Idők jelei

“Mert sokan jönnek majd az én nevemben.” – A legújabb krisztusjelölt parlamenti képviselőként látja a jövőt

Egy YouTube videó, illetve a videó apropóját adó RT.com cikk szerint egy nyugdíjas brit buszsofőr Jézus második eljövetelének beteljesedését látja önmagában és a 2020-as parlamenti választások segítségével akarja gatyába rázni a brit politikát. A férfi, John Edward Birtwhistle, 1996-ban hivatalosan is Jézus Krisztusra változtatta a nevét, évekkel korábban pedig eladta vállalkozását és három évet élt hajléktalanként, hogy ?átérezze mások szenvedését?. Eleinte vonakodva fogadta, amikor egyesek Jézusként tisztelték, de mára rendszeres álmainak köszönhetően azt állítja, hogy egyre több mindenre emlékszik vissza előző életéből, amikor Jézus Krisztusként élt a földön.

„Kétezer éve szembementem a kormánnyal. Megmondtam nekik, hogy ki vagyok és miért jöttem és, hogy az embereknek jobb élete lesz. Megszabadultak tőlem, mert szembefordultam a kormánnyal. Keresztre feszítettek,” mondja „Krisztus”.

ChristID

Félretéve, hogy Jézust nem azért feszítették keresztre mert szembement a kormánnyal, a nyugdíjas sofőr esetén valószínűleg a legtöbben inkább csak mosolygunk. Jézusnak a hamis Krisztusokra vonatkozó próféciája ugyanakkor nagyon is releváns napjainkban, de nem egyes unatkozó és nem feltétlenül beszámítható nyugdíjasok, hanem bizonyos milliókat megszólító mozgalmak és vallások miatt.

Meg kell hagyni, azért a magukat Krisztusnak tartó személyekben sem volt hiány az elmúlt 100-200 évben. Olyannyira, hogy a Wikipedia külön oldalt szentelt nekik. A koreai Sun Myung Moon-ról vagy Jim Jones-ról valószínűleg mindenki hallott már, míg Krishna Venta, eredeti nevén Francis Herman Pencovic vagy a földönkívüli ?kapcsolatairól? elhíresült Marshall Applewhite neve talán kevesebbeknek hangzik ismerősen. Számomra is meglepő módon a mindössze 4 éve elhunyt Tóth László személyében magyar versenyzőt is találunk a listán.

Az igazi elhitetés azonban tényleg nem ezekben a személyekben áll, hiszen többnyire talán a Bibliát kevésbé ismerő keresztények is felismerik, hogy valami nem stimmel állításaikkal, illetve, hogy életük és tetteik nem állnak összhangban azzal, amit Jézusról tudni lehet.

A New Age és annak különböző származékos mozgalmai azonban már sokkal ingoványosabb területnek bizonyulnak ezen a téren. Igaz, hogy a mozgalom alapvetően ellenséges a kereszténységgel szemben, a lehető legszélesebb tömegek elérése érdekében azonban ez az ellenségesség sokszor burkolt formában jelentkezik, illetve léteznek a mozgalomnak olyan ágai, amik kifejezetten pozitív színben tüntetik fel Jézust, persze nem, mint Isten Fiát és a világ megváltóját, hanem bölcs tanítót, akinek szellemi tudását vagy hatalmát a szorgos követő idővel megszerezheti. Így a keresztény beállítottságú, de a New Age iránt érdeklődők is megtalálják a számukra szimpatikus hitegyveleget.

Maga Alice Bailey, akit sokan a New Age és a teozófia egyik alapítójának tartanak, szintén sokat beszél egy úgynevezett „Krisztusról”, aki a világkormány új vallását hozza majd el.

„Akkor rámutattak, hogy a Krisztus első lépése az ember szellemi tudatosságának stimulálása lesz, az emberiség szellemi igényeinek kiterjedt feltüzelése és az emberi szív Krisztus-tudatának táplálása az egész világon.” (Alice Bailey, Krisztus újramegjelenése)

Ez a Krisztus, akinek személyét, szerepét és feladatát Bailey és a teozófia az általunk ismert Jézus Krisztustól teljesen eltérő módon tálalja, elsőként a világ vallási paradigmáját fogja megváltoztatni.

Mivel a mozgalomban a bibliai kereszténység kivételével szinte minden hitbéli nézet elfogadott, Jézus személyének integrálásával tulajdonképpen leértékelik a kérdést és egyúttal érzéketlenné teszik a követőket az ebből adódó veszélyekkel szemben. Más szóval, amikor Jézus neve vagy a Krisztus szó, úton útfélen felbukkan, hol spiritiszták forrásaként, hol várt világtanítóként és sok egyéb formában, az igazság és a majdnem igazság közötti különbség felismerése egyre nehezebbé válik, és a mozgalom alapvető hozzáállása, nem pedig egy-egy konkrét személy válik a veszély forrásává.

A hamis krisztusokhoz kapcsolódó új jelenségnek számít napjainkban a múlt mítoszainak átértelmezése is, aminek lényege, hogy ismert mitológiai alakokat próbálnak krisztusi tulajdonságokkal vagy tettekkel utólag felruházni. Ennek a próbálkozásnak talán legismertebb példája a Zeitgeist film.

Vagyis manapság már olyan hamis Krisztusok is vannak (bár a létige használata nem a legtalálóbb itt), akikből a jelen embere csinált Krisztust és akik vagy kitalált, mitológiai alakok voltak, vagy életük, illetve, amit az életükről tudni lehet, nincsen összhangban a róluk terjedő, inkább városi legendának számító történetekkel.

Jézus maga olyan fontosnak tartotta ezt a kérdést, hogy a második eljövetelét megelőző jelek felsorolásakor a hamis Krisztusok megjelenését említette elsőként:

„Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek.” (Máté 24:5)

Majd tanítása végén még egyszer visszatért rá, az elsőnél sokkal részletesebb taglalva, hogy mit ért a jelenség alatt.

„Mert hamis krisztusok és hamis próféták állnak majd elő, jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék – ha lehet – a választottakat is. Íme, előre megmondtam nektek! Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban, ne higgyétek! Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is.” – Máté 24:24-27

A brit nyugdíjas „csodatevésein”, ami nagyjából olyan esetekből áll, hogy a lépcsőn megbotló látogató nem töri össze magát, nyilván csak mosolygunk, Jézus mégis fontosnak tartotta megemlíteni, hogy ezek a hamis krisztusok „jeleket és csodákat tesznek”, tehát nyilván nagyobb horderejű jelenségekre utalt.

Mivel Sátán nem tud újat kitalálni vagy teremteni, saját hamis vagy megrontott jeleivel próbálja Istent utánozni. János a Jelenések könyvében például arról beszél, hogy az Antikrisztust jelképező fenevad meggyógyul egy halálos sebből, ami után az egész föld csodálja őt1.

Jézus azt mondta, hogy „azokat, akik hisznek, ilyen jelek követik”, felsorolva többek között a betegek gyógyítását2, és tanítványait is ezekkel a szavakkal küldte útnak: „Betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok, leprásokat tisztítsatok, ördögöket űzzetek.”3

Az Antikrisztus tehát olyan jelekkel hiteti el a világot, amik ideális körülmények között Isten követőit kellene, hogy kövessék.

Az egykori buszsofőrtől nyilván nem kell tartanunk, esete azonban jó emlékeztetőül szolgál egy olyan elhitetésre, amit Jézus egyértelműen fontosnak tartott, tehát nem árt nekünk is komolyan venni.

Ami pedig a londoni „Jézust” illeti, remélem, még idejében találkozik azzal a Jézussal, aki parlamenti mandátum nélkül is örök életet adhat neki.

  1. „És látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett; de az ő halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld követé a fenevadat.” – Jelenések 13:3 []
  2. Márk 16:17 []
  3. Máté 10:8 []
Előző posztKövetkező poszt

13 hozzászólás

    1. Két percig bírtam nézni, huhhh … :(( DE azért…. TÉNYLEG ILYEN sokan ?! 🙁

      Jézus EZT is MEGMONDTA ….

  1. Magam is sokat meditáltam azon,hogy észrevehessem Jézusnak azt a csodáját,ami igazán a lényemig,a lényegemig elér.Mi az Benne,ami aztán tényleg elhozta az apokalipszist,szóval ami leleplezte az igazságot?Ami megkülönbözteti őt a csaló csodatevőktől.Egy idő után arra gondoltam,hogy ha az igazi csodatételét akarom megpillantani Jézusnak,akkor azt nem a körülöttem lévő illuzórikus világban kell keresnem.Hiszen amit csupán a szemeimmel látok,az bármikor lehet szemfényvesztés.Ezért Jézus legegyértelműbb csodáját magamban kezdtem el keresni.Mert a benső tapasztalatok esetében világosabb,hogy mikor vagyok valami “antikrisztusi” mágia áldozata,és mikor szólt valóban az Isten.Az utóbbi esetben mindig marad döntési lehetőség.

    Jézus legnagyobb csodatétele szerintem ez a néhány szó: “Az vesse rá az első követ,aki nem bűnös közületek.” Ezen szavainak csodálatos ereje abban rejlik,hogy a legjobb időben,a legjobb helyen mondattak ki.Jézus néhány szóval nem csak egyetlen életet mentett meg akkor,hanem nagyon sokakét.Mondhatni mindenkiét.Senkit sem hibáztat már senki.Azóta az egyén már nem bírálója még önmagának sem.El lehet képzelni azt az akkori helyzetet.Egy vérre szomjazó,ordibáló és fanatizált banda,kövekkel a kezükben egy védtelen nőt cibálnak át a fél városon azzal a tántoríthatatlan szándékkal,hogy majd a kegyetlen,rituális meggyilkolásával helyre teszik saját és a város összes tisztes polgárának lelkiismeretét.Ehhez az Írást idézték.Isten szavából szó szerint bizonygatva osztották az észt és az “igazságot”,hogy ennek a nőnek meg kell halnia. Jézus pedig ennek a rettenetes zűrzavarnak egyszer csak a közepén találva magát,megőrizve békességét egyetlen mondatával lefegyverezte a köveket éppen hajítani készülő vallási elvakultakat.Egyetlen mondatával egy több évezredes hiedelemrendszert,több évezredes kulturális hagyatékot,politikai-társadalmi babonát tört meg úgy,hogy Isten Törvényeit a legváratlanabb módon tette élővé,elérhetővé.

    Manapság is az emberek jeleket hajkurásznak,mert azt hiszik azok adnak hitet,ahogy Isten létezését,jóságát bizonyítják.Az érzékszerveit fetisizáló ember folyton bizonyítékok után görcsöl.De például az úgy nevezett torinói lepel,vagy például Noé bárkája maradványainak hajhászása -még ha találnának is valamit- csak felszínes hitet adhatna.Ilyeneket még az “Antikrisztus” is bármikor felmutathat.Még nagyobb jeleket is ezeknél.Még az idők jeleit is elhitetheti,elcsalhatja.Jézus előbb említett pár szavas csodája abban különbözik ezektől,hogy semmi köze az anyagi világhoz.Ez a csoda mindenkinek megmutatja az igazi szabadságot – azt,ami senki által sem adható,ezért senki által nem is vehető el.Egyetlen mondat.Nem görcsölt az Írások idézése felett,hanem Annak a Szellemét idézte meg.Békét hozott.Kitől félt volna?Hiszen egyetlen személyt,egyetlen testet alkotott a körülötte hőbörgőkkel.Egy pillanatig senki nem vádolt senkit a világon,de ez a pillanat maga volt a világ.Örökké tartó pillanat.Onnan tudhatom,hogy a békém igaz,mert olyan vagyok mint Ő.Onnan tudhatom,hogy olyan vagyok mint Ő,hogy tudom,hogy mindenki más is olyan mint Ő.Ez Isten csodája.Az “Antikrisztus csodája” halandó ember számára sosem közelíthető meg.Ez a különbség.Isten csodájából azonban senki sem marad ki.

  2. Kedves Thea!Erre most mit mondjak? 🙂
    Hiába van mindenre,akármire a legigazabb tudós válaszom,attól még a mindenféle ramaty életű söpredék megelőzhet engem az Istenországában.Mint például ez a Csáth Géza is,aki a következőket bírta mondani:

    “Egy kockáról,amelyet csak láttam,de meg nem mértem,nincs jogom mondani,hogy a súlyát ismerem.Éppen így annak,aki csak látott,hallott,szagolt,ízlelt és tapintott – nincs joga mondani,hogy élt.”

    1. Szerintem a sorrend előtt érdemes inkább az ottlevéssel foglalkozni.
      Jézus mindenkinek segített, mindenkit meggyógyított, hiszen mindenkiért jött, de olyat nem olvastam, hogy azt mondta volna bárkinek, hogy “minden rendben, neked nincs szükséged semmire, elég, ha meglátsz engem magadban”. Amikor Jézusra mutatok, azzal nem ítélkezem, hanem megmondom a felebarátomnak, hogy hol találja az életet. Azt az életet, amit én is úgy kaptam, amiért semmit nem tettem, amit ajándékba kaptam, nem a jóságomért, hanem éppen annak hiánya miatt. Amikor egy magányosan haldokló beteggel találkozol nem azt mondod neki, hogy minden jó ahogy van, hanem azt, hogy “Isten országa itt van” és Jézus testileg és lelkileg is meg tudja és meg akarja gyógyítani. A szeretet nem passzív.
      Szegény Csáth Géza… Neki is Jézusra lett volna szüksége.

      1. Egyszerűen minden sorod szép és jó,Thea.Kire ne lennének jótékony hatással…? 🙂 Vitatkozni sem szeretnék mindezzel.Hogy is lehetne?Hozzátenném még azt is,ahogy Jézus a madarak egyszerűségére hivatkozik,mert ezt juttattad eszembe.Nem vetnek,nem aratnak,csűrbe sem takarnak.Mégis mindenük megvan.Magyarul: egészségesek.Mi pedig még náluk is különbek (egészségesebbek) vagyunk.De ki az a mi?Ki az az én?Talán senkiért sem tehetünk többet annál,mint hogy felismertetjük vele egészen,ki is ő valójában.Mert ha nem tudom azt,hogy ki vagyok én,akkor én vagyok az aki magányosan haldoklik,nem az a másik ember.Inspirálva lenni csupán annak a szellemétől,amit Jézus a madarakról mondott,már nem tüneti kezelés.Hiszen csak egészséges ember képes másokban is meglátni az egészséget.

        Az inspiráció lényege pedig éppen az,ami egyben különbekké is tesz minket a madaraknál: nem csak hogy egészségesek vagyunk,de velük ellentétben még a tudatába is kerülhetünk egészségünknek.Ez az inspiráltság tudás.Annak a tudása,hogy Jézus az Atyában van,mi pedig Őbenne,Ő pedig mibennünk.

        1. Igen, fontos tudni, hogy kik vagyunk, de itt is van különbség abban, hogy kik voltunk és kik vagyunk Krisztusban. Én nagyon örülök, hogy a kettő nem ugyanaz.
          ?Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.? Ap.csel. 5:17

          Nemcsak új jött létre, hanem a halott feltámadt! 🙂

          “Titeket is megelevenített, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt,” Efézus 2:1

        2. Örülök,hogy ilyen szép gondolatok bukkantak itt elő! 🙂 Beleértve még a “szegény” Csáth Géza gondolatait is.Lehet,hogy tényleg szegény volt,ahogy Jézust is lesajnálta a többség.Szegény Csáth Géza,szegény Jézus.Azonban ők legalább tudták is magukról,hogy tényleg azok.Legalábbis a többség szemében.És éppen ennek a tudása töltötte el őket élő spiritusszal.Jézus is,Csáth Géza is tisztában volt emberektől megvetett mivoltukkal,és éppen ennek a tudata adott nekik halhatatlan spirituszt,mert a gyengeségükből tudtak meríteni erőt.Így tudott Csáth is olyan rendkívüli meglátást megfogalmazni mint a fentebb idézett,amelyhez képest,Thea,úgy látom,mi csupán puszta kódexmásolók vagyunk itt.Szóval,ha Csáth Géza szegény,akkor gondolj bele,mi -te,meg én- mennyire vagyunk azok!Ez valóban nem a sorrendről szól.Hanem arról,hogy ideje lenne már a szegényekről példát venni az Istenországát illetően.Mert Az nem a gazdagoknak való.

  3. Szerintem nem gond az,ha valaki Jézusként tekint magára.Hiszen mi Őbenne vagyunk,Ő pedig mibennünk,és ahogy Ő van,úgy vagyunk mi is ezen a világon.Azonban ha valaki csakis önmagáról gondolkodik úgy,hogy azonos Jézussal,és embertársaiban nem ismeri fel a Megváltót,akkor igazából önmagában sem ismerte fel.Jézus egyik utánozhatatlan csodája éppen az volt,hogy senkit sem rekesztett ki Isten egyébként is határtalan örökségéből.A legnagyobbat tette: Istenségét osztotta meg,még pontosabban,mindenkit emlékeztetett,hogy az Isten gyermekei vagyunk már a látható világ megteremtése előttről.Szóval,csak az láthatja meg Jézust,aki másokban is észreveszi Őt.Sokan még Jézusban sem veszik észre Jézust,legfeljebb csak betanultak valami közhelyt.Aki másokban és saját magában is képes észrevenni a Megváltót,az magát Istent látja.Mindez persze, a szemnek láthatatlan…

    1. Ez azért elég csúszós ösvény, mert hiába látod Jézust másokban, mások nem tudnak megváltani. Sok vallás látja a “megváltót” minden emberben. Jézus nem azt mondta, hogy higgy abban, hogy mindenkiben ott van, hanem azt, hogy higgy Benne. Abban, hogy meghalt és feltámadt értünk. Ezt egyedül Ő tette meg. Tudom, hogy Jézus bennem van és látom Őt benned, de te nem tudsz megváltani engem és én sem tudlak megváltani téged.

      1. Szerintem Oszkár a hívőkre értette a “másokban látni Jézust”. Csak kicsit olyan keresztény filozófusi módon ír. Egyetértek vele, és ez ritkán megy nekünk, pedig ránk bízta a munkát és ahogy a testet tagok, szervek építik föl, úgy mi is Jézus “tagjai” vagyunk külön külön, de egyben a teljes egyházat (Krisztus menyasszonyát) alkotva.

Hozzászólás a(z) Thea bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend