2013 is a természeti katasztrófák éve volt

Forrás: redorbit.com

Elmondhatjuk, hogy 2013-ban a természeti katasztrófák által okozott károk és káosz sok millió ember életére voltak komoly hatással. A Munich Re biztosító adatai szerint összesen 880 komoly természeti katasztrófa volt a múlt évben.

A biztosító szerint ezekben összesen 20.000 ember veszítette életét, ami kétszer annyi, mint 2012-ben. Bár károk becsült értéke eléri a 125 milliárd dollárt, ez és a halálesetek száma is alacsonyabb, mint az évtizedes átlag.

Az elmúlt tíz évben évente átlag 106.000 ember veszítette életét a hurrikánok, egyéb trópusi viharok, földrengések és más természeti csapások során.

A németországi jégesők, a közép-európai árvizek és az Egyesült Államokat ért komoly viharok voltak 2013 legköltségesebb katasztrófái.

A Munich Re társaságot idézve a Phys.org a következőket írta:

?Az árvizek és jégesők miatt a károk több tízmilliárd dollárra rúgnak Közép-Európában. A Fülöp-szigeteken a történelem eddigi legnagyobb ciklonja, a Haiyan tájfun 6000 halálos áldozatot követelt.?

A vihar által okozott károk összege 10 milliárd dollár.

?Az ilyen tájfunok pusztító ereje miatt a part menti régiók és a szigetek folyamatos veszélyben vannak egész délkelet Ázsiában. A természetes ciklusok alapján készített elemzéseink azt jósolják, hogy a nagyobb tájfunok időszaka kezdődik az elkövetkezendő években,? mondta Ludger Arnoldussen, a Munich Re igazgatótanácsának tagja.

Júniusban egy hatalmas sárcsuszamlás 5500 életet követelt Indiában, ami 2013 második legtöbb áldozatot követelő katasztrófája volt.

Az Egyesült Államokon átsöpört tornádók összesen 3,1 milliárd dollár, míg a kanadai Albertában tapasztalt komoly esőzés 5,7 dollár kárt okoztak.

2013-ban nagyon sok komoly földrengés volt a világ legkülönbözőbb pontjain, Colorado államban földcsuszamlásokat is okozó, rekordméretű árvíz, a kaliforniai erdőtűz pedig a Sierra Nevada hatalmas területeit égette fel és súlyos szárazságot idézett elő, az Egyesült Államok más részeit pedig aszály sújtotta.

A katasztrófa, ami a legnagyobb port verte fel, a számos floridai víznyelő egyike volt, ami egy egész házat nyelt el, a benne alvó férfival együtt.

Egyéb komoly aggodalmat okozó katasztrófák az Alaszkában és Hawaiion tapasztalt vulkánkitörések voltak.

Földrengések

2013 a földrengések éve is volt. A legjelentősebb földmozgással kapcsolatos események a következők voltak: a pakisztáni 7,7-es földrengés szeptemberben, a 7,1-es októberi rengés a Fülöp-szigeteken, a 6,4-es és 7,7-es áprilisi rengések Iránban, valamint a 6,6-os áprilisi és 5,9-es júliusi földrengések Kínában.

A legnagyobb mélytengeri rengést májusban mérték a Csendes-óceán északnyugati részén található Okhotsk tengernél. A felszín alatt 600 kilométerrel történt rengés 8,3-as erősségű volt. Említésre méltó kárt nem okozott, de a rengés okozta vibrálást a 8000 kilométerre fekvő Moszkvában is érezni lehetett.

Bár a legkomolyabb földrengések a világ más pontjain történtek, 2013-ban az Egyesült Államokra is jutott belőlük bőven. Ezek közül a legkomolyabbak az Alaszka délkeleti partjai mentén januárban tapasztalt 7,5-ös erősségű és az Alaszkához tartozó Aleutian szigeteken történt augusztusi 7,0-es erősségű rengések voltak. Érdekes, hogy a második alaszkai rengéssel egy időben a világ számos más pontján is jeleztek földrengéseket. Említésre érdemes még a márciusi arizonai földrengés, aminek erőssége 4,7 volt a Richter-skálán, valamint a Canyondam régióban, májusban mért 5,7-es rengés is.

A Cseljabinszkban februárban történt meteor becsapódás olyan erős hullámokat indított, hogy eredményeként 4000 épületben esett kár és 1000 ember sérült meg.

2013-ban nemcsak földrengések rázták fel a világot. Az Amerikai Földtani Intézet a nyugat texasi műtrágyagyárban áprilisban történt robbanást is észlelte, ami egy 2,1-es erősségű rengésnek felelt meg. Chicagóban pedig egy bányarobbanás okozta rengéseket lehetett még a város távolabbi kerületeiben is érezni. Szóval 2013-ban bizonyos rengésekért maga az ember volt felelős.

Az Oklahomában 2009 óta tapasztalt földrengéseket például egyesek szerint okozhatja a földfelszín alatti szennyvízlerakás. A jelenséget befecskendezéssel kiváltott szeizmikának hívják. Az Amerikai Földtani Intézet és az Oklahomai Földtani Intézet is vizsgálja ezeket az eseményeket, illetve, hogy az olajlerakásnak és gázkitermelő tevékenységeknek lehet-e köze hozzájuk.

Árvizek, tüzek és aszály

A közép-európiai árvizek okozták a legnagyobb anyagi kárt, aminek teljes összege 15,2 milliárd dollárra rúgott. Egy németországi viharban teniszlabda nagyságú jegek estek, ami 4,8 milliárd kárt okozott a megrongálódott épületek, autók és napelemek miatt.

Az őszi coloradói árvíz több mint 1500 otthont rombolt le és sajnos életeket is követelt, emellett megfertőzte a környék patakjait, víztározóit és kútjait. Az augusztusban elkezdődött kaliforniai erdőtűz szeptember végéig tartott és összesen 900 km2 területet tarolt le 24 nap alatt.

A szárazság az Egyesült Államok területének 50 százalékán jelentett komoly gondokat, ebből 3 százalék pedig már súlyos aszálynak minősült.

A víznyelők komoly fejtörést okoznak a hatóságoknak. Februárban Floridában, márciusban Illinois államban, augusztusban pedig Disney World mellett jelentek meg, de előfordultak még Kansasban és más területeken is. Az Amerikai Földtani Intézet szerint az Egyesült Államok területének 20 százaléka számít ilyen szempontból veszélyesnek.

Mi várható?

Az ENSZ Katasztrófa-megelőzési Hivatala (UNISDR) jelentést tett közzé arról, hogy a következő 13 évben 2,9 milliárd embert fognak érinteni a természeti katasztrófák, amelyek 2000 óta 2700 milliárd dolláros gazdasági kárt okoztak, ami óránként 16,2 millió dollárt jelent. Margareta Wahlström, az UNISDR vezetője szerint az ilyen mértékű anyagi veszteség hosszú távon tarthatatlan.

Maskrey szerint a hosszú távú hatások gyakran feledésbe merülnek. Mint elmondta, csak a közvetlen károk biztosíthatók, de a globalizált gazdaságban egy természeti katasztrófa a teljes termelési láncra hatással van. Maskrey szerint a cégek kerülik a természeti katasztrófák által fenyegetett régiókat, és inkább a biztonságosnak tartott helyeken fektetnek be.