Elmélkedések

Magyar öröm és szír bánat az idei Oscaron

Sok és igen vegyes gondolat kavarog bennem az idei Oscar díjazottakkal kapcsolatban. Ezekből most csupán kettőt szeretnék megosztani. Először is nagyon örülök a magyar győztesnek. Talán elsősorban nem is azért, mert egy magyar alkotás kapott komoly elismerést, hanem a film üzenete miatt, bár muszáj kimondani, a megvalósítás hagy némi kivetnivalót maga után, a szűk 25 percbe pedig sok fontos részlet nem került bele.

Négy saját gyerkőccel a közoktatásban, első kézből tapasztalom a filmben bemutatott jelenség valódiságát. A helyzetet tovább nehezíti, hogy igazából nem létezik jó és széles körben alkalmazott alternatíva a világon. Azokban az országokban ugyanis, ahol a magyar vagy a filmben bemutatottal ellentétes, vagyis gyerekközpontú, játékos, nem teljesítmény vagy versenyközpontú, nem poroszos oktatás a jellemző, a rendszer a ló túloldalát képviseli. Azt azért sajnáltam, hogy a filmből nem derült ki, milyen szinten áldozatai a rendszernek maguk a tanárok is. Sok esetben, inkább azok, mint a gyerekek.

A közoktatás helyzetéről oldalakat, sőt köteteket lehetne írni, amit jó néhányan meg is tettek már, így én ezt most kihagynám, hiszen az előttem szólók nálam jóval szakavatottabban és behatóan foglalkoztak a problémával.

Annyit azért fontosnak tartok megjegyezni, hogy az egyetlen megoldást, ami egyébként minden probléma megoldása, itt is az evangéliumban látom és abban a hozzáállásban, amiről Jézus úgy fogalmazott, hogy amikor Vele járunk, bár a világban vagyunk, mégsem vagyunk abból valók,1 és ha már benne vagyunk, legyünk gyerekeinkkel együtt annak sója és világossága2. Azt gondolom tehát, hogy a rendszer (a világ) megváltoztatása kívülről és emberi módszerekkel lehetetlen, azonban a rendszert alkotó emberek egyenként mind megmenthetők.

Egyébként ITT olvasható egy részletesebb elemzés a filmről.

Az örömteli magyar eredmény és a sok érdektelen díjazott mellett volt egy másik említésre méltó győztes is, ami végül írásra késztetett, mégpedig a dokumentumfilmek között.

A fehérsisakosok

Orlando von Einsiedel dokumentumfilmjét a Szíriában tevékenykedő fehérsisakosokról Oscar-díjra érdemesnek tartotta a filmakadémia, bár sokak szerint nem annyira dokumentum, mint inkább propagandafilmről van szó.

Saját honlapján az akadémia a következőket írta az alkotásról:

„A háború sújtotta Szíria kaotikus világában a „fehérsisakosként” ismert névtelen és semleges civil önkéntesek a bombázások után átfésülik a romokat, túlélők után kutatva.”

Patrick Henningsen geopolitikai elemző azonban elárulta, hogy hogyan készült a film:

„Ez nem egy igazi dokumentumfilm. A producerek egyenesen a fehérsisakosoktól kapták a filmben használt kész felvételeket. A film stábja – a Netflix csapata – egyetlen mentőakciót sem kapott lencsevégre.

Tulajdonképpen egy 100-150 millió dolláros titkos akció propagandafilmjéről van szó, amit szinte teljes egészében az USAID, a brit külügy, néhány EU tagállam, Katar és pár másik állam, valamint néhány magánember finanszíroz, akikkel elhitették, hogy egy mentőcsapatot támogatnak. Pedig ez minden, csak éppen nem mentőalakulat. Alapjában véve az Al-Nusra, az al-Din al-Zenki és egyéb Szíriában tevékenykedő terrorista csoportok támogató egységéről van szó, amit számos szemtanú igazolt már.”

Bár a legtöbb médium a jófiúk listáján tartja számon őket, néhány, a szíriai körülményeket jól ismerő független újságíró megpróbálta bemutatni a szervezet igazi arcát, köztük Eva Bartlet kanadai újságíróval, aki számos alkalommal járt Szíriában:

Lizzie Phelan, az RT szíriai tudósítója a bombatámadásokat túlélő aleppói lakosokat kérdezte a szervezet tevékenységéről, akik „tolvaj rablóként” jellemezték a korábban Nobel-békedíjra is jelölt embereket.

„Amikor odajöttek, hogy úgymond segítsenek a sérülteken, meglopták őket,” mesélte egy idősebb férfi. „Akin ékszer volt, arról levágták. Mind tolvajok.”

Egy férfi azzal vádolta őket, hogy szándékosan megölték a kislányát.

Mellesleg a fehérsisakosok vezetőjét, Raed Saleh-et és egyik operatőrét, nem engedték be az Egyesült Államokba, hogy részt vegyenek az Oscar díjátadó ünnepségén és ez már nem az első ilyen eset. Saleh-et tavaly is visszafordították, mert kiderült, hogy az amerikai hatóságok érvénytelenítették a vízumát. Úgy tűnik, hogy a fehérsisakosokat csak addig tekintik megmentőknek, amíg azt az Egyesült Államoktól biztos távolságban tevékenykednek.

Amúgy ritkán fordul elő, hogy belevetem magam az Oscar-díjak világába, de idén a jó hír túl jó, a kétes hír pedig túl témába vágó volt ahhoz, hogy szó nélkül hagyjam.

Ti mit gondoltok?

  1. Lásd: János 17:14-16, 15:19 []
  2. Máté 5:13 és 14 []
Előző posztKövetkező poszt

26 hozzászólás

  1. Szerintem ha okosan szintetizálnánk Thea és Neverend elképzelését az oktatásról, komolyan mondom, kijönne a tökéletes pedagógia. Otthon neveljenek a szülők, iskolában meg tanítsanak a robotok (ha már az emberi oktatás több kárt okoz mint hasznot, a programról nem is beszélve).

    1. Remek, amit írsz Arpiel, most láttam, hogy írt Neverend, EZ UTÁN ahhoz nem is szólok, LEÍRTAD a jó választ. “A lelket ki ne oltsátok” mondta Pál apostol: pontosan az történik 🙁

      Persze vannak, reformpedagógusok, akik tudták hogy a lelki életet kell erősíteni, hogy a gyermekben ott az “abszorbens elme” (Maria Montessori) ami/aki tanítás nélkül is tanul.

      Elképzelem, milyen lenne, ha a felnőttek kezdenének el tanítani járni egy kisgyereket. Így. Tedd a testsúlyodat egészen az egyik lábadra, majd ezután emeld fel a másikat, és azt tedd előre, majd arra az egész súlyt és így tovább ” 😀

      Minden gyerek magas szinten elsajátítja az anyanyelvét úgy, hogy nem tanítja SENKI. Aztán jön 12 év iskoláztatás – előbb 3 év óvodáztatás – azután az érettségi, ahol a beugró az “értő olvasás”
      🙁
      A gyerek úgy tanul meg beszélni, hogy ÉRT …

  2. Régóta követem a szír eseményeket, az ott élõ emberek szempontjából, ami nagyon eltér a nyugati propaganda anyagoktól. A helyi közvélemény szerint a “fehér sisakosok” csak akkor ügyködtek, ha a kamerák fényébén voltak. Amúgy fejlevágo “moderált” dzsihadistákról beszélünk. Akiket a nyugat pénzelt. És most monumentalizálni kíván. Propaganda szenny az egész.

  3. Milyen szinten áldozatai a tanárok a rendszernek? Jogos felvetés!De nem lehetséges-e azonban, hogy ez az énektanár magát a rendszert képviselte ebben a történetben?Ez egy fikció.Filmeknél sosem szabad elfelejteni, hogy mindig visznek bele egy kis plusz színezetet.Na jó, nem is csak egy kicsit… Aztán -hogy picit keverjem a dolgokat-, így lesz a mentőalakulatból Al-Nusra.

    Én is örülök, hogy egy igazi magyar alkotás, a MINDENKI Oscart kapott.Üröm azért keveredik ebbe, mert ez a 25 perc egy igazi politikai atombomba.Csak éppen, ez most a “másik oldalon” robbant…

    Komoly kihívás lehetett négy gyerkőccel a közoktatásban!… 🙂

    1. Igen, ebben a történetben a tanárban testesült meg minden vagy majdnem minden, ami a rendszerben rossz. A valóság persze más, de szerintem nincs baj azzal, amikor egy film, csupán a probléma egy részére koncentrál, de még azzal sem, ha egy-egy alkotás erősen didaktikus jellegű.
      És igen, elég nagy kihívás. 🙂

      1. A tanár az egyik olyan szakma amit teljes mértékben kiváltanék robotokkal, mesterséges intelligenciával. Olyan elenyésző a valószínűsége egy normális pedagógusnak és valószínűleg egyre kevesebb lesz, hogy nincs értelme ilyen rizikónak kitenni a gyerekeket. A felügyeletet is szívesebben bíznám gépekre.

        1. Én nem robotokkal váltanám ki, hanem a szülőkkel. A gyerekek tanítása és nevelése a világ egyik legfontosabb feladata, és mivel olyan kezekben van, amik nem nevelnek, hanem programoznak, csak a szülők tudnák (sajnos a legtöbb esetben tényleg csak feltételes módban) helyes mederbe terelni a dolgokat. Csakhogy mára már a szülőket is tanítani kéne valakinek, mert a rendszer nem ma romlott el.
          C.S. Lewis-t sokszor emlegetem. Ő ezt mondta a mai oktatásról:
          “A régi oktatás beavatott a tudásba, míg az új kondicionál. A régi úgy bánt a diákkal, mint a madárszülők teszik a fiókákkal, amikor repülni tanítják őket. Az új úgy kezeli őket, mint a baromfitenyésztő a fiatal madarakat: olyan célokra neveli őket, amikről nekik maguknak fogalmuk sincs.
          Más szóval a régi a tudás terjesztése volt. Az új nem több, mint propaganda.”

          Ezt amúgy “Az emberiség felszámolása” című könyvében írja, ami úgy született, hogy két tanár elküldte neki az általuk írt irodalomkönyvet, ami olyan szinten verte ki nála a biztosítékot, hogy ez a könyv lett az eredménye. Mindenkinek ajánlom elolvasásra.

        2. Na és a fegyelmezés? Csak mert néhány a valóságtól már tényleg elrugaszkodott oktatási módszer kizárólag csak pozitív megerősítéseket propagálja a fegyelmezés hiánya pedig meglátszik a gyerekeken.
          hugom tanársegédként dolgozott, így első kézből tudom ezeket a dolgokat.

        3. Pontosan. Ezért is írtam, hogy a tanárok is áldozatok sokszor. Én sok tanárt ismerek, sokkal beszélgetek, és nincs könnyű dolguk. Egyrészt azért, mert a gyerekeket otthon sem nevelik, a rendszer pedig rátesz még egy lapáttal. Vannak tanárok, akik még így is tudják kezelni a helyzetet, képesek szeretetben fegyelmezni, és persze jól tanítani, de a többség sajnos nem.
          És akkor itt van még ez is: http://idokjelei.hu/2017/01/a-brit-kormany-hihetetlenul-veszelyes-egyetemi-reformokra-keszul-a-borsoszem-kiralykisasszony-diakok-kedveert/

        4. Úgy látszik a Microsoft rosszul áll MI téren, meg hát mégis csak ő az antikrisztus. 🙂
          Szükség van pedagógusra, de nem minden szinten, nem minden területen. A sima közoktatás gépekkel sokkal hatékonyabb lenne. Gyerekek közé beküldesz egy olyan protokoll droidot, mint C-3PO két hét alatt megtanítja őket angolul. A matematikához pedig csak tanító szoftvereket használnék és megtízszereződne a hatékonyság. Egy szoftver a másodperc tört része alatt felismeri, hogy mit nem ért a diák és a megfelelő módszerrel megtanítja. Nincs türelmetlenség, felesleges stressz.

        5. De hiszen, a robotok jó emberek! 🙂 Mi, emberek, magunk is robotokként viselkedünk, robotokként látjuk a világot és egy robot istenben hiszünk mindaddig, amíg be nem töltődünk az élő Isten lelke általi inspirációval.A betű beprogramoz és robottá tesz, a lélek számára pedig…nem léteznek robotok.

          https://www.youtube.com/watch?v=okhQtoQFG5s

        6. És mit szólnál ehhez a címhez inkább: EMBER A ROBOT KÉPMÁSÁRA 🙂
          Hiszen a robotok már átvették az hatalmat… Legalábbis, a programok.A sémákban való gondolkodás, bizonyos beidegződések mentén… Bárki fedezhet fel önmagában ilyesmit, én legalábbis, rendre rajta kapom magam, és mintha huzalokon keresztül mozognék, úgy esek bele bizonyos kerékvágásokba.Biztos nem csak én vagyok így ezzel.És vajon mi lesz majd azon a napon, amikor egyszer csak azzal törik össze az álmunkat, hogy valakiről, akit mi eddig nem csak embernek hittünk, hanem emberként szerettünk is, kiderülne, hogy robot?És ha végül mi magunk lennénk az?Ha pont rólunk derülne ki, hogy egész végig csak robotok voltunk?Annyira lehetetlen?Vagy ha másokról derülne ki.Elhinnénk?Lehet-e olyan határa ennek, hogy végül már nem tudjuk megkülönböztetni az embert a robottól?Vagy jön a “jól bevált” hozzáállás, amit annak idején Göbbels képviselt a Náci Pártban: Minden robotot ki kell irtani, és hogy ki a robot, azt én döntöm el.

        7. Oszkár, az egy jó mondat, hogy embert a robot képmására. Látok analógiát a biológiai test és a robot test között, de a spirituális része érdekesebb. A biológiai szingularitás az emberrel következett be, szerintem ezt nevezhetjük szabad akaratnak. A technológiai szingularitás a mesterséges intelligenciával következik be. Valahogy a szingularitásnál költözik be a “lélek” a gépbe, függetlenül attól, hogy az miből van, szénalapú vagy szilícium. Az is milyen érdekes, hogy a testünk sok funkciója automata üzemmódra van kapcsolva, néhány jógi meg csodabogár tud egy kicsit belepiszkálni. Az avatar vagy matrix jellegű elmélkedések kicsit újdonságként hatottak a nyugati ember számára és összekapcsolódtak a számítástechnikával, pedig a keleti gondolkodásban már sokkal régebben használják az avatar kifejezést az anyagi test és a lélek kapcsolatára.

        8. Amit te biológiai szingularitásnak nevezel, Neverend, azt….illetve, Őt nevezem én Krisztusnak. 🙂 Valójában nem is szabadna léteznie, ugyanakkor mi sem természetesebb annál, mint hogy létezik.Azt, amikor Jézus könnyekre fakad, az evangélium nem mellékes történésként jegyzi meg.Jézus nagyon emberi (volt), és nem egy kimért Istengép.Jézus élő volt(ma is az), de olyan mértékben volt élő, hogy benne még az egyébként halott parancsprogramok is életre keltek.

          A robotokat az ember személyesíti meg.Mi ruházzuk fel jó vagy rossz tulajdonságokkal.A Robotika Három Törvényétől még egyetlen mechanizmus sem kelt öntudatra.A robot az ember egyfajta kivetülése.És ez a kivetülés folyton a nyomunkban kísért… 🙂 Ez valami olyasmi, amivel csak élő ember tud szembe nézni.A robot, az ember kivetülése.Hiszen maga az ember is robot.Ebből lépett ki Jézus önmagában az egész élő világegyetemmel, egyenesen egy lehetetlen határt haladva meg ezzel.A fekete lyukaknak sem szabadna sugározniuk, mégis ez történik.Mert a kvantumos hatások ezt lehetővé teszik.A világegyetemben egyszerre fordulnak elő lehetséges és lehetetlen dolgok.Ha valami, hát akkor ez ébren tartja a szabad akaratot. 🙂

          https://www.youtube.com/watch?v=joI6Dg1uNBY

        9. “De amivel az ember természetes állapotában nem rendelkezik, az a “szellemi” élet, az a magasabbrendű és másféle élet, ami Istenben van meg. Ugyanazt a szót, “élet”, használjuk mindkettőre; de ha azt gondolnánk, hogy ezért mindkettőnek ugyanolyannak kell lennie, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a tér nagysága és Isten nagysága is ugyanaz. Valójában oly nagy a különbség a biológiai élet és a szellemi élet között, hogy különböző néven fogom őket nevezni. A biológiait, amely a természet útján jut el hozzánk, s amely (mint minden a természetben) hajlamos az elfogyásra és a pusztulásra, úgyhogy csak a természettől levegő, víz, élelem stb. alakjában vett állandó támogatással tartható fenn, “Bios”-nak nevezem. A szellemi életet, amely Istenben van meg öröktől fogva, s amely az egész természetes világot alkotta, “Zoe”-nak hívom. A Bios természetesen mutat egy bizonyos homályos vagy jelképes hasonlóságot a Zoe-hez; ez azonban csak olyan hasonlóság, mint ami egy fénykép és az általa ábrázolt hely, szobor vagy ember között van. Az az ember, aki a Bios állapotából a Zoe állapotába kerül, oly nagy változáson megy át, mintha egy szobor faragott kőből valódi emberré válna. És pontosan ez a kereszténység lényege. A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.” – C.S. Lewis, Keresztény vagyok

        10. Ezt úgy is lehetne mondani, hogy Jézus az egész világ avatárja, vagyis, Ő mindannyiunk Krisztusa. 🙂

        11. Igen, jó az idézet, Lewisra már korábban felfigyeltem.
          Oszkár, a technológiai szingularitás még nem következett be és még egyenlőre felfogni is nehéz, hogy mi történik akkor. A robotnak azt nevezzük amelyik összerakja az autókat, vagy az irobot amelyik okosan kitakarítja a lakást, őt egy kicsit szeretem is 🙂 , de amelyik majd képes lesz a szabad akaratra, azt már nem nevezhetjük robotnak, hiába nem szénalapú. Vannak emlékeim a Bibliából, talán Pál levelei(?), amiben valahogy úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi test elmúlik és a jók fényleni fognak. Ez egybeesik az exponenciális technikai fejlődés modelljével.

        12. LINK

          Neverend, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a sci-fi-t.Ebből megtudhatod, hogy mi lenne akkor, ha bekövetkezne.Még jó, hogy a filmekből mindent megtudhat az ember. 🙂

        13. Oszkár, a linket ki kellett vennem, mert különben a Google lecsap.
          Neverend, a linkelt film a Lucy volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Send this to friend

Az oldal használatával elfogadom a sütik alkalmazását. Több információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás