Egészség

Új GMO veszély: A génmódosított búza több száz emberi gént elcsendesíthet

Időkjelei: Bár az Európai Unióban, Spanyolország kivételével, a genetikailag módosított növények termesztése nem megengedett, sajnos ezek alapanyagként mégis sok ételbe bekerülnek, úgy, hogy erről legtöbbször nem is tudunk. A növények genetikai módosításának szükségességét legtöbbször azzal próbálják indokolni a nagyközönségnek, hogy a megnövekedett népességet csak így lehet ellátni a szükséges étellel, ez azonban két szempontból is hazugság. A népességnövekedés hamis problémája sok ilyen intézkedéshez szolgál ürügyként, azonkívül a GMO növények hosszú távon a hozam romlásához és a termőföld tönkretételéhez vezetnek. Ajánlott videók: Van elég étel a földön, Monsanto szerint a világ

Forrás: naturalnews.com

Valószínűleg mindenki egyetért, hogy a búza a legfontosabb gabonanövény a világon és szinte az egyetlen, aminek eddig nem létezett génmódosított változata. Sajnos ez már nem sokáig lesz így, amennyiben az ausztrál hatóságok megadják az engedélyt az egyik állami intézmény, a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization (CSIRO) által kifejlesztett génmódosított búza forgalomba hozatalára.

Bár kifejlesztői szerint az új búza forradalmasíthatja az élelmiszeripart, fennáll a veszély, hogy fogyasztást követően ez a GMO növény maradandóan megváltoztathatja az emberi génállományt, több száz emberi gén elcsendesítésével.

Ez a tény önmagában komoly egészségügyi veszélyforrássá teszi az új búzát, éppen ezért számos szakember óva int az emberi kísérletekkel és a kereskedelmi forgalomba hozatallal kapcsolatban. A Safe Food Foundation (Biztonságos Élelmiszer Alapítvány) szervezésében nemrég tartott sajtókonferencián két elismert szakértő is beszélt a génmódosított búza potenciális veszélyeiről, ami akár sok millió ember halálát vagy a génállomány drámai megváltozását is okozhatja.

?Azt találtuk, hogy az új búzában létrejövő molekulák, amiknek célja, hogy bizonyos búzagéneket elcsendesítsenek (kikapcsoljanak), szinte azonosak bizonyos emberi génekkel,? magyarázza Jack Heinemann professzor, az Új-Zélandi Canterbury Egyetem molekuláris biológia professzora, a CSIRO teszteletlen GMO búzájáról. ?Fogyasztást követően ezek a molekulák bejutnak az emberi szervezetbe és fennáll a géncsendesítés veszélye.?

Heinemann elmagyarázta, hogy eddig több mint 770 oldalnyi potenciális azonosságot fedezett fel a GMO búza két konkrét génje és az emberi génállomány között, amelyeket a GMO növény potenciálisan megváltoztathat. Ezeken felül további több tucat olyan azonosság található, amelyek ?elég közeliek a géncsendesítésre a kísérleti rendszerekben,? mondja a professzor.

A GMO búza átviheti a genetikai hibákat egyik generációról a másikra

A génmódosított búza azonnali veszélyei egyértelműek és tökéletesen szemléltetik, milyen eredménnyel jár, amikor az ember genetikai szinten próbál babrálni Isten teremtésével. A későbbi generációkra leselkedő veszélyek, azonban még az azonnali veszélyeknél is komolyabbak.

?Amennyiben a búzában található módosított gén felszívódik az emberi szervezetben és ugyanúgy viselkedik ott, mint a búzában, akkor képes lehet megváltoztatni a módot, ahogy a szervezet tárolja a szénhidrátokat és a glükózt, ami súlyos következményekkel járhat,? mondja Judy Carman biokémia professzor, az ausztrál Egészségügyi és Környezetvédelmi Kutatóintézet (IHER) igazgatója.

?Az emberi szervezetnek szüksége van a glikogén nevű anyagra a túléléshez. Szükségünk van rá például ahhoz, hogy fel tudjunk kelni reggel az éjszakai ?böjt? után vagy ahhoz a többlet energiához, ami lehetővé teszi, hogy átfussunk az úton. Amennyiben ez a módosítás ugyanolyan módon elcsendesíti ezt a gént, mint ahogyan teszi a búzában, akkor azok a gyerekek, akik ezzel a módosított enzimmel születnek, nem élnének tovább öt évnél, a felnőttek pedig egyre betegebbek és egyre fáradtabbak lennének, míg végül teljesen lebetegednének.?

2011. július 4-én a Greenpeace aktivistái egy egész kísérleti búzatáblát vágtak le a CSIRO telepén Canberra közelében, amit emberi kísérletekre szántak. A CSIRO a mai napig nem végzett egyetlen használható kísérletet sem a génmódosított búza egészségügyi kockázatainak felmérésére. A céget minden jel szerint a nyereség sokkal jobban érdekli az emberi egészség megőrzésénél.

Előző posztKövetkező poszt

16 hozzászólás

  1. A glikogénnek nincsen génje, mivel nem fehérje.
    A növények nem is tartalmaznak glikogént.
    Ha a géncsendesítésért felelős RNS-ek felszívódnának a szervezetben, akkor már most is ezt tennék, mivel ilyenek nem csak génmódosítás útján kerülnek be a növénybe, hanem magától is termel ilyeneket.
    A gének nem szívódnak fel és épülnek be csak úgy: ha így lenne, egy paradicsom megevése után már félhetnénk, hogy piros bogyók nőnek rajtunk.
    Meglepő lenne, ha növényben és emberben rokon fehérjér akarnának elcsendesíteni: bár vannak ilyenek, de ezek olyan alapvető funkciókat látnak el, hogy hiányukban nem képzelhető el az élőlény működése.

    Így elsőre csak ennyi baromságra lettem figyelmes. És nem, nem a Monsantótól kapok fizetést 🙂

      1. Ez a cikk inkább egy ideológiai háború része, semmint tudományos igényű írás.

        “Fennáll a géncsendesítés veszélye”, “amennyiben a búzában található módosított gén felszívódik” ,”súlyos következményekkel járhat”, “nem élnének tovább öt évnél”, stb.: ezek félelmek és feltételezések. A kutatási eredményekhez megállapítások kellenének és bizonyítékok, ilyenről itt azonban szó sincs, csak úgy, mint a GMO-viták többségében.

        Hangulatkeltésre persze jó, mint a halálfejes tábla képe a búzamezőn…

        Az alapvető probléma az, hogy nem a termékkel, hanem a technológiával vagyunk elfoglalva. Ha pl. növénynemesítéssel sikerül egy ellenálló fajtát létrehozni, azzal senki nem foglalkozik, mert a technológia hagyományos, noha génmódosításon alapul, amelyet alkalmaz az emberiség 10-20 ezer éve.

        Ez nem jelenti azt, hogy génmódosítással nem lehet hibás terméket létrehozni, de egy konkrét GMO-növény esetleges hibái miatt elítélni a géntechnológiát olyan, mint ha az autógyártás létjogosultságát a Trabant 601-es műszaki színvonala alapján vonnánk kétségbe.

        Ez a technológia egy lehetőség, amelytől nekünk nem megijednünk kellene, hanem élnünk kellene vele vele, hogy azt továbbfejlesztve a világ tudományos élvonalába kerüljünk, és a mai vegyszerekkel bőven locsolt haszonnövényeink helyett biztonságos, eladható fajtákat hozzunk létre.

        Addig is, célszerű lenne általánosítások helyett az egyes GMO-növényeket egyenként vizsgálni, és nem kétségek, félinformációk alapján sztereotip következtetéseket levonni.

        Bevágom a WHO álláspontját a kérdésről, talán ezt a szervezet nem vádolja senki elfogultsággal:

        “Different GM organisms include different genes inserted in different ways. This means that individual GM foods and their safety should be assessed on a case-by-case basis and that it is not possible to make general statements on the safety of all GM foods.

        GM foods currently available on the international market have passed risk assessments and are not likely to present risks for human health. In addition, no effects on human health have been shown as a result of the consumption of such foods by the general population in the countries where they have been approved.”

        Forrás: http://www.who.int/foodsafety/publications/biotech/20questions/en/

        1. Levi,
          Írod: “Bevágom a WHO álláspontját a kérdésről, talán ezt a szervezetet nem vádolja senki elfogultsággal.”
          Bocs, minden tisztelettel, de nagyon úgy néz ki, hogy te most pottyantál le a Holdról, ha azt sem tudod, hogy mit is kiket képvisel a WHO,…..ergo, hogy egy elfogulatlan szervezet.

          http://www.whale.to/a/who_q.html

          Ha létezik egyáltalán egy ördögi szervezet ezen a Földön(költői), akkor az nem lehet más mint az ENSZ , az összes többi neki alárendelt szervezettel együtt. Ezt ne felejtsd.

          A baj ott kezdődik, amikor például az ilyen és hasonló WHO-s propaganda videókat az emberek nem képesek kikódolni, és hagyják, hogy a bennük lévő rejtett információk beleépüljenek a tudatalattijukba(hagyják, mert nem képesek kiszűrni). Aztán meg elhiszik, hogy az ilyen szervezetek tényleg segíteni akarnak és értük aggódnak. Lehet te is közéjük tartózol?
          http://www.youtube.com/watch?v=LL-TJjCJPaI

  2. “Bár az Európai Unióban, Spanyolország kivételével, a genetikailag módosított növények termesztése nem megengedett, ” -eddig úgy tudtam, hogy Magyarországon sem megengedett. Rosszul tudom?

      1. Az Európai Unióban két GM növény TERMESZTÉSE ENGEDÉLYEZETT, ezek a MON810 kukorica és az Amflora burgonya.! Azonban a tagállamok védzáradéki eljárás keretében az egyes fajták termesztését tilthatják, azokban az országokban, ahol nem vezetnek be védzáradéki ejárást, mindkét növény szabadon termeszthető!
        A MON 810 GM-kukorica termesztését jelenleg kilenc tagállam tiltja a területén: Ausztria (2003), Magyarország (2005/2009/2013), Görögország (2005), Lengyelország (2005/2013), Olaszország (2006/2013), Franciaország (2007/2012), Németország (2009), Luxemburg (2009/2012), Bulgária (2010). Az Amflora GM-burgonya termesztését 2010-ben három tagállam, Ausztria, Luxemburg és Magyarország is megtiltotta. Tehát, nem csak Spanyolország, hanem több más tagállam területén folyik termesztés.
        A másik probléma pedig a termékekben történő forgalomba hozatal, ami ellen nem lehet védekezni.

    1. Nem megengedett a termesztése, de az nem jelenti azt, hogy tiltott a felhasználásuk is!!
      PL. a Monsanto MON 810 génmódosított kukoricájára vonatkozó minisztériumi rendelet, ami tiltja a növény termesztését, így folytatódik:
      “A tilalom nem vonatkozik a MON 810 génkonstrukciót tartalmazó kukorica élelmiszeriparban és a takarmányozásban való felhasználására, valamint a Magyarország területén átcsomagolás és további kezelés nélkül történő átszállításra, amennyiben biztosított, hogy a kukorica nem jut ki a környezetbe.”
      http://biosafety.abc.hu/gmo.html
      Aki jót akar magának, irány a biopiac!

      1. “… amennyiben biztosított, hogy a kukorica nem jut ki a környezetbe.? Ugy irnak rola itt mint valamilyen veszelyes radioaktiv hulladekrol aminek meg a kornyezetbe kijutasat is meg kell akadalyozni, masik felol meg legalizalni akarjak, mert nem veszelyes, sot szukseges. Ok sem tudjak mar hogy mit hazudjanak.

        1. Nemnem.
          Roviden:
          Etetni lehet vele az embereket (had hulljanak).
          De a termesztesre a monopoljogot nem engedik megszerezni. Veletlenul se keruljon ki szantofoldre. Banankoztarsasag vagyunk ugyanis… 😀

  3. http://hungarian.ruvr.ru/2013_05_18/113645671/

    A világ először nem olyan régen, 2002-ben hallott a Morgellon szindrómáról, amikor Mary Leitao, aki a szülési szabadságig nővérként dolgozott egy kórházban, a fia, Andrew száján lévő gennyes tályogban egy vékony szálat vett észre, amely a kutyatej pihéjére hasonlított. Hamarosan kisebb sebek jelentek meg a fiú egész testén, amiben fehér, fekete, piros szálak jelentek meg. A kicsi panaszkodott anyjának, hogy úgy érzi, mintha ?a bőre alatt bogarak másznának?. Mary Leitao nyolc orvost keresett fel, hogy kiderítse, mi is történik a fiával, de nem kapott egyértelmű választ. Minden orvos egyöntetűen azt mondta, hogy a gyerek egészséges, a szálak pedig, amelyek a sebhez ragadtak, a ruhából származnak.
    ……

    A legszörnyűbb pedig, hogy a betegségben szenvedők száma egyre több. 2012-ben csak az USA-ban több, mint 5 millió ilyen esetet regisztráltak. A betegek biztosak abban, hogy titokzatos szálakat húznak elő közvetlenül a gennyes elváltozásokból, valamint még azt is állítják, hogy a bőrükben élősködők tojásaihoz hasonló valamit látnak. Annak érdekében, hogy ezzel megbirkózzanak, állandóan mosakodnak, véresre dörzsölik a bőrüket, majd alkohollal vagy ecettel fertőtlenítik a testüket.

    ….

    Az orvosok és a pszichiáterek úgy vélik, hogy a szálak (néha találkoznak velük) külsőleg kerülnek oda, azaz egyszerűen megragadnak a sebeken. A betegek úgy gondolják, hogy a kormány szándékosan figyelmen kívül hagyja a betegségüket, hiszen titkos kísérleteket végeznek az embereken. Némelyek úgy vélik, hogy a szálak a génkezelt ételektől jelennek meg.

Hozzászólás a(z) Levi bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend