?Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen;? ? Máté 24:6-7
Forrás: Voice of America
Miközben Kína és Japán között egyre erősödik a feszültség, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg, a főparancsnokság által kiadott kiképzési direktívában azt az utasítást kapta, hogy készüljön háborúra.
?A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg és a Kínai Népi Fegyveres Rendőri Testületek legfőbb feladata felkészülni és megnyerni a csatákat. Ennek fontos része az éles ütközetekre történő komoly gyakorlatok lefolytatása és a magasan kiképzett, modern technikákban jártas állomány létrehozása,? idézi a direktívát a Népi Felszabadító Hadsereg hivatalos lapjának angol verziója. A direktívát ?Utasítások a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 2013-as katonai képzésére? címmel adták ki.
A korábban kiadott direktívák többnyire a hadsereg egyes ágai közötti koordinációra összpontosítottak, így a legújabb utasítás erős szóhasználata különösen szembetűnő.
?Ami különösen figyelemre méltó, hogy a harci készülődésre való felszólítás egy konkrét kínai kifejezést használ,? mondta Taylor Fravel, az MIT egyetem kínai külügyi szakértője.
A Dél-Kína Morning Post cikke szerint a ?dazhang? kifejezés ?háború vívását? jelenti. A kifejezés a tavalyi direktívában nem szerepelt.
Bár a hivatalos direktíva nem említi Japánt, egy arról szóló kommentár, ami szintén a Népi Felszabadító Hadsereg hivatalos lapjában jelent meg, egyértelművé teszi, hogy az ellenség Japán lenne.
A kommentár, a Szenkaku-szigetek körüli egyre erősödő feszültségre hivatkozva azt állítja, hogy az Abe Sinzo vezette új japán kormány azon mesterkedik, hogy Vietnamot, a Fülöp-szigeteket és más kelet-ázsiai nemzeteket is bevonjon a konfliktusba, hogy ?sakkban tarthassák Kínát?.
?Japán védelmi erői rendszeres hadgyakorlatokat tartanak a Szenkaku-szigetek körüli konfliktusra összepontosítva és azzal dicsekednek, hogy figyelmeztető lövéseket adnak le a kínai megfigyelőhajókra,? írja a kommentárban Guo Jianyue, a lap egyik rangidős újságírója. ?A Kína és Japán közötti konfrontáció a vizek kölcsönös légi megfigyeléséről háborús fenyegetéssé erősödött, amire nem sok példa volt a II. Világháború óta.?
Az erősödő háborús retorika ellenére, Allen Carlson, a Cornell Egyetem docense úgy gondolja, hogy a nyilatkozatok csupán erőfitogtatásnak tekintendők Kína részéről.
?Én még mindig úgy gondolom, bár előfordulhat, hogy tévedek, hogy ennek jelentős része csupán blöff, annak is a szélsőséges formája, és így természetesen fennáll a veszély, hogy ennek ellenére komoly konfliktussá eszkalálódhat. Ez azonban még nem hadüzenet vagy közvetlen katonai akció,? mondta.
Carlson professzor hozzátette, hogy Kína 1979 óta nem vett részt semmilyen hosszabb vagy komoly közvetlen katonai konfliktusban.
?Természetesen a múlt tettei nem garantálják a jövő kimenetelét, de amíg ezt a vonalat nem lépik át, fenntartom, hogy Kína nem szándékozik ennél messzebb menni.?