Forrás: Zerohedge.com
Ahogy várható volt, senki sem hagyja el az Euró zónát, csupán a retorikán erősítenek egy kicsit, miután mára egyértelművé vált mi történik azokkal az országokkal, ahol a banki mentőcsomagokat korlátlan mennyiségben hagyják jóvá. Könnyen lehet, hogy a szócsatát addig folytatják, míg a görög átszervezés elkerülhetetlenné nem válik, ami még legalább egy év, hiszen a mentőcsomagokban garantált pénzek még nem fogytak el és senki nem fogja kikényszeríteni az elkerülhetetlen lépést, amíg akár egyetlen euró is van a kasszában. Az európai pénzügyi dominó elindulását senki nem szeretné megkockáztatni.
Akit érdekel, hogy mi történt a pénteki titkos pénzügyminiszteri találkozón elmondhatjuk, hogy egyrészt ?Görögország arra kérte Euró zóna partnereit, hogy tegyenek engedményt az ország deficit céljai tekintetében, mivel a mentőcsomag fejében elrendelt szigorú megszorítások bevezetése nem megy túl jól,? mondta egy magas beosztású kormánytisztviselő szombaton a Dow Jones-nak. Azt is kifejtette, hogy Görögország nem tartja valószínűnek, hogy a jövő év során képes lesz visszatérni a kötvénypiacra és az is elképzelhető, hogy ismét szüksége lesz az Európai Pénzügyi Stabilitás Eszköz, az EU új mentőcsomag intézményének forrásaira. A forrás szerint megvitatták még a görög adósság 2012-ben esedékes részének német javaslat szerinti átütemezését. 2012-ben egy 27 milliárd eurós hosszú távú kölcsön válik esedékessé. ?Görögország további két évet kért a 2014-re előirányzott 3%-os deficit cél eléréséhez.?
Várható volt, hogy a legújabb görög kéregetési kísérlet nem jár sikerrel: ?A bizottsági nyilatkozat szerint nem született döntés az ügyben, Németország és még néhány tagállam pedig nem egyezett bele a feltételek lazításába a pénteki ülésen.?
Más szóval az ország automata üzemmódban van. A Bloomberg cikke szerint ?elképzelhető, hogy az Európai Unió biztosítékot kér Görögországtól a segélyért cserébe, mivel a törvényhozók minden erejükkel azon vannak, hogy elkerüljék az Euró zóna első szuverén adósság átütemezését.? Ez lenne az első alkalom a Weimari köztársaság óta, hogy egy ország kénytelen szuper prioritású adósságra készfizető kezességet vállalni külföldi hitelezők javára. Ilyen előkészületekre a II. világháborúra való felkészülés óta nem volt példa a nemzetközi politikában, de akkoriban Németország legalább saját valutával rendelkezett. A lényeg: az EU közölte Görögországgal a hitelfolyósítás adósra vonatkozó feltételeit. Leegyszerűsítve, ha Görögország csődbe megy, a Parthenont Németország kapja, Santorini Luxemburgé lesz, Piraeos valószínűleg az IMF-nél köt ki, a maradék pedig megy Kínának. Ez a XXI. századi adósság átütemezés.
A Dow Jones cikkéből:
Az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, Franciaország és mások továbbra sem tartják jó ötletnek a görög adósság átütemezését, attól tartva, hogy a lépés hatására más eladósodott országokból is elkezdene menekülni a tőke, valamint rossz hatással lenne a görög bankrendszerre.
?Trichet keményen ellenáll az ötletnek,? nyilatkozta egy EU tisztségviselő, hozzátéve, hogy a görög ügyet az EU pénzügyminiszterek május 16-17 között tartandó találkozóján mélyrehatóan megtárgyalják még.
Ezt követően, júniusban kerül sor a görög költségvetés auditjára, melynek során megpróbálják megállapítani, hogy fenntartható-e az ország adósságterhe, ami a görög kilábalás legfőbb akadálya.
Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke az újságíróknak elmondta a pénteki luxemburgi tanácskozást követően, hogy aznap eldöntötték, Görögországnak további szabályozási programra van szüksége, de ebbe nem tartozik bele a szuverén adósság átütemezése.
A 17 euró zóna tagállamot képviselő elnök hevesen tagadta, hogy Görögország az euró zóna elhagyását fontolgatná.
?Görögország kilépése az euró zónából nincs napirenden. Ez egy buta ötlet, ezt az utat soha nem választanánk,? nyilatkozta Juncker pénteken.
És még néhány Bloomberg idézet:
?Ki kell védenünk a támadást,? mondta Norbert Barkle, Angela Merkel költségvetési szóvivője. ?Segítenünk kell Görögországnak, hogy segíthessen magán. Mi az alternatíva? Nem akarjuk, hogy odáig fajuljanak a dolgok, hogy az átütemezés elkerülhetetlenné váljon.?
És vajon hogyan fognak segíteni Görögországnak? Természetesen úgy, hogy biztosítékként megterhelnek mindent, amit még lehet:
A tavaly kapott 110 milliárd eurós mentőcsomag fejében előfordulhat, hogy az árbevételek egy részét fedezetként lesznek kénytelen felhasználni. A biztosíték elrendelése tompíthatja a mentőcsomagok miatti politikai ellenállást, amit leginkább Németországban és Finnországban lehet tapasztalni.
Az euró zóna elhagyásáról annyit, hogy amíg az utolsó cent el nem fogy az adófizetők pénzéből finanszírozott mentőcsomagból, Görögország nem fogja önként feladni euró zóna tagságát:
George Papandreou, görög miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az euró zóna elhagyásáról szóló hírek valótlanok és az ország mindent megtesz az adósság legoptimálisabb kezelése érdekében, írta a Kathimerini nevű görög lap.
?Az euró zóna elhagyása katasztrofális következményekkel járna,? nyilatkozta George Papaconstantiou, görög pénzügyminiszter a La Stampa nevű olasz lapnak. A közadósság állomány megkétszereződne, a fogyasztói vásárlóerő összeomlana és az ország ?háborús recesszióhoz hasonló? állapotba kerülne, mondta a politikus.
Így már csak egyetlen opció marad:
?A görög adósság átütemezésének valószínűsége megnőtt az idei évben,? mondta David Mackie, a JP Morgan Chase vezető európai közgazdásza múlt hét csütörtökön.
Az UBS AG május 5-i jelentése szerint Görögország 330 milliárd euró értékű kötvénnyel rendelkezik. A svájci bank szerint ennek 22%-a a görög és ciprusi lakosság, 19% az ECB és körülbelül 11% az EU és az IMF tulajdonában van.
Ebből idén 22 milliárd, jövőre 33 milliárd válik esedékessé, az ING Csoport április 29-i jelentése szerint.
A görög kötvények értéke a 2010-es mentőcsomag óta esett, hozamuk 26,27%-on április 28-án érte el a csúcsot, amióta Görögország csatlakozott az euró zónához. A várakozások szerint Görögországnak jövőre kellene visszatérnie a piacra, annak ellenére, hogy adósságállományuk mára eléri a GDP 159%-át.
Szóval az átszervezés elkerülhetetlennek látszik, de természetesen az európai bankárok először megmutatják nagylelkűségüket a következő hitel finanszírozásával, melynek eredményeként egy éven belül elsődleges jelzálogjogot élvezhetnek a biztosítékként adott eszközök felett. Csak reménykedni lehet, hogy Portugália és Írország tanul a látottakból és megérti, hogyan is végzi az Európai Központi Bank a békebeli helyreállításokat.