Gazdasági válság, Idők jelei

A Barclays milliárdokat keresett az élelmiszerválságon

Forrás: Independent.co.uk

A bank nagyszabású spekulációi komoly felháborodást keltettek, miközben újabb milliókra vár éhezés

A Barclays hozzávetőlegesen 500 millió fontot (180 milliárd forintot) keresett két év alatt búza, szója és hasonló gabonákkal folytatott spekulációkkal, kiérdemelve a vádat, hogy a bankok hasznot húznak a globális élelmiszerválságból.

A brit Barkleys bank folytatja a legkomolyabb élelmiszerkereskedelmet az Egyesült Királyságban, de a globális élelmiszerpiacon is a harmadik legnagyobb játékosnak számít, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley amerikai bankóriások mellett.

A múlt hét során a Glencore kereskedőházat érték komoly támadások, miután ?jó üzletei lehetőségként? jellemezte a globális élelmiszerválságot.

A Barclays szerepe az élelmiszerspekulációkban azután derült ki, hogy a Világbank nyilvánosságra hozta a júliusi élelmiszerárakat, amelyek sajnos minden eddigi rekordot megdöntettek, mivel a gyenge amerikai és orosz termés példanélküli, 10 százalékos áremelkedést eredményezett a gabonaárakban egyetlen hónap alatt.

Az a tény, hogy egyetlen bank spekulációs tevékenysége is ilyen komoly hatással van az agrárpiacra, tovább erősíti az aggályokat, hogy az árnövekedés miatt lassan az alapvető élelmiszerek is megfizethetetlenné válnak a szegényebb országokban, ahol így éhséglázadások indulhatnak.

Mindeközben az Egyesült Királyságot sem kerülték el az emelkedő élelmiszerárak. A brit Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt hét év során az élelmiszerárak átlag 37,9 százalékkal emelkedtek a szigetországban. A zsír és az olajtermékek ára 63, a halé 50,9, a kenyéré 36,7, a húsé 34,5, a zöldségeké pedig 41,3 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban.

A Világfejlesztési Mozgalom jelentése szerint a Barclays hozzávetőlegesen 529 millió font (189 milliárd forint) nyereséget könyvelt el 2010-es és 2011-es élelmiszeripari spekulációinak köszönhetően.

A Barclays és más bankok által a búza, kukorica, kávé, kakaó és egyéb élelmiszereken keresett haszon mértéke valószínűleg növekedni fog idén és az árak természetesen most is emelkedőben vannak. A kukorica ára 45, míg a búzáé 30 százalékot ugrott tavaly június óta.

A Barclays leginkább árutőzsdei alapok felállításával és kezelésével tudott nyerni spekulációs befektetésein. Ezek az alapok nyugdíjalapok, biztosítótársaságok és gazdag magánszemélyek pénzét fektetik agrártermékekbe, bizonyos díjazás és jutalék fejében. A bank saját állítása szerint saját vagyonát nem fekteti árutőzsdei termékekbe.

Az ilyen alapok létrehozása a szigorú szabályozás 2000-ben történt feloldása óta lehetséges. Az amerikai Árutőzsdei Felügyelet adatai szerint 2000 óta a Barclays és hasonló intézmények összesen 126 milliárd fontot (45 ezermilliárd forintot) fektettek agrártermékekbe.

A Barclays vezető szerepe az árutőzsdei kereskedelemben nagyrészt egykori vezetőjének, Bob Diamond-nak köszönhető, aki a múlt hónap során kénytelen volt lemondani pozíciójáról a LIBOR-botrány miatt. A Barclays vezetőjeként (és a legjobban fizetett brit bankvezetőként) jelentősen növelte a bank árutőzsdei befektetéseinek volumenét.

Utódjának, a múlt héten kinevezett Antony Jenkinsnek, meg kell majd küzdenie az elődje által hátrahagyott hírnévvel és a bankról a botrány kapcsán kialakult előítélettel.

Christine Haigh, a Világfejlesztési Mozgalom kampányfelelőse és a szervezet egyik elemzője szerint ?nem kétséges, hogy a legnagyobb brit árutőzsdei játékos azt reméli, idén még jobban teljesít majd és busás hasznot húzhat az emelkedő élelmiszerárakból. A bank viselkedése tovább növeli a spekulációs lufit, amellett, hogy hozzájárul a milliókat sújtó éhezés és szegénység súlyosbodásához.?

A bankok és fedezeti alapok általában azzal érvelnek, hogy a spekuláció kevés vagy semmilyen hatással sincs az élelmiszerárakra és azok volatilitására, illetve, hogy ezt eddig még senki sem tudta bebizonyítani, ami igaz. A Barclays nem kívánta kommentálni, hogy mekkora összeget tervez agrártermékekbe fektetni.

A bank azzal védte magát, hogy szerinte a határidős ügyletek (egy bizonyos mennyiségű termék adott időben és adott áron történő eladására illetve megvásárlására tett megállapodás) segítenek a feleknek, mint mondjuk a gazdáknak vagy pékeknek, hogy megvédjék magukat az áringadozásokkal szemben. ?Az ügyfeleink közé befektetési cégek, élelmiszertermelők és fogyasztók is tartoznak, akik azért fordulnak hozzánk, hogy segítsünk nekik kockázataik kezelésében.?

Időkjelei: Az alábbi cikk részletesebben elmagyarázza milyen hatással volt az árutőzsdei szabályok megváltoztatása az élelmiszerárakra, illetve mi lehet a lépés hátterében: Az egyiptomi gyújtódoboz: Avagy hogyan éheztetik a bankok és a befektetők a harmadik világot

Az élelmiszerek történelme 1991-ben, egy olyan pillanatban, amikor éppen senki sem figyelt, ominózus fordulatot vett. Ez volt az az év, amikor a Goldman Sachs úgy döntött, hogy napi kenyerünk kitűnő befektetésnek bizonyulhat?

Sok rabló tőzsdebáró, aranyvadász és nagytőkés régi álma volt, hogy végre olyasmi felett uralkodhassanak, amire minden embernek szüksége van, majd visszatartva a készleteket, a kereslet növekedésével felverjék az árakat.

Előző posztKövetkező poszt

4 hozzászólás

  1. Jel 6,5
    És mikor felbontotta a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény mondta: Jöjj és lásd. És láttam, és íme egy fekete ló, és a rajta ülő egy mérleget tartott a kezében.
    ?
    Jel 6,6
    És hallottam egy hangot a négy élőlény között, mely ezt mondta: Egy mérce búza egy dénár, és három mérce árpa egy dénár; de az olajat és a bort ne bántsd.
    ?

  2. A hataridos kereskedessel ma mar egyszeru emberek is (mint te meg en) egy kis tokevel dollar tiz-szazezreket mozgathatnak a nemzetkozi kereskedelemben. Termeszetesen bankok es brokercegek kozbeiktatasaval.
    Viszont lenyegeben a hataridos kereskedelemben olyan osszegek fordulnak meg, mely valojaban nem leteznek. Az egesz egy virtualis vilag, egy lufi. Amibol persze penzt lehet keresni.

  3. Van egy kedvenc (református?!?) énekem:

    “Ne mondjátok nekem míly gazdag,
    ezer kincsével a világ.
    Hatalmát nem tartom igaznak,
    nem boldogít az amit ád.

    Keresse más amit lehet….
    JÉZUSNÁL JOBB CÉL NEM LEHET….” 🙂

    Csak ez jutott eszembe, miközben végig futott bennem, hogy sokan (és én is) mennyi minden után loholunk, időt pénzt energiát nem kímélve….és mikor megvan, már csak pára az öröm….(ha van benne egyáltalán igazi öröm)……
    A világ hatalmát, meg mióta tudom, hogy kik és hogyan irányítják (elit,nwo,zsidók,okkultisták stb…) pláne nem tartom igaznak….
    Szóval Jézus mondani valója nem poros, régi, vagy mindig modern….egyszerűen ÖRÖK! 🙂 Az egyetlen öröm, percről percre megtenni, amit mond nekünk, személyesen…az állandó kapcsolat……. (fontos a “4küllős kerék”, melyben a 4 küllő : ige olvasás-hallgatás, imádság, közösség, szolgálat…….ha ezeket nem gyakoroljuk, egyszerre…az egész útunk bizonytalan és esetleg “defektes lesz”…..)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to a friend