Forrás: Zawya.com
Oroszország nem kíván együttműködni a nyugattal, a szíriai helyzettel kapcsolatban, mivel nem akarja veszélyeztetni kapcsolatát régi szövetségesével és egyébként is neheztel a Líbia elleni katonai akciók miatt, mondják az elemzők
Szerdán Oroszország összetűzésbe került a nyugattal az ENSZ-ben a szíriai kormány ellenzéki tüntetőkkel szembeni kemény fellépése miatt. Oroszország és Kína ellenállt a javaslatnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozatban ítélje el a szíriai erőszakot.
A mostani orosz fellépés erősnek számít, hiszen egy hónappal korábban Dimitrij Medvedev, orosz elnök utasítást adott, hogy Oroszország tartózkodjon a Biztonsági Tanács döntésével kapcsolatos állásfoglalástól, ezzel lényegében megadta a felhatalmazást a Líbia elleni támadásra.
Medvedev, aki számára fontos a jó kapcsolat Washingtonnal, a rangidős vezértárssal, Vlagyimir Putyinnal való esetleges összetűzést is megkockáztatta, aki közismerten nem ismer kompromisszumot, ha erőszak bevetéséről van szó válsághelyzetben.
Most azonban a Kreml úgy érzi a nyugat becsapta, mivel Oroszország szerint a Líbia elleni katonai akció jóváhagyásával az ENSZ túllépte hatáskörét.
Amennyiben a nyugat számít Oroszország együttműködésére a szíriai helyzet kezelésében, nem sok jóindulatra számíthat a Kremltől az elemzők szerint.
?Oroszország látta mi történt Líbiában. Logikus feltételezni, hogy Szíriával kapcsolatban határozottabban lép fel,? mondta Alexander Filonik, a Keleti Tudományok Intézetének fennhatósága alá tartozó Arab Kutatóközpont vezetője.
?Félő, hogy Szíriában is a líbiai forgatókönyv szerint alakulnak események,? nyilatkozta az AFP hírügynökségnek.
Jevgenyíj Satanovszky, a Közel-Kelet Intézet elnöke hasonlóan vélekedik. ?Oroszország álláspontja Líbiával kapcsolatban rendkívül egyszerű volt: Rohangáljatok az aknamezőn nélkülünk. Szíria esetében még egyszerűbb lesz.?
?A logika azt diktálja, hogy Oroszország nemmel szavazzon.?
Az emberi jogok megsértése miatti múltbeli vádak miatt Oroszország különösen érzékeny minden ENSZ közbelépéssel kapcsolatban, amikor szuverén államok belügyeiről van szó.
A helyzet a nemsokára beköszöntő elnökválasztás miatt egyébként is feszült, hiszen nem tudni, vajon ezúttal Medvedev vagy Putyin fut be győztesként.
Egy hónapja bejárta a sajtót, amikor Putyin ?középkori keresztes hadjáratra való felhívásnak? nevezte a Líbia elleni ENSZ Biztonsági Tanács határozatot és most ismét kemény hangon bírálta a nyugatot afrikai intézkedései miatt.
?Most már mindenhol bombázni fogunk és rakétatámadásokat hajtunk végre?? tette fel a kérdést Putyin.
Alexander Pankin, Oroszország helyettes ENSZ nagykövete arra figyelmeztetett, veszélyes lehet oldalt választani Szíria vagy más arab államok ügyében. ?Az ilyen megközelítés többnyire véget nem érő erőszakhoz vezet,? mondta.
Csütörtökön a külügyminisztérium felszólította Szíriát, hogy indítson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy kik a felelősei a felkelések során történt gyilkosságoknak, hogy lehetőség nyíljon a konfliktus békés rendezésére.
Azáltal, hogy elhatárolja magát a Szíriában folyó eseményektől, Moszkva azt is kihangsúlyozza, hogy nem szeretné régi szövetségeséhez fűződő jó kapcsolatát megrontani. (Szíria volt szinte az egyetlen olyan ország, amely támogatta Oroszországot a Grúzia elleni 2008-as háborúban.)
Medvedev volt az első olyan orosz vagy szovjet államfő, aki Damaszkuszba látogatott, ahol ígéretet tett Bashar al-Assad elnöknek, hogy segít Szíria olaj és gáz infrastruktúrájának kiépítésében és kilátásba helyezte egy atomerőmű felépítésének lehetőségét is.
Oroszország szeretne fontos szerepet betölteni a közel-keleti erőviszonyok alakításában és Moszkva befolyása a térségben egyelőre szíriai kapcsolatán múlik. Szíria befolyása pedig Iránnal és a libanoni Hezbollah és a palesztin Hamasz csoportokkal való egyre szorosabb kapcsolatán keresztül folyamatosan erősödik.
?A szíriai rezsim bukásával Oroszország utolsó szövetségesét is elveszítené a közel-keleten, aminek legfontosabb szerepe az Egyesült Államok közel-keleti befolyásának ellensúlyozása,? írta Alexander Shumilin, közel-kelet elemző a Novaja Gazeta lapban.