Hit és vallás, seasonal

Kicsoda?

Jézus személyének jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Még nem keresztény társaink is elismerik, hogy nem élt rajta kívül senki, aki ilyen hatással lett volna a történelemre. A muszlimok prófétaként tisztelik, a hinduk szerint szent tanító volt, de még az ateisták is hajlandóak pozitívan nyilatkozni Felőle. Christopher Hitchens például egyszer azt mondta, hogy tiszteli „tanításainak értékét”.

Mindemellett gyakran hallani szkeptikus megjegyzéseket arról, hogy nem igazán lehet tudni ki volt Ő valójában. Sokan gondolják, hogy bár bizonyára csodás ember lehetett, a legtöbb Róla szóló történetet valószínűleg a korai keresztények találták ki, így senki sem képes megmondani, hogy a Bibliában található leírások és események közül melyik igaz és melyik nem. A legtöbb laikus ugyanakkor nincs tisztában azzal, hogy a történészek nagyon is komolyan veszik Jézust. Történészek, nem teológusok. Ennek egyik oka, hogy Jézus életéről számos történelmi dokumentum maradt fenn az utókor számára. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy maga az Újszövetség is ilyen dokumentumok gyűjteménye, amely önmagában is több forrást képviselt. Ezek a dokumentumok, Pál levelei például i.sz. 40-50-ben íródtak, de a bennük foglalt és idézett anyagok némelyike ennél is korábbi, és már Jézus halála után néhány hónappal íródtak.

Az irodalomtudomány azt is megállapította, hogy szerzőik kifejezetten biográfiának, nem pedig regénynek vagy hagiográfiának szánták ezeket az írásokat. Régészeti leletekkel vagy más történészek írásaival összehasonlítva is megbízhatónak bizonyultak, nemcsoda, hogy a történészek nagyon is komolyan veszik történeteik központi alakját. Nincs olyan ókori történelmet tanító, elismert professzor a világon, aki kétségbe vonná Jézus, mint történelmi személyiség létezését. Aki pedig ennek ellenkezőjével próbálkozna, kénytelen lenne egy egész sor más történelmi személyiség létét is tagadni, köztük például Julius Cézárral, akiről sokkal kevesebb forrás maradt fenn.

Az elmúlt évtizedek során egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a „történelmi Jézus” kutatása iránt. Azokat a kutatásokat értjük ezalatt, amelyek a történelemtudomány eszközeivel és módszereivel vizsgálják Jézus életét. Ezek eredményeként a kutatók számos kérdésben teljes konszenzusra jutottak. Egyetértenek abban, hogy Jézus Názáretben nevelkedett, hogy János keresztelte meg, tizenkét tanítványa volt, gyógyítóként és csodatevőként vált ismertté, hogy példázatok útján tanított és ellentétbe került a vallási vezetőkkel, a számkivetettekkel viszont sok időt töltött. Egyetértenek abban is, hogy saját identitását és Istennel való kapcsolatát nagyon fontosnak tartotta, hogy szolgálata végén bevonult Jeruzsálembe, ahol Messiásként fogadták, hogy valamiféle profetikus tettet hajtott végre a jeruzsálemi Nagytemplomban, amiért letartóztatták, bíróság elé állították és kivégezték.

Egy történész számára teljesen nevetségesek azok a kijelentések, amelyek szerint Jézus életét évtizedekkel halála után találták ki jószándékú, de félrevezetett keresztények. Ez azt jelenti, hogy aki őszinte akar lenni önmagával, kénytelen komolyan venni Jézust, de legalábbis ugyanazzal a hozzáállással olvasni és értelmezni az Újszövetséget, mint bármilyen egyéb megbízható ókori forrást.

Ha pedig ezt tesszük, magával Jézussal találjuk szemben magunkat: azzal a Jézussal, aki megdöbbentő kijelentéseket tett saját Magáról.

C. S. Lewis ismert sorai így fogalmazzák meg a három előttünk álló lehetőséget a „történelmi Jézussal” kapcsolatban:

Itt próbálom meg elejét venni annak, hogy bárki is azt az igazán ostoba dolgot állítsa, amit sok ember mond Róla: „Kész vagyok elfogadni Jézust, mint az erkölcs nagy oktatóját, de nem fogadom el állítását, hogy Isten.” Ez az, amit nem szabad mondanunk. Az olyan valaki, aki csak ember volt, és olyanokat mondott, mint Jézus, nem lenne nagy, erkölcsi tanítómester. Az vagy eszelős volna – egy szinten azzal, aki magát buggyantott tojásnak tartja –, vagy pedig maga a pokol ördöge. Választanunk kell. Vagy Isten Fia volt ez az ember és ma is az, vagy őrült, s valami annál is rosszabb. Elzárhatjuk, mint egy bolondot, leköphetjük, megölhetjük, mint egy démont; vagy lába elé borulhatunk, és Urunknak, Istenünknek nevezhetjük. De ne huzakodjunk elő semmi olyan leereszkedő zagyvasággal, hogy nagy erkölcstanító volt. Ezt a lehetőséget nem hagyta nyitva számunkra. Nem volt szándékában.

Kicsoda volt hát? Őrült, gonosztevő vagy Isten? Jézus mindannyiunktól választ vár, ahogy 2000 évvel ezelőtt a tanítványaitól is megkérdezte: “Hát ti kinek mondotok engem?”1

Saját válaszunk erre a kérdésre életmegváltoztató döntés lehet.

Andy Bannister írásának felhasználásával

  1. Máté 16:15 []
Előző posztKövetkező poszt

11 hozzászólás

  1. Tud valamelyikünk a vízen járni?Vakok szeme világát visszaadni?Vizet borrá, de legalább kisfröccsé változtatni?Egyetlen mondatával halálraítéltet megmenteni?Nyomorékokat gyógyítani?Halottakat feltámasztani?Bezzeg a világmindenség legnagyobb kérdésére megvan a legvilágosabb válaszunk, ugye?Meg a vírusokra, meg a vakcinákra.Pfff… Még egy órát sem tudunk virrasztani Ővele!Még elcsendesedni sem tudunk egy kicsit sem, amikor belefutunk a fenti kérdésbe. “Kicsoda?” Márpedig folyamatosan belefutunk, a csend a tanúnk rá.És akkor beszélni kezdünk, mondani a magunkét, a “saját válaszunkat”. 😀 Pedig ennél a kérdésnél az igazi válasz lélegzetet akaszt el, ajkakat némít meg és szájakat töm be.Hiába keressük a szavakat, nem fogunk találni.Hozzám hasonlóan most, minél több a szó, annál gyérebb a találat.De nem azért nem találjuk a szavakat, mert gonoszok, meg rosszak vagyunk, hanem mert nincsenek rá szavak.Könnyű és gyönyörűséges, mint az Ő igája és terhe, hiszen még megszólalni sem kell.Ennél még a jövő héten sem olvasol jobb hírt. 🙂 “Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten.” ~Zsoltárok 46:11

  2. Nagyon-nagyon ritkán szoktam linkeket itt hagyni, mert kevés videót nézek a témában.Sűrű szövetű szűrőm van. 🙂 Jobb a csend, mint a kimaxolt hangerejű igazak hamis kórusa.De ezeket a srácokat már majd’ egy éve hallgatom.Növekvő rendszerességgel.Észrevettem bennük spirituszt, gondoltam -reméltem-, talán tudnak valami váratlant mondani, ami új nézőpontból világítaná meg a dolgokat.Talán tudnak valami eltérőt a tömeges keresztény-new age világtalan nézőpontjától – bocsánat!Valami oyat, ami nem a sokaság nyavalyáira és félelmeire irányítja a figyelmet végre.Hát, nem nagyon tudtak. 😀 Ennek ellenére mindig is akadt bennük valami őszinte, ‘szent’ nyersesség -akárcsak Thea itteni weboldalán, szellemi táplálék-, ami miatt kitartott mellettük a figyelmem.Egyáltalán nem töretlenül.De nem ám.Kiabáltak, hogy “Világvége!VilágvégeVilágvége!”, és ezen a ponton kapcsoltam ki őket rendszeresen.Értem én, hogy kiáltó szó a pusztában… De már jó ideje a csapból is ilyen önjelölt Illések folynak.Kiabálás helyett beszédesebb a csend ma már.A csatorna szószólója, aki a legtöbb műsort fémjelzi, egyenesen elmondta, mi a meglátása a mai világgal kapcsolatban, és aki ezt nem így látja, aki ugyanígy nem veszi észre a zajló folyamatokat, ahogy szerinte is vannak, az hülye. :mrgreen: Kész.Esztet mondta.Hát, ez a hozzáállás sem éppen normális… 😀 Ezek ellenére, ha nyögve és nehezen is, de kitartottam műsoraik mellett.Soxor félbehagyva, kikapcsolva.Megérte!Mármint kitartanom.Mert irányuk tényleg fejlődést mutat.És ez bizony, párhuzamos lecsendesedésükkel.Már egy korábbi műsoruknál is szinte azon voltam, hogy megosztom itt.Akkor nem tettem, de most eljött az ideje.Ma olyan……izé….hőseink vannak, akik baromian hiteles szószólói és tolmácsai a széles világban folyó eseményeknek – pedig közben az igazi megmérettetésben maradunk alul: észrevenni és feltárni azt, ami éppen a közvetlen környezetünkben van, az orrunk előtt.És még közelebb.Egészen nyilvánvaló, hogy magam is egy ilyen kívülről belefelé tartó spirában vagyok, ahogy személyes kozmoszom tűnik fel egyre sűrűbb ürességben. 🙂
    https://www.youtube.com/watch?v=pNum2EMSElw&ab_channel=K%C3%96VESDAMEGV%C3%81LT%C3%93T

  3. Ezzel fejeződik be a cikk: ‘saját válaszaink’. De nincsenek saját válaszaink.Jézus maga a válasz, megelőzve minden kérdést és kételyt.(Tudom, hogy ez minden oksági ok-os logikát borít.) “Jézus mindannyiunktól választ vár” OK, fordítva ülünk a bilin, mert a materializmus egy fordított állású tükörképe a valóságnak, amit a gondolkodásunk képtelen megfelelő irányba helyezni.Ami test szerint született, mindent úgy lát és úgy ítél meg, mint a saját testét, mert csak ebből tud kiindulni.Az oksági láncolatok rabja, egy olyan gondolathoz láncolva ezáltal, mint például, hogy Jézus a válaszunkra várakozik… De magának a Válasznak nincs szüksége további válaszokra – hacsak nem a puszta testiségből indulunk ki.Mert annak semmi sem elég.Minél több a válasz, annál többet kíván testünk énképe.Csak egy olyan egónak van szüksége folyamatos visszajelzésre, önreflexióra, önigazolásra, amelyik rosszul van szeretve.És ezt gondolja a Jóistenről is.Nincsenek saját válaszaink, és egyáltalán nincsen semmi sem, ami a sajátunk lenne.Szeretnénk azt hinni, hogy vannak válaszaink, van bármink is, saját tetteink, meg ilyesmi, de nincsen hatalmunk semmi felett sem.Nem is kell, hogy legyen, mert olyan valami sincsen, ami felett hatalmat kéne gyakorolnunk.Önmagunk felett sincsen hatalmunk, bármilyen választ húzzunk is elő.De nem is kell hatalmat gyakorolnunk önmagunk felett, mert még mi, önmagunk sem vagyunk a sajátunk.Nincsenek saját válaszaink.Én is nagyon jól tudom, hogy baromian nehéz ezt elfogadni és megemészteni, de az a helyzet, hogy még a kérdés sem létezik. Persze, kreálunk néhányat, nehogy egy szempillantásra is önfontosságunk hamis érzete nélkül maradjunk.Pedig pont a megsemmisülésünkre van szükség ahhoz, hogy valamik lehessünk.Na de, egy tükörkép nem tud megsemmisülni, hiszen sosem létezett.(Például, nincs is ami fájhatna neki.) Ma már ennél jobb hírt nem olvasol. 🙂

  4. Nem mintha az számítana igazából , hogy mi mit mondunk Őróla.Gyakorolhatjuk akármeddig a szépről, jóról és hasznosakról való gondolkodást, ahogy Pál apostol mondta, vagy dolgozhatunk akármilyen keményen azon, hogy a gondolataink, a beszédünk, a tetteink összhangban legyenek, ahogy Jakab apostol mondta, nem leszünk előrébb.Megszülettünk, és a bennünk lévő gabonamag el fog halni, és kész.Nem a mi munkák, választásunk eredménye, sem annak a gyümölcse, hogy mi mit mondunk Őróla.Azt, hogy ‘Te vagy az élő Isten Fia!’, nem Péter mondta, ahogy ezt akkor Jézus is világossá tette.Amikor egy mulandó entitás, Péter szólalt meg, Jézus így válaszolt: ‘Távozz tőlem sátán!’.Sosem az a lényeges, hogy mi mit mondunk, teszünk, gondolunk.Mi, vagyis inkább az az önkép, az az idol, amit az elménkben dédelgetünk magunkról, gyakorlatilag nem létezik.Az Örökkévalóhoz képest nem létezik.Tehát az számít, amit az Örökkévaló mond és tesz.Ő pedig annyira szerette ezt a világot, hogy az Egyszülött Fiát adta – gondoljunk, mondjunk, tegyünk bármit is.Megvan a haszna ennek az illúziónak, és nem kell sátánként távoznunk, mert Jézus testet öltött mindenki illuzórikus világában.Jézus, vagyis a valóság öltött testet.

  5. A kérdésre a válasz személyes, de mi, a mai nemzedék “egyedülálló” lehetőséget kapunk, kivétel nélkül, pár hónapon belül, amikor “négyszemközt” fogunk találkozni VELE! Persze nem fizikailag, hús-vér emberként! Az megtörtént kétezer évvel ezelőtt szülőhazájában, a SZENTFÖLDÖN! A “mostani” találkozás természetfeletti, vagyis lelki síkon fog megtörténni világszinten, 6-7 éves kortól a legidősebb emberig, vallástól, világnézettől nemzetiségtől függetlenül! Ez a SZENTHÁROMSÁG ajándéka az emberiség számára, utolsó esélyként az ÜDVÖSSÉGRE, és jelként, hogy a második, dicsőséges eljövetel nemzedéke vagyunk! A két leginkább hangoztatott név “nagy figyelmeztetés” vagy “második pünkösd” tulajdonképpen egyazon jelentést takar: a SZENTLÉLEK világszintű kiáradását, amely kb 15 percig fog tartani. Erről a magán kinyilatkoztatásokból értesültünk! Ne feledjük, keresztelő János fogantatását, születését édesapja “angyal jelenésből” kapta, az Úr Jézus születését szintén angyalok adták hírül a “pásztoroknak”! Számunkra – katolikusok – a Szűzanya jelenéseiben értesültünk, az eseményről, Garabandal vagy Gobbi atya, de még Szőkefalván – Erdélyben is (az én személyes “forrásom”) de más látnokok is kaptak hasonló tájékoztatást. Akit érdekel őszintén keres és talál! Az nem lényeges, hogy hányan és hogyan viszonyulnak a magán-kinyilatkoztatásokhoz, kezdve a papjainkkal, hívek és hitetlenek, ateisták, stb! A “komolytalanok”, nagyképűek szelet vetnek, vihart aratnak! Itt kezdődik a személyes szabadság, a választás és döntés, állásfoglalás, megnyilatkozás, de a felelősség is! Ami az “időt” illeti, előbb az “igazi pápa” – XVI. Benedek már nem lesz a Szt. Márta ház “fogja”, elmenekítik a Vatikánból, mert Olaszországban kitör a “balhé”! (forradalom? polgárháború?) Megváltónknak a végidők jeleivel kapcsolatos kijelentése: “amikor az Emberfia visszatér, (dicsőségben) talál-e hitet a földön”? Elsősorban “erre” az eseményre értelmezendő, mert erre csak e “kis maradék” készül igaz hittel, kovászként. És ez a “kovász” fejti ki hatását a “második pünkösd” után, hogy az “egyharmad rész” megmeneküljön tűzpróbán át, és eljusson az új ég és új föld ezeréves korszakába! Zakariás próféciája 12, 8-9! Sajnos a “kétharmad rész” elvész, mert nem volt felkészülve a “tűzözönre”! Tehát ezért lényeges, hogy tisztába legyünk azzal, hogy ki született meg Betlehemben Szűz Mária Fiaként? És Ki van JELEN az OLTÁRISZENTSÉGBEN? Mégpedig majdnem kétezer éve, nemzedékről-nemzedékre Simeon jövendölése beteljesül: “Ez sokak ROMLÁSÁRA és sokak FELTÁMADÁSÁRA lesz Izraelben (a világon), JEL LESZ, amelynek ellene mondanak”! Lk 2, 34! EGY AKOL ÉS EGY PÁSZTOR lesz nemsokára! Miként Isten is csak EGY VAN – SZENTHÁROMSÁG! Jelenleg az utolsó játszma elkezdődött a két tábor között!

  6. Földönkívüliek jönnek a Földre.
    A Pápa megkérdezi tőlük, hogy Jézust ismerik-e.
    – Hát persze, jó fej fickó. Évente kétszer-háromszor meglátogat minket.
    – Évente kétszer-háromszor?! Mi 2000 éve várjuk, hogy visszatérjen!
    – Ez fura, biztosan nem szereti a csokoládétokat.
    – Hogy érted, hogy nem szereti a csokoládénkat?
    – Hát amikor jön hozzánk, mindig felpakoljuk csokoládéval az összes gyárunkból. Ezt tettük az első alkalommal is, amikor jött.
    – Mármint csokoládét adtatok neki?
    – Igen. Miért, ti mit csináltatok vele?

Hozzászólás a(z) bori bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend