Elmélkedések, Uncategorized

Indiából szeretettel – Utolsó frissítés – És egy ráadás

Másfél nap utazást követően, fáradtan, de minden problémától mentesen megérkeztünk. Köszönet az imákért.

A repülőtérről szinte egyenesen egy helyi családhoz mentünk, akik nagy szeretettel és igazi Goa-i vacsorával vártak, pénteken pedig megismerkedtünk a misszió iskolájába járó gyerekekkel…

Goa-school2

Goa-school

…és az utcákkal

Goa-street

Street2

Az iskolába szegény családból származó illetve utcagyerekek járnak, ahol egyebek mellett megtanulnak angolul, enélkül ugyanis esélyük sincs kijárni az állami általános iskolát, ahol a tanítás java angol nyelven történik. Bár a gyerekek 5 és 6 év közöttiek, inkább háromnak nézné őket az ember, annyira aprócskák.

Sajnos úgy áll, hogy egyedül a szállásunkon van Internet, de teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor működik és mikor nem, időnk pedig még az internethozzáférésnél is ritkábban van, úgyhogy tényleg csak ilyen rövid bejelentkezésben fogok tudni írni, vagy képeket feltölteni.

Szeretettel,

Thea

Vasco

Vasárnap egy Vasco-i gyülekezetbe mentünk a gyógyításról tanítani, pontosabban arról, hogy Jézus minden hívőnek hatalmat adott arra, hogy az Ő nevében gyógyítsanak, utána pedig imádkoztunk a betegekért.

Másnap egy szegénynegyedben jártunk Birlában, ahol ez a gyülekezet segít a helyi gyerekek tanításában és emellett több tucat, különböző házakban összejövő csoportot látogatnak rendszeresen.

School-for-the-poor

Ez a 4-szer 4 méteres ház nemcsak egy család otthona, de itt működik az iskola is.

School-entrance
Az “iskola” bejárata

Az előző bejelentkezéskor még nem egészen voltam képben a helyi viszonyokat illetően. Az ilyen magán vagy gyülekezeti kezdeményezésekre azért van szükség, mert Indiában az állami iskolákban olyan szinten nem tanulnak semmit a gyerekek, hogy a kötelező 10 osztály után is alig tudnak többet, mint amikor beiratkoztak. [Ezt is javítom, illetve pontosítom: A 10 osztály csupán annyiban tekinthető kötelezőnek, hogy kilencedikig nem lehet senkit megbuktatni, ami annak köszönhető, hogy egy néhai miniszternek 9 osztálya volt összesen és azt akarta, hogy ennyit minden indiai magáénak tudhasson. Ennek, mint azt könnyű kitalálni, az lett az eredménye, hogy bár a 9 osztály valóban mindenkinek megvan, az ismeretszerzés színvonala nincs összhangban az iskolában eltöltött évek számával és akkor enyhén fogalmaztam.]

Ezek az 5 és 12 év közötti gyerekek már iskolások, de a legnagyobbak kivételével maximum bemutatkozni tudnak angolul és sokan azt sem tudják megmondani, hogy hány évesek. Nemcsak angolul, de hindiül vagy konkani nyelven sem. Ebben a negyedben mindenki ilyen körülmények között él.

Néhány szó a bankjegy mizériáról

A rend még közel sem állt helyre. A pénzváltók például heti 50.000 rupiát válthatnak, ami nagyjából hétfőn a nyitás utáni fél órában elfogy. Utána már csak csekket adhatnak, aminek a beváltása három napot vesz igénybe.

Egy másik Indiára jellemző hír ezzel kapcsolatban, hogy amikor az új 2000-es bankjegyeket kinyomtatták, Gandhi képe valahogy lemaradt és az egész tételt újra kellett nyomni.

2000rupies
Tegnap a tengerpartra is eljutottunk egy kis pihenésre és kikapcsolódásra. A turisták és más tartományokból idelátogató indiai fiatalok által kedvelt, zajos Goa-i partszakaszok mellett bőven találni olyan strandokat is, ahol a tehenek és az emberek száma nagyjából megegyezik.

Itt inkább olyan fiatalokat látni, akik nem bulizni, hanem keresni jöttek Indiába, illetve sok külföldi jóga- vagy szörfoktatásból él ezeken a részeken. Ahogy elnéztük a meditáló vagy különböző pózokban álló, ülő, nyújtó vagy fekvő fiatalokat, mintha egy hatalmas kérdőjel lebegett volna a fejük felett.

Igaz, hogy Isten ugyanúgy jelen van Európában, mint India egy csendes szegletében, az örökkévalóság távlatából talán kiderül majd, hogy nem feleslegesen tették meg ezt a sok ezer kilométert, hiszen „aki keres talál” és a zörgetőnek akkor is megnyílhat az ajtó, ha tévedésből rossz portán kopogtat először.

Bár néhány fiatal nem volt túl nyitott a beszélgetésre, egy kicsit útjátvesztett, de hívő keresztény fiatalemberért volt alkalmunk imádkozni, hogy az Úr segítsen neki megismerni királyságának teljességét és megtalálni akaratát az életére, amit saját elmondása szerint elveszettnek hitt. Még aznap este írt nekünk, hogy milyen sokat jelentett neki a találkozás, és a közös ima.

Cow-beach

Búcsúzóul

Ezeket a sorokat már itthonról írom. Bár alcímnek az „utolsó frissítést” választottam, azt gondolom, hogy a magammal hozott bizonyságok és tapasztalatok még sok későbbi posztban felbukkannak majd, így az „utolsó” jelző csak erre a bejegyzésre vonatkozik.

Ha összegeznem kellene utunkat, illetve megfogalmazni, hogy mit érzek ottlétünk legfontosabb gyümölcsének, azt hiszem, hogy az általunk átadni próbált üzenet szinte feltétel nélküli elfogadását kell választanom. Bár én személyesen nem tapasztaltam meg, amit három evangélium is feljegyzett Jézus szavaiból, mégpedig, hogy „Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában,”1 (igaz, én csak annyira vagyok „próféta”, amennyire Istennek valamennyi gyermeke az), Indiában a helyiek szinte kivétel nélkül örömmel fogadták, amit adni próbáltunk és egyetlen helyen sem jártunk, ahol ne kérték volna, hogy térjünk vissza, amilyen hamar és olyan gyakran, amennyire csak lehet.

Ez részben nyilván annak is köszönhető, hogy a világnak ezen a táján mindenki hisz Istenben, illetve mindenki rendkívül vendégszerető, mégis szembetűnő volt, hogy Magyarországhoz képest mennyire könnyű a lelkiekről beszélni tulajdonképpen bárkivel és mindenki örömmel fogadja a felajánlott imát.

Mivel tehát nagyon könnyű adni, a cserébe kapott hála, szeretet és öröm is bőséges, a lehetőség pedig, hogy ilyen sok emberért imádkozhattunk, maradandó gyümölcsöt terem nemcsak mások, hanem saját életünkben is. A maradandó gyümölcsnél pedig nincs is jobb:

„Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”2

A legtöbb napon két-három helyet (missziót, családot, gyülekezetet) látogattunk meg. A már említettek mellett jártunk Teréz Anya számkivettek számára fenntartott otthonában Panajiban,

Mother-Teresa-home

egy alkoholista rehabilitációs központban

Acenter

valamint sok-sok otthonban és házi gyülekezetben.

housechurch

Hálásan köszönöm a sok imát és a bátorító szavakat!

Szívem egy darabkája Goán maradt, így remélem, pár hónap múlva visszatérhetek, hogy ismét magamhoz vegyem. Persze az is lehet, hogy újabb darabot hagyok hátra. Ki tudja? Ebben az egészben az a legcsodálatosabb, hogy minél többet adunk magunkból, a maradék annál többnek tűnik. Vagy lehet, hogy ez nemcsak látszat? 🙂

Ebben a két rádióbeszélgetésben további részleteket hallhattok utunkkal kapcsolatban. Az elsőben inkább Indiával kapcsolatos benyomásaimról, érdekességekről, a másodikban pedig ottani szolgálatunkról és bizonyságokról. A két beszélgetés egymástól független, így akit csak a bizonyságok érdekelnek, nyugodtan kihagyhatja az elsőt és fordítva. 🙂

A 2. rész (immár a helyes hanganyag):

  1. Márk 6:4 []
  2. János 15:16 []
Előző posztKövetkező poszt

10 hozzászólás

  1. Goàban látható minden idők egyik legnagyobb keresztény misszionáriusa, akit a kat. egyház szenté is avatott. Xavéri Szent Ferencről van szó. Állítólag csodálatos evangelizációs hajtott végre ez derék jezsuita.

  2. Kedves Thea!

    Nagy érdeklődéssel olvasom a bejelentkezésedet:-) Az Úr áldását kívánom nektek amerre csak jártok!

  3. Örülök, hogy kitágult itt a világ. Nemrég vettem észre ezt az indiai missziós beszámolót, mert én is szabadságon voltam év elején, ezért nem tudtam rögtön jó utat kívánni.
    A rövid beszámolóból ez a mondat nagyon elgondolkoztatott, lehetne rajta elmélkedni.
    “Vasárnap egy Vasco-i gyülekezetbe mentünk a gyógyításról tanítani, pontosabban arról, hogy Jézus minden hívőnek hatalmat adott arra, hogy az Ő nevében gyógyítsanak, utána pedig imádkoztunk a betegekért.”
    A gyógyítás nagyon fontos téma Indiába. Szerintem valahol délnyugaton lehettek, nekem régebbről észak, északkeleti élményeim vannak. Mindenki hallott már az “utazók betegsége” nevű bakteriális gyomorfertőzésről, ami talán még a legenyhébb dolog amit a környéken elkaphat a távolról utazó.
    Magas láz kíséri, kiszáradást okozhat és , ha nem vigyáz az ember könnyen visszakerülhet a reinkarnációs körforgásba:-) Széles spektrumú antibiotikummal elég gyorsan gyógyítható, szóval még a nyaralás nyugodtan folytatható. Ezen kívül vannak ayurvédikus jó minőségű természetes gyógyszerek, amiknek egy részét már Európában is forgalmazzák, magyarul bio cuccok. A Septilin nevű cuccot érdemes immunerősítőként, megelőzésre is fogyasztani. DE! Azért egy ilyen erős hasmenéses állapotban nem pótolja a gyógyszergyári antibiotikumot. Jézus mondott olyasmit a Biblia szerint, hogy nem a mosatlan kéztől betegszünk meg, hanem a rossz gondolatoktól és a kereszténységhez valóban hozzátartozik az a tanítás, hogy a hit által gyógyulhatunk. Én a műveltebbnek mondható, szélesebb látókörű európaiként is nehezen találom ebben a témában a megfelelő álláspontot, folyamatosan finomítanom kell ebben a témában véleményemet, hogy igazodjon a világképemhez. A helyi viszonyokat ismerve a gyógyítás nagyon népszerű téma Indiában, nem véletlen, hogy Thea is a sok keresztény tanítás közül ezzel indított, nyilván az igények miatt. Nekem az ebben az egészben az érdekes, milyen Jézus képet tud kialakítani egy ilyen keresztény misszió, egy ilyen környezetben. Optimális lenne helyszín és a helyzet, hogy pl Thea meggyógyítson egy vakot, mivel itt rengeteg olyan falusi közösség van akik szellemileg kb ott vannak, mint Judea 2000 éve. Ezeknek az embereknek van hitük, meg persze hiedelmeik, főleg ha még csodát is látnak. Viszont ellenkezőjére is fordulhat a történet, Jézus rossz isten lesz, mert a beteg meghalt, nem segített a hozzá való ima. Elindította a gondolataimat ez a témakör és egy ilyen misszió, mert én még soha nem mentem ilyen szándékkal idegen országba, hogy próbáljak tanítani vagy egy kultúrát átadni, én inkább megfigyelek más szokásokat. Mindenesetre nagyon érdekes, még az is előfordulhat, hogy India alsó kasztjai és a kereszténység összehozásából valami nagyon sajátos, új dolog alakul, mint ahogy Afrikában is keveredett a keresztény hatás a törzsi hagyományokkal, így történhet meg olyan, mint amit nemrég olvastam, hogy Afrikában egy fickó a sírjába tett egy csomó pénzt, hogy neki adja Istennek és akkor beengedik a mennybe:-D.

    1. Nagyon szívesen írnék kimerítő választ, illetve reakciót erre, de az idő nem engedi.
      A lényeg, vagyis az üzenet, amit ebben a konkrét gyülekezetben át akartunk adni, hogy a gyógyítás nem valamiféle kiváltság, hogy én vagy a férjem nem vagyunk különlegesek, hiszen Isten valamennyi gyermekében ugyanaz a lélek lakik, így Isten minden hívő imájára válaszol, ami persze összhangban van Isten törvényeivel és akaratával. (Például hiába imádkozom azért, hogy Goán ne legyen több HIV fertőzött.) Van, akinek különleges ajándéka van a gyógyításra, mert a hite erősebb ezen a téren, de ez az ajándék mindenkinek megadatik, aki szeretné.
      Egyébként mindenkiért imádkozunk, aki kéri és a legemlítésre méltóbb, azonnal látható eredmény egy teljesen béna kar gyógyulása volt. A testvér néhány percen belül a feje fölé tudta emelni és az ujjait is mozgatni tudta.

    2. Ez lemaradt:
      Mark 16:17
      Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Mark 16:18
      Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.

      John 14:12
      Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.

      1. Szia Thea! A gyógyítás témával még lehetne foglalkozni majd később egy külön posztban.
        A legújabb frissítéssel kapcsolatban van néhány gondolatom. Nem tudom, hogy olvastad-e a Bhagavad-Gíta-t? Segít megérteni, hogy mit keresnek ott a nyugatiak és sok helyi gondolkozását is. A lényege a lemondás, gyakorlatilag mindenről és az Úr feltétel szeretete, hogy visszatérhessünk hozzá, mondhatni a mennybe. Olyasmi, mint a keresztény vallás, ha a díszletet nem nézzük. Az istenkép is hasonló, szóval a leírás alapján ugyanarról van szó. Annyit biztos megtanultam Indiában, hogy ahány ember annyi vallás, meg azt is, hogy aki öreg, szakállas és lótuszülésben ül nem biztos, hogy bölcs. A kereszténység és a hindu vallás is változik az idők során, de nem tökéletesek. A társadalom és az egyén viszonylatában látszik, hogy még nem sikerült megtalálni a megoldást. Indián is látszik és az egész bolygón, hogy nincs megfelelő harmónia. Meg persze az értelem is sajnos hiánycikk.

        1. Szia Neverend!
          Igen, a gyógyításról biztos, hogy lesz még szó.

          Nem olvastam csak részleteket, viszont volt alkalmam nagyon sok emberrel beszélgetni, aki igen. Azt gondolom, hogy az emberek mindenhol vagy Jézust keresik, vagy Jézust szeretik (ha már megtalálták), vagy minden erejükkel azon vannak, hogy kiverjék még a gondolatát is a fejükből. Van akinek ehhez Indiára van szüksége, de a választ egyedül Jézusban találják meg.
          A vallások emberi kreálmányok, egyedül Isten tökéletes. Ami pedig a megoldást illeti, azt megtalálták helyettünk, ahogy a harmóniát is, nekünk csak el kell fogadnunk. 😉

          Ha megengeded, ismét ajánlanék neked egy könyvet: https://www.amazon.com/Jesus-Among-Other-Gods-Christian/dp/0849943272
          Ha jelzed, privátban el is tudom küldeni.

  4. Én is köszönöm a bejelentkezést. Nagyon jó olvasni rólatok és örömmel követem végig ottléteteket. Isten vezetését és áldását kérem további ottlétetekre is. Váljatok még bölcsebbé tapasztaljátok meg még jobban Isten szeretetét és kegyelmét és legyetek az ő dicsőségére és embertársaitok javára!

  5. Kedves Thea !
    Köszönjük a bejelentkezést, én a magam részéről Istentől kapott áldásokat és védelmet, meg sok hasznos építő élményt és tapasztalatot kívánok nektek !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Send this to friend