Gazdasági válság

Tényleg globális élelmiszerválság van kialakulóban?

Forrás: endoftheamericandream.com

Vajon hamarosan úgy tekintünk 2011-re mint a nagy globális élelmiszerválság kezdetére? Az élelmiszerárak emelkednek, a tartalékok vészesen fogynak és több országban láthattuk, hogy a kétségbeesés az utcára viszi a tömegeket. Az éhség nagy úr, egy éhes ember sok mindenre képes. A legtöbb számítás szerint 2050-re a föld lakossága eléri a 9 milliárdot. Már most is sok millióan éheznek. Mi lesz később? Egyre ádázabb küzdelem folyik a föld élelmiszertartalékaiért és egy globális éhínség a fejlett országokat is térdre kényszerítené. Sok egykori exportőr ma már kénytelen a korábban exportált termékeket importálni. A legfontosabb gabonák ára az egekbe szökött és az ENSZ Élelmezésügyi szervezete, a FAO szerint ez a trend 2011 során folytatódik.

Ki fogja eldönteni, hogy kinek jut étel és kinek nem? Az árak emelkedésével egyre több országban fogy el a lakosság türelme a kormánnyal szemben és egyre több helyen várhatók további éhséglázadások.

Mi történik, ha az időjárás is rosszabbra fordul vagy a gazdaság helyzete nem javul? Szó szerint a penge élén táncolunk.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint a kukorica tartalék 15 éves mélypontra süllyed év végére.

Magyarországon nemcsak a dráguló liszt okolható a kenyérfélék árának emelkedéséért, hanem a történelmi csúcson járó üzemanyag- és energiaár is. A Pékszövetségnél attól tartanak: elfogyhat a búza, és egyre több malom nem tudja majd kiszolgálni a sütödéket. Az új búzából készült lisztre pedig legkorábban augusztusban számíthatnak. Megoldás lehet a problémára a búzaimport, amely esetén 35-40 százalékos lisztáremelkedésre kell felkészülni. A kenyér így 400 forintba is kerülhet majd Magyarországon.

Az ENSZ szerint az élelmiszerárak januárban új történelmi csúcsra emelkedtek. A kukorica ára duplájára emelkedett 2010 közepe óta. A Forbes magazin a FAO-t idézve arról számolt be, hogy a szójabab ára is 50%-kal lett magasabb 2010 júniusa óta.

Az ENSZ számításai szerint a globális élelmiszerárak további 30%-kal fognak emelkedni az idei évben.

A soha nem látott mértékű áradások miatt az ausztrál téli búzatermés nagy része megsemmisült.

Brazíliában is súlyos gondokat okoznak a sok emberéletet is követelő áradások és sárlavinák, amik miatt az idei termés jelentős része is veszélybe került.

Oroszország, a világ egyik legnagyobb búzatermelője, még mindig a tavalyi szárazság utóhatásaival küzd. A helyzet olyan súlyos, hogy Oroszország kénytelen búzát importálni idén télen saját állatállományának ellátására.

Kínában is a szárazság jelenti a legnagyobb veszélyt az idei termésre nézve. Az előrejelzések szerint az ázsiai ország komoly és sokáig elhúzódó szárazságra számíthat és az állami hírcsatornák jelentése szerint Kína Shandong tartománya az elmúlt 200 év legsúlyosabb szárazságával küzd. Az érintett tartományok adják Kína búzatermésének hozzávetőlegesen kétharmadát.

[vsw id=”2hqk9dCMyJA” source=”youtube” width=”490″ height=”300″ autoplay=”no”]

A kínai kukoricaimport az előzetes becslések szerint a megszokott mennyiség 9-szerese lesz 2011 során.

Egyetlen ország sem örül az élelmiszerárak ilyen drasztikus emelkedésének. Ne feledjük azonban, hogy ami egy európai vagy észak-amerikai ország számára nehézséget jelent, az egy fejlődő országban élő számára az éhezést vagy az éhhalált jelentheti. Ma a világon 1 milliárd ember éhezik és minden 3,6 másodpercben egy ember éhen hal. Ennek 75%-a 5 éven aluli gyerek.

Az egyre növekvő élelmiszerhiány hatására sok cég megpróbál ?alternatív? források után nézni, hogy a hiányzó alapanyagokat pótolják. A Raw Story cikke szerint egyes kínai cégek ?hamis rizst? gyártanak, burgonyát és egy bizonyos fajta műanyagot használva alapanyagul. Egy kínai étteremtulajdonos szerint egyetlen tál ilyen “rizs” elfogyasztásával egy nejlon zacskónak megfelelő mennyiségű műanyag kerül az ember szervezetébe.

Reménykedjünk, hogy a kialakult élelmiszerválság nem fog egész bolygónkra kiterjedni és nem kell még több embernek éhesen nyugovóra térnie.

Reméljük a legjobbakat, de készüljünk fel a legrosszabbra.

Előző posztKövetkező poszt

1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend