bibliát sem ismerik, maximum csak felületesen, de ebbe a felületes ismeretbe hisznek. Ilyen a hitetlen ember “világvége” várakozása is.
    Ilyen a “fenevad bélyege” a chippeléstől való félelem és elutasítása is. Hívők is és hitetlenek is aktívan figyelemmel kísérik a eme technika fejlődését.
    Vajon hol van az emberi elme racionalitása?
    Ha látjuk a Biblia jövendöléseinek beteljesedését, (és még félünk is tőle) akkor, hogy nem láthatják a hitetlen emberek az Isten létét? – aki ezeket a dolgokat olyan időbe jelentette ki jó előre, amikor még az emberiség előtt ezeknek a dolgoknak a beteljesedése elképzelhetetlennek látszottak.
    A félelmükkel az emberek miért nem Istenhez menekülnek? – aki nem csak a “vészkorszakot” jelentette meg, hanem a “vészkorszakból való szabadítást” is.

    Ne sírj: ímé győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, …
    Jelenések 5:5
    A vészkorszakból való szabadításunk záloga … Jézus Krisztus.
    Erről szól az áldott ünnepünk.

    Mindenkinek Áldott Ünnepeket kívánok.
    Testvéreknek: áldott életet,
    Hitetleneknek:, hogy megtalálják életük legnagyobb áldását Jézus Krisztust, és meg is ragadják a megváltásuk, szabadításuk zálogát.

    Szeretettel: Kormos Erika

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend