Gazdasági válság

A pénzügyi pánik 25 előjele

Forrás: The Economic Collapse

A múltban bekövetkezett pénzügyi pánikok mind ősszel történtek. Emlékezzünk csak 1929-re, 1987-re vagy 2008-ra. Itt a szeptember és a pénzügyi világban egyre több jel mutat arra, hogy hamarosan megnyomják a pánik gombot. Egyik rossz hír a másikat követi az Egyesült Államokból és Európából egyaránt. Mi okozza mindezt? Az elmúlt néhány évtized alatt egy hatalmas adósságlufi alakult a nyugati világban, ami a bőség hamis látszatát keltette. Ahhoz, hogy egy adósságlufi épen maradjon, a teljes adósságmennyiségnek folyamatosan és egyre növekvő ütemben növekednie kell. Nem véletlenül hallunk annyit a hitelválságról. A szörnyet táplálni kell, folyamatos hitel nélkül nem tud fennmaradni. Ma már a világgazdaság nem képes létezni hitel nélkül, mondhatni a hitel a gazdaság alapja. Amikor ez a lufi kidurran, azt az egész világ érezni fogja.

A pénzintézetek nem kerülnének bajba, ha mindig annyi hitelt vehetnének fel, amennyit csak akarnak, rendkívül alacsony kamatra. Az a probléma, hogy a hitelezők egyre kevésbé hajlandóak olyan intézményeknek és országoknak hitelt adni, amelyek már eleve nyakig járnak az adósságban.

Például a kétéves futamidejű görög kötvények hozama jelenleg 40%. A befektetők nem bíznak a görög kormányban, így óriási kamatot kérnek a kölcsönadott pénzért.

A pénzügyi világban egyre nő a félelem, a hitellehetőségek pedig szűkülnek. Ez egy ördögi kör. Amikor nincs elegendő mennyiségű hitel, a gazdaság lelassul és egyre több vállalkozás megy csődbe. Ennek hatására a pénzintézetek még szűkmarkúbbak a rendelkezésre álló, eleve kevesebb hitellel, hogy elkerüljék a rossz adósokat. A lassabb gazdaság miatt a kormány adóbevételei csökkennek, ami növeli a költségvetési hiányt, így a kormány kénytelen még több hitelt felvenni. Az állam eladósodása súlyos gazdasági problémákat eredményez, ahogyan azt Görögország esetében láthattuk. A kör egyre szűkül.

Sokat beszélünk az Egyesült Államokat érintő gazdasági problémákról, a helyzet azonban az, hogy a következő válság epicentruma Európa lehet.

Az EU három opció közül választhat. Követheti a mélyebb gazdasági integráció felé kijelölt utat (ami a tagállamok szuverenitásának elvesztését hozná magával), dönthet úgy, hogy megpróbálja tartani a helyzetet, ameddig csak lehet és kimenti a bajba jutott országokat, illetve megszüntetheti az eurót és a tagállamok visszatérhetnek eredeti valutájukhoz.

Egyik megoldás sem egyszerű. A gazdasági integráció iránti politikai hajlandóság hiányzik Európában, így a második két lehetőség tűnik valószínűbbnek. Akárhogyan is alakulnak a dolgok a jövőben, jelenleg a pénzpiacok megbénultak a félelemtől. Senki sem tudja mi fog történni, de a legtöbben úgy érzik nem sok jóra számíthatnak.

Az alábbiakban 25 olyan előjelet soroltunk, fel ami a pánik előtti hangulatra utal:

1. A Merrill Lynch legújabb tanulmánya szerint 80% az esély arra, hogy az Egyesült Államokban újabb válság fog kitörni.

2. A Bank of America lesz a következő Lehman Brothers? A Bank of America részvényeinek árfolyama 40%-kal esett az elmúlt néhány hónap alatt. Bár Warren Buffet néhány napja 5 milliárd dollár értékben vásárolt Bank of America részvényt, a bajokon ez az összeg nem képes segíteni. Egy elemzés szerint a banknak rövid időn belül 40-50 milliárd dollár új tőkére lenne szüksége.

3. Az európai bankrészvények nagyon sokat veszítettek értékükből.

4. A nagy nemzetközi bankok összesen 60 ezer alkalmazott elbocsátását jelentették be eddig és ősszel további elbocsátások várhatók. A New York Times ezt írta:

Szinte minden nagybank megpróbálja csökkenteni kiadásait. Az UBS bank 3500 alkalmazott elbocsátására készül, ami munkavállalói állományának 5%-a. A Citigroup szép csendben, apránként bocsátja el alkalmazottait. A Bank of Amerika összesen 10.000 munkahelyet készül megszűntetni, ami munkavállalóinak 3,5%-a. Az ABN Amro, Barclays, Bank of New York Mellon, Credit Suisse, Goldman Sachs, HSBC, Lloyds, State Street és Wells Fargo bankok mind elbocsátásokra készülnek, ami összesen több tízezer munkahely megszűnését jelenti.

5. A hitelpiacok kezdenek kiapadni. Emlékezzünk 2008-ra! Sokan úgy gondolják, hogy az akkori helyzet megismétlődhet.

6. A Konferencia Bizottság bejelentette, hogy az amerikai Fogyasztói Bizalmi Index a júliusi 59,2 pontról 44,5 pontra esett augusztusban. Ez a legutóbbi válság óta a legalacsonyabb érték.

7. A Michigan Egyetem Fogyasztói Hangulat Indexe 20 ponttal esett az utolsó három hónap során. Ez 30 éves mélypontnak számít.

8. A philadelphiai Fed regionális termelői felmérése katasztrofális adatokat mutatott:

A felmérés legszélesebb körű mutatója a termelői helyzet tekintetében, valamint a jelenlegi aktivitásra vonatkozó diffúziós index a júliusi enyhén pozitív 3,2 pontról augusztusra -30,7 pontra esett. 2009 óta ez a legalacsonyabb érték.

9. A Bloomberg hírügynökség szerint a II. Világháborút követően minden olyan alkalommal, amikor a GDP éves esése meghaladta a 2%-ot az Egyesült Államok gazdasága válságba jutott:

1948 óta, minden olyan esetben, amikor a négy-negyedéves változás meghaladta a negatív 2 százalékot a gazdaság hanyatlásnak indult. Nehéz egy ilyen történelmi pontossággal bíró mutatóval vitatkozni.

10. A gazdasági hangulat Európában is romlik. A Reuters beszámolója szerint:

A jövőbeli gazdasági aktivitást igen pontosan előrejelző, legújabb európai bizottsági felmérés azt mutatja, hogy a gazdasági hangulat a 17 euró tagországban a júliusi 103 pontról 98,3 pontra esett augusztusban, romló optimizmussal valamennyi szektorban.

11. A kétéves futamidejű görög állampapírok hozama jelenleg 42,47%-on áll.

12. Az Európai Központ Bank óriási mennyiségű szuverén adósságot vásárolt fel a bajba jutott országoktól, Görögországtól, Portugáliától, Spanyolországtól és Olaszországtól. Ennek eredményeként az EKB túlzott mértékű tőkeáttétellel rendelkezik.

13. A legtöbb európai bank túl sok tőkeáttétellel rendelkezik és túl nagy a kitettsége az európai szuverén adósságokban.

14. Az Európában folyó politikai csatározás a görög mentőcsomag meghiúsulásával fenyeget. Satyajit Das nemrég megjelent cikkében ír a helyzetről:

A vita tárgya a második mentőcsomaghoz szükséges biztosíték. Finnország 500 millió eurót követelt és kapott készpénzben a második mentőcsomaghoz adott 1400 millió euró fejében. A Görögország és Finnország közötti meggondolatlan külön megállapodásról értesülve most Ausztria, Hollandia és Szlovákia is különleges bánásmódot követel. Legalább egy német parlamenti képviselő feltette a kérdést, hogy vajon Németország miért nem kap ilyen biztosítékot.

15. Angela Merkel, német kancellárasszony próbálja egyben tartani a görög mentőcsomagot, de Németországon eluralkodott a mentőcsomag ellenes hisztéria, így nagyon úgy tűnik, ahogy Ambrose Evans-Pritchard cikkében is olvashatjuk, Merkel asszonynak nem sikerül megszerezni a mentőcsomag megszavazásához szükséges szavazati többséget:

A német média beszámolói szerint Merkel kancellárasszony saját koalíciójából 23 képviselő a mentőcsomag ellen készül szavazni a Bundestagban, beleértve tizenkettőt a 44 bavariai Keresztény Szocialista Párt (CSU) képviselői közül. A kancellárasszony így kénytelen lesz az ellenzéki szavazatokra támaszkodni, megkockáztatva a kormány összeomlását.

16. Jacek Rostowski, lengyel pénzügyminiszter arra figyelmeztet, hogy az európai állapotok összeomlást eredményezhetnek. Rostowski szerint mélyebb gazdasági integráció hiányában az euró zóna nem sokáig lesz képes fennmaradni:

Két választás van: lényegesen mélyebb makrogazdasági integráció vagy az euró zóna összeomlása. Nincs harmadik út.

17. A német szavazók négyötöde ellenzi az Eurókötvények bevezetését, így a mélyebb integráció jelenleg nem tűnik megvalósíthatónak.

18. Amennyiben valami balul sül el a görög mentőcsomaggal kapcsolatban, Görögországnak vége. A Puru Saxena cikke a következőket írja:

Görögország kormányadóssága jelenleg a GDP 160%-a, a görög adósság átlagos hozama pedig 15%. Így amennyiben a görög adósság átütemezés nélkül kerül továbbgörgetésre, az adósságok után fizetendő kamatok önmagukban a GDP 24%-át fogják kitenni. Másképp fogalmazva, ha nem engedik el az adósság egy részét, Görögország gazdaságának majdnem egynegyedét a kamatfizetések fogják felemészteni.

19. A globális bankrendszer körülbelül 2 ezermilliárd dollár kitettséggel rendelkezik a görög, ír, portugál, spanyol és olasz államadósságban. Tudva, hogy mekkora tőkeáttéttel rendelkezik a globális bankrendszer, egy ekkora kitettség számos nagybankot is letörölhet a térképről.

20. Christine Lagarde, az IMF vezetője, arra figyelmeztet, hogy az európai bankoknak ?sürgős újratőkésítésre van szüksége.?

21. Egy európai válság beköszöntével az események felgyorsulhatnak. John Mauldin, neves pénzügyi tanácsadó a Business Insider-ben megjelent cikkében erről beszél:

Csak idő kérdése egy igazi válság kirobbanása Európában, ami gyorsabb lesz, mint azt bárki is gondolná. Képzeljük el a Lehman Brothers-t szteroidokon. Európa az USÁ-tól kapta a jelzáloghitel-válságot és  egy még súlyosabb banki válsággal viszonozza a szívességet. Mivel az USA gazdasága jó esetben is már eleve csak stagnál, az eredmény egy hosszú és komoly válság lehet. Tartsuk nyitva a szemünket!

22. Az USA ingatlanpiaca még mindig romokban hever. Egy nemrégiben kiadott jelentés szerint az ingatlanárak 5,9%-kal estek a második negyedév során, múlt év második negyedévéhez viszonyítva. Ez a legnagyobb visszaesés 2009 óta. Az alacsony árak ellenére alig akad, aki manapság ingatlant vásárol. Az amerikai Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége szerint a használt ingatlanértékesítések 3,5%-kal estek júliusban. Az elmúlt négy hónapban ez volt harmadik olyan hónap, amely során ez az adat esett. A használt ingatlaneladások száma az igencsak rossz tavalyi évhez képest is alacsony.

23. John Lohman szerint az elmúlt három hónap amerikai gazdasági mutatóinak zuhanása példanélküli.

24. A Morgan Stanley szerint az Egyesült Államok és Európa ?veszélyesen közel áll a válsághoz? és igen komoly esélyt lát arra, hogy az elkövetkező 6-12 hónap során ez be is következzen.

25. Narayana Kocherlakota, a Minneapolis-i Fed elnöke azt mondta, annyira aggódik a gazdaság helyzete miatt, hogy feladja az újabb monetáris enyhítéssel szembeni ellenállását. Elképzelhető, hogy a Fed hamarosan újabb monetáris mennyiségi enyhítést zúdít a gazdaságra?

A globális gazdaság helyzete 2008 óta nem volt ilyen kritikus. A világ egy megmentőre vár, aki fehér lovon érkezve sok ezermilliárd dollár vagy euró olcsó hitelt pumpálhat a gazdaságba. Egy ilyen ?csoda? nélkül a hitelválság elkerülhetetlen.

A legtöbb ember nem szeretné, ha a 2008-as események megismétlődnének. Az akkori alapvető problémákra azóta sem találtak megoldást. A világgazdaság még mindig egy óriási adóssághegyen áll, illetve erről a hegyről készül lezuhanni. A világ vezetői valószínűleg mindenre képesek, hogy ezt elkerüljék, de a végén, mint a kártyavárak általában, ez is összeomlik.

Reméljük a legjobbakat, de készüljünk fel a legrosszabbra.

Előző posztKövetkező poszt

3 hozzászólás

    1. Solution is and will continue to be, especially when the situation becomes so desperate that people are willing to accept anything, because this is what the crisis is. This will be part of the linked site to read digital cash system, with the difference that is not the people but the elite will benefit. As another article we read: "Adequate caliber of people we want, who has to obey all the people, and obliterate us from the economic fertőből, which are increasingly belesüppedünk. We expect such a man, and if it comes – whether God or the devil himself – will welcome with open arms. "- Paul Henri Spaak, the first president of the United Nations General Assembly

    1. Megoldás van és lesz is, főleg amikor a helyzet annyira kétségbeejtő lesz, hogy az emberek készek lesznek bármit elfogadni, hiszen pont ez a válság célja. Ennek része lesz a belinkelt oldalon olvasható digitális pénzrendszer is, azzal a különbséggel, hogy az nem az emberek, hanem az elit javát szolgálja majd.

      Ahogy egy másik cikkben olvashatjuk:

      ?Megfelelő kaliberű embert szeretnénk, aki engedelmességre bír minden népet, és kihúz minket abból a gazdasági fertőből, melybe egyre inkább belesüppedünk. Ilyen emberre várunk, és ha eljön ? legyen akár Isten, vagy maga az ördög ? tárt karokkal fogadjuk majd.? ? Paul Henri Spaak, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének első elnöke

      1. Kedves Thea

        Kérem olvassa el újra a fenti tanulmányt. Amiben a total win-win lehetségességéről beszélek.

Hozzászólás a(z) Thea bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend