A 26-os malac: most a betegségek ellen módosítják a géneket

Pandora szelencéjét felnyitották. Az elit által pénzelt tudományok és kutatás-fejlesztő programok munkatársai kényük-kedvük szerint kísérletezgetnek a genetikai kóddal, fittyet hányva a fajok keresztezéséből vagy módosításából eredő egyértelmű veszélyekre és ezzel nyíltan kockáztatják a föld biológiai egyensúlyát. Az alábbi cikkben ismertetett módszer a korábbiaknál ártalmatlanabbnak tűnik, de ne felejtsük el, hogy ugyanezt mondták a genetikailag módosított növényekről is, amelyek rendkívül káros hatásaival ma már szinte minden tájékozott ember tisztában van. Könnyen lehet, hogy néhány kiküszöbölt betegségért cserébe sokkal nagyobb bajt hozunk magunkra.

Forrás: RT.com

Az első klónozott állatot, Dolly-t létrehozó Roslin Intézet tudósai bejelentették, hogy az első ?génszerkesztéssel? módosított malac megszületésével igazi mérföldkőhöz érkeztek a fertőzéseknek ellenálló állatok létrehozására irányuló legújabb kutatásukban.

A kutatók szerint a génszerkesztés elvileg százszor pontosabb és hatékonyabb, mint a korábbi génmódosító technológiák és nem alkalmazza a sok kritikát kapott, antibiotikumokkal szemben rezisztens géneket.

A 26-os malac tavaly augusztusban született és a ?jelenleg létező legkisebb genetikai mutációk? segítségével hozták létre.

?A 3 milliárd alapból pontosan azt az egyet vettük ki, amelyiket akartuk és ez egy rendkívül egyszerű művelet,? nyilatkozta Bruce Whitelaw professzor a Roslin Intézettől az Independent-nek.

?Minden nyom nélkül el tudjuk végezni. Amennyiben nem folytat le valaki egy nyomvonal ellenőrzést, nem fog kiderülni, hogy a mutáció miként ment végbe. Akár természetes úton vagy egy DNS szerkesztővel is történhetett volna,? tette hozzá.

A tudósok azt mondják, hogy ez a módszer nem alkalmazza a korábban használt, bonyolult klónozási folyamatot, nem vesz igénybe antibiotikum rezisztens markereket és a közönséges szövetsejtek helyett a megtermékenyített petesejten is el lehet végezni műveletet.

Whitelaw professzor elmondta, hogy a módszerrel a korábbi 1 százalékos sikerarányhoz képes 10-15% százalékos a hatékonyság és a kívánt mutáción kívül nem hagy más nyomot az állat génállományán.

?Az új módszerrel közvetlenül a megtermékenyített petesejten dolgozhatunk és a 10-15 százalékos hatékonyság azt jelenti, hogy minden alomban lesz legalább egy állat, amelyik hordozni fogja az editált DNS-t. Nincs szükség az antibiotikum rezisztenciára és bizonyos esetekben a maganyag átviteli technológiára sem. Azt hiszem a klónozás elég sok származékos folyamattal jár,? mondta a professzor a sajtótájékoztatón.

A 26-os malac egy olyan projekt része, aminek célja a betegségekkel, például az afrikai sertéspestissel szemben rezisztens egyedek létrehozása.

A tudósok azt remélik, hogy a mutáns DNS-sel rendelkező állatokról a rezisztencia idővel átterjed az afrikai vadmalacokra is.

A genetikailag módosított élelmiszerekkel szembeni ellenállás lelassította a fejlesztési folyamatot, de az Egyesült Államokban tapasztalható fejlemények miatt az első termékek hamarosan a polcokra kerülhetnek. Az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság (FDA) például várhatóan hamarosan megadja az engedélyt a genetikailag módosított lazacra.

A Massachusetts-it Aquabounty Technologies által a Chinook lazac génjével módosított hal kétszer gyorsabban éri el a kívánt sújt, mint genetikailag nem módosított társai. Az FDA döntése az idei év végére várható, de azt már kijelentették, hogy a genetikailag módosított lazac semmilyen komoly veszélyt nem jelent az egészségre és a környezetre nézve.