Tudom, manapság már tényleg nem kell nagyítóval keresni az idők jeleivel összefüggő híreket, hiszen szembe jönnek velünk, ha akarjuk, ha nem, de valahogy ezt a minket látszólag kevésbé érintő fejleményt mégse tudtam szó nélkül hagyni.
Arról van szó, hogy Kalifornia állam utazási tilalmat rendelt el négy másik amerikai államba, mégpedig azért, mert az érintett államok bizonyos helyi törvényeivel nem ért egyet. (Lásd még: ITT) Az utazási tilalom egész pontosan azt jelenti, hogy tilos állami pénzből finanszírozni olyan utazásokat, amik nem elkerülhetetlenül szükségesek. Ilyen lehet például egy iskolai sportcsapat utazása egy hivatalos mérkőzésre. A példa már csak azért is ideillő, mert Kalifornia egyik állami egyetemének amerikai focicsapata ősszel csapna össze a University of Alabama csapatával és az egyetem nem tudja, hogy az új tilalom érinti-e őket. Egyelőre az illetékesek se.
A korlátozással érintett legújabb államok egyébként Texas, Alabama, Dél-Dakota és Kentucky.
A kaliforniai törvényhozók először tavaly hoztak utazási tilalmat maguk után vonó törvényeket olyan államokkal szemben, amelyek szerintük a törvényeik által diszkriminálnak a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyekkel szemben. Észak-Karolina, Kansas, Mississippi és Tennessee már rajta voltak a tiltólistán. Talán Észak-Karolina esetéről lehetett a legtöbbet hallani, ahol törvény írja elő, hogy mindenki kizárólag a születési anyakönyvi kivonatán szereplő nemnek megfelelő nyilvános vécét használhatja és nem azt, amilyen neműnek éppen érzi magát.
Texas ellenben egy olyan törvény miatt került a listára, ami megtagadja a népjóléti szolgáltatásokat illetve az örökbefogadást „őszinte vallásos hittel rendelkező” szülők számára. Ez a törvény, főleg, hogy Texasról van szó, valóban elég meglepő, de ennél is érdekesebb, hogy Kalifornia ezt az LGBTQ közösség elleni diszkriminációként kezeli. Ezek szerint a másság egy vallás?
A helyzet értelmetlenségét jól szemlélteti a Kalifornia által választott tiltakozó intézkedés. Mint egy hisztis kisgyerek, aki fel se fogja, hogy a lehetetlen követelésért alkalmazott retorzióval saját magát bünteti.
Ha nem kapok csokit, egész nap a spájzban fogok ülni!
Akár pontokba is szedhetnénk a helyzettel kapcsolatos képtelenségeket, de azt hiszem nem érdemes.
Mennyire más képet mutat a 2000 éve elénk állított példa, hiszen Jézus nemhogy elkerülte az Isten törvényeit megszegő világot, és nemcsak eljött közénk, „hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, és hasonló lett az emberekhez.”
Kalifornia reakciója helyett mi is inkább ez utóbbi útra lépjünk, ha kell akár Kaliforniáig, de legalább a szomszédba vagy a szomszéd szobáig elmenve ezen a széles világon1 az evangéliumért.
- Márk 16:15 [↩]
Régen gyermekkoromban láttam egy illetőt, aki sántított is és egyszer ki volt rúzsozva a szája, tehát nőiesen nézett ki, de az arca és a mozgása fiús volt, akkor viszont fiúnak láttam. Tehát láttam fiúként és nőként is. Ez egy nagy vásárban volt, ahol szerettem nézegetni az emberek viselkedését. N em tudtam elképzelni, de akkor arra gondoltam-mindkettő nem -volt. Nagyon nézhettem,mert visszanézett rám és azt a nézést nem felejtem el. Nem értettem az egész dolgot. Felnőtt koromban láttam egy férfit, akinek meg nem volt egyértelmű a járása, nőiesen mozgott, állandóan járt az SZTK-ba gondolom kezelésre. De nagyon magányos volt. Most már tudom, hogy van ilyen dolog /születési rendellenesség/. Olvastam róla, hogy a mostani nagy felvonulások és hasonló dolgok, hogy ezzel dicsekednek, azok is, akikről nem lehet látni, és ezek nagy százaléka nem vele született, hanem magára vett dolog főleg művészek körében megszokott. A lányom esküvői ruháját egy olyan helyen néztük ki, ahol a férfi nőiesen mozgott, de nagyon kedves volt és odaadóan ajánlotta a ruhákat, segítőkész és ízlésesen ajánlotta a díszeket is, ami éppen illet a lányomra. Megható volt az a finomság ahogyan szépet és jót akart nekünk. A felvonulásokkal kapcsolatban én azt csinálnám az emberek helyébe, hogy ne menjenek ki ilyenkor az utcára és ne fejezzék ki a véleményüket. Úgy tennék, mintha nem létezne, mert ezzel a nézettségük és a hírük is kevesebb lenne, tehát érdektelenül, éppen azért nem reagálva a dolgokra, mert a világ felforgatása zajlik, kiforgatva az embereket önmaguk értékeléséből minden területen. Ezekről manapság nagyon sokat lehet olvasni, hogy már az óvodában, iskolában miket tanítanak a gyermekeinknek. Én tiltakozok az ellen, hogy ezekre a gyermekekre pici korban már tanítani akarják. Hálás vagyok azért, hogy unokáim normális körülmények között tanulhatnak, sőt, felettébb jó hitben lévő óvónénik biztos kezében vannak, voltak.
Én a magam részéről,- tegyük fel hozzám jönne egy ilyen ember- és elmondaná és igényelné……mindenképpen a szabadulást mondanám el ebből a dologból, a megszabadulás helyét az Úr Jézusnál és úgy gondolom, hogy szeretettel tenném, mert azt hiszem valami oknál fogva szeretet hiányuk van, ez gyermekkori sérülésekből is adódik igen sokszor. Magamból indulok ki. Ha vétkeztem, akkor nagyon mérges lettem magamra és első indulatomra még jobban rávétkeztem. Ezt ma egy tudatlan önrombolásnak vélem. Ahogyan emberekkel beszélgetek, minden viselkedés mögött genetikai dolog is van, de tanult vagy átélt sérelmek, sorozatos kudarcok. Mindezek ellenére a sok hírt el sem olvasom, mert nem szeretek róla hallani. /Emlékeztek a “Felforgatjuk az egész világot”….
calexit