Készpénznélküli társadalom: biometrikus személyazonosítás India 1,2 milliárd lakosának

Forrás: Activist Post

Az elmúlt néhány hónap során számos cikket tettünk közzé a készülő készpénznélküli társadalomról és a körénk épülő technológiai ketrecről. Arról is írtunk, hogyan próbál a kormány (egyre több kormány a világon) egyre erőszakosabb módszerekkel állandó hozzáférést szerezni állampolgárai biometrikus azonosítóihoz, személyazonosítási, nyomon követési és megfigyelési célzattal.

A közvélemény sajnos szinte minden esetben hasonlóan reagál a cikkekben kifejezett aggodalmakra. Bár egyre többen felismerik az ilyen rendszerekben rejlő komoly veszélyeket, a legtöbben nem hajlandók elhinni, hogy a kormány képes lenne, vagy egyáltalán akarna olyan rendszert létrehozni, ami az emberek folyamatosan megfigyelését szolgálja saját biológiai információik segítségével. Mások, akár fásultságból akár tudatlanságból, nem tudják elképzelni, hogy a műszaki óriáscégek által rájuk zúdított eszközök létrehozásának saját szórakoztatásukon kívül más célja is lehet.

Az Indiában jelenleg folyó események jó figyelmeztetésül szolgálhatnak arra nézve mi vár a fejlett országokra.

India országos programot indított, aminek lényege, hogy mind a 1,2 milliárd lakosát Egyedi Személyazonosító Számmal lássák el (Unique Identification Number – UID). Minden számhoz hozzárendelik az egyén biometrikus azonosítóit is, szám szerint hármat: ujjlenyomatokat, írisz térképet és arcképet. Az ujjlenyomatok mind a tíz ujjról készülnek és mindkét szem írisztérképét rögzítik.

A projektet az Indiai Egyedi Azonosító Hatóság (UIDAI) irányítja a személyazonosság lopás és az állami segélyekkel kapcsolatos csalások elleni harc nevében. India kiterjedt népjóléti és biztonsági hálózattal, programokkal rendelkezik, az orvosi ellátástól a fűtési támogatáson keresztül a szegények megsegítéséig. Az ilyen segélyekkel való visszaélés komoly problémát jelent az országban, ami leginkább az Indiára annyira jellemző korrupt politikusoknak és bürokratáknak köszönhető, akik gyakran nem létező személyek nevére utalnak támogatást, saját bevételüket gyarapítva a csalással.

Tehát egyrészről az egymilliárd személyből álló adatbázis felállítása szükséges lehet a visszaélések megszüntetése végett, ugyanakkor az adatbázishoz nemcsak az indiai kormány szociális osztályai és hivatalai kapnak vagy szereznek majd hozzáférést. Már most, még a program elindulása előtt számos bank, helyi önkormányzat és egyéb intézmény jelezte, hogy használni szeretné az adatbázist.

Aaron Saenz a Singularity Hub-tól a következőket írja:

Az UID rendszert a szociális programokon túl számos más területen is használni fogják. Az UIDAI hatóság már számos intézménnyel tárgyal (bankokkal, helyi önkormányzatokkal), az UID rendszer használatáról a személyazonosság ellenőrzése céljából. Ezek az intézmények bizonyos díj megfizetése fejében használhatják majd a rendszert. Az már most is látható, hogy kiépítését követően az UID rendszer lesz a személyazonosság megállapításának preferált módja Indiában.

Saenz szerint az UIDAI programja lehet a legfőbb fizetési és hozzáférési módszer is:

Előbb-utóbb a rendszert és az abban foglalt biometrikus adatokat fizetésre is fel lehet használni (amennyiben bankszámlát is hozzárendeltek az azonosítószámhoz) vagy egyszerűen hozzáférési kódként, mondjuk otthonunk vagy autónk kinyitására is. Fizethetünk ujjlenyomattal az étteremben vagy bejuthatunk otthonunkba egy ?pillantással?.

Saenz és a rendszer támogatói egyre hangoztatják, hogy a program ?csupán egy számra, nem pedig személyazonosító igazolványra vonatkozik?. Ez azonban megkérdőjelezhető, hiszen Saenz maga is elismeri, hogy hamarosan a jogosítványok és személyi igazolványok is tartalmazni fogják az UID-ban rögzített információkat.

A kérdés, hogy mely információkat fogják tartalmazni és hogyan. Minden információ rögzítésre kerül a dokumentumokon vagy sem? Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a lényeg szempontjából tulajdonképpen mindegy, hogy az információ egy fizikailag legyártott dokumentumon is rögzítésre kerül-e, ha a kormány így is úgy rendelkezik vele digitálisan. Mindenesetre valószínű, hogy előbb-utóbb a rendszer személyi igazolványok kiállításával is bővülni fog, de ettől függetlenül minden indiai állampolgár biometrikus adatait rögzíteni és tárolni fogják. Az adatbázis így is úgy létrejön.

A kormány nyilatkozatai alapján azt is tudni lehet, hogy a kormány hírszerző szervezetei is hozzáférhetnek majd az adatokhoz a ?banki tranzakciók, mobiltelefon vásárlások és terrorista gyanús egyének és szervezetek megfigyelése és nyomon követése céljából.? Az új rendszerrel ez könnyű feladat lesz, hiszen minden alkalommal, hogy egy indiai bármilyen állami szolgáltatást igénybe vesz, jogosítványt igényel, kórházba kerül, biztosítást köt, bankszámlát nyit, stb. az illető azonosítható, így követhető lesz.

A részvétel egyelőre önkéntes alapon működik, de hamarosan kötelező lesz, ahogyan azt minden hasonló rendszernél láthattuk. Az ilyen megfigyelési módszereket mindig fokozatosan vezetik be.

Először, a beetető szakaszban, a tranzakciók sebességének felgyorsítását, a hatékonyságot és kényelmet hangsúlyozzák. A következő lépésben a kormányhivatalok, intézmények és vállalatok elkezdik a régi azonosító rendszerek, módszerek háttérbe szorítását, leépítését és már csak az új technológiára koncentrálnak. A hagyományos azonosítási módszerek még mindig rendelkezésre állnak, de az illetékesek ezeket már körülményesnek, megterhelőnek tartják, és ezt érzékeltetik is az ügyfelekkel. Előbb utóbb a régi módszerek teljesen megszűnnek, így az új azonosítás már nem választható opció, hanem az addig használt szolgáltatás további használatának egyetlen módja.

Amint az indiai bankok, cégek, kormányhivatalok elrendelik az új azonosító rendszer kötelező használatát, a rendszeren kívüli normális élet lehetősége eltűnik az országból. Az új biometrikus azonosító rendszernek pontosan ez a célja. Az UID program kifejezetten leszögezi, hogy a cél egy készpénznélküli társadalom kialakítása Indiában. A pályázatot elnyerő MindTree?s IT Services elnök-vezérigazgatója a következőket nyilatkozta:

?Az új azonosító rendszer elősegíti a készpénznélküli társadalom kialakulását. Minden árus vagy kereskedő rendelkezni fog a biometrikus adatok leolvasására alkalmas eszközzel, így az állampolgárok ujjlenyomatukkal is fizethetnek majd. Akár egy zsák rizsért is.?

Nyilvánvalóan a fent leírtak ellenére is sokan lesznek, akik szerint ez nem több összeesküvés elméletnél. Ettől függetlenül mindenki láthatja, hogy az indiai kormány lépése szorosan követi a nyugati országok igyekezetét, hogy képesek legyenek megfigyelni, nyomon követni és rögzíteni minden egyes személy minden egyes lépését és kommunikációját az ország határain belül, sőt kívül is.

Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában bevezetett új technológiák, mint az érleolvasók, biometrikus munkaidő rögzítés, hangfelismerés és viselkedés metrika, mind bolygónk lakóinak állandó nyomon követését segítik elő.

Csak egy diktatúra akarhat birtokába jutni ezeknek az információknak. Csak egy nagyon határozott célokkal rendelkező diktatúra tenne ilyen komoly erőfeszítéseket a rendszer kiépítésére. India lehet az első olyan ország, ahol ez az egész lakosságra nézve sikerülhet. Nem tudhatjuk melyik nemzet lesz a következő.

[vsw id=”51Num5h7itk” source=”youtube” width=”590″ height=”360″ autoplay=”no”]