Volt egyszer egy férfi, aki nem hitt Istenben és soha nem habozott, hogy mások tudtára adja, mit gondol a vallásról és a vallási ünnepekről, köztük természetesen a Karácsonnyal. Felesége viszont hívő volt és gyerekeit is Istenbe és Jézusba vetett hite szerint nevelte, férje rendszeres bántó megjegyzései ellenére.
Egy havas Karácsony estén a feleség és a gyerekek a falusi templom karácsonyi miséjére készülődtek. Hívták az apát, de ő persze hallani sem akart arról, hogy velük menjen.
“Ez az egész történet nonszensz,” mondta. “Ha Isten létezne, miért alacsonyítaná le magát, hogy emberként jöjjön a földre? Teljesen nevetséges!”
A feleség és a gyerekek így ismét nélküle indultak útnak.
Kicsit később felerősödött a szél, a hóesésből pedig hóvihar lett. Az ablakon kinézve mindent vakító fehérség borított. A férfi a kandalló elé ülve elégedetten nézte a csendesen égő tüzet.
Néhány perc elteltével egy nagy puffanást hallott odakintről. Valami nekiment az ablaknak. A hang megismétlődött. Kinézett, de még egy méterre is alig lehetett ellátni. Amikor a vihar alábbhagyott egy kicsit, kimerészkedett, hogy kiderítse mi adhatta a furcsa hangot az ablak közelében. A ház melletti mezőn egy csapat vadludat vett észre. A jelek szerint a ludak délre igyekezhettek a téli hideg elől, de a hóvihar miatt nem tudták folytatni útjukat. Eltévedtek és végül a farmon kötöttek ki, étel és menedék nélkül. Ijedten csapkodtak szárnyaikkal, körbe-körbe repkedve a mező felett, vakon és céltalanul. Bizonyára némelyik madár nekirepült az ablaknak. Ezt hallhatta korábban.
A férfi megsajnálta az állatokat és segíteni akart rajtuk. Az istálló tökéletes hely lenne nekik, gondolta. Meleg és biztonságos. Ott tölthetnék az éjszakát és biztonságban megvárhatnák a vihar végét. Miután ezt kigondolta, odament az istállóhoz és tágra nyitotta az ajtaját. Megállt és figyelt, azt remélve, hogy a madarak észreveszik az istállót és bemennek. A ludak azonban csak ide-oda repkedtek céltalanul és úgy tűnt, egyáltalán nem vették észre az istállót, illetve, hogy mit jelenthet az épület számukra. A férfi megpróbálta magára terelni a madarak figyelmét, de ettől csak megijedtek és messzebbre húzódtak.
Bement a házba egy kis kenyérért. Morzsává szaggatta és egy csíkban elszórta a bejáratig. Még mindig nem értették meg, mit akar.
Most már kezdett elfogyni a türelme. A madarak mögé lopódzott és megpróbálta az istálló felé terelni őket, de csak még jobban megijedtek és a szélrózsa minden irányába repültek, csak éppen az istálló felé nem. Akármit tett, egyszerűen nem tudta elérni, hogy az istállóba terelje őket, ahol melegben és biztonságban lehettek volna.
“Miért nem követnek engem?” – morfondírozott magában türelmetlenül. “Nem látják, hogy ez az egyetlen hely, ahol átvészelhetik a vihart?”
Addig törte a fejét, míg rájött, hogy a madarak soha nem követnének egy embert. “Ha én is lúd lennék, meg tudnám menteni az életüket,” mondta ki hangosan.
Ekkor eszébe jutott valami. Bement az istállóba és kihozta egyik saját libáját és óvatosan a vadlúdcsapat mögé ment vele. Amikor elengedte, saját libája átrepült a madárcsapaton, egyenes be a meleg épületbe. A vadludak egyenként követték.
A férfi megállt és hirtelen eszébe ötlöttek néhány perccel korábban kimondott saját szavai: “Ha én is lúd lennék, meg tudnám menteni az életüket!” Azután a feleségére és a köztük korábban lezajlott párbeszédre gondolt. “Miért akarna Isten olyanná válni, mint mi? Ez nevetséges!” Hirtelen minden világos lett. Pontosan ezt tette Isten. Mi emberek vagyunk a vadlibák. Vakon bolyongva, elveszetten bukdácsolunk a halál felé. Isten olyanná tette a Fiát, mint mi, hogy megmutassa az utat és megmentsen. Rájött, hogy ez a Karácsony értelme.
Ahogy a szél és a hóvihar csendesedni kezdett, úgy csendesedett és nyugodott meg lelke is, miközben ezeket a gondolatokat forgatta fejében. Végre rájött, hogy miről szól a Karácsony és miért jött el Krisztus. Hosszú évek kételyei és hitetlensége, mint a múló vihar, szertefoszlottak egy pillanat alatt. A friss hóban térdelve elmondta élete első imáját: “Köszönöm Istenem, hogy emberként eljöttél, hogy kivezess a viharból!”
– Ismeretlen szerzőtől
Karácsony újra
Minden év december végefelé vissza-visszatérő téma a karácsony igazsága, Istentől való vagy pogány eredetével kapcsolatos viták.
Mindkét oldal megpróbál meggyőző érveket felállítani, hogy a másikat sikerüljön meggyőzni a maga igazáról.
Elég unalmas évről-évre ezeket az érveket olvasni.
Nézzük a tényeket.Mindenkinek van saját tapasztalata a saját életéből a karácsonyi napokkal kapcsolatban nyílván.
Én a sajátomat írnám le.
Gyermek koromban katolikus vallásban nevelkedtem, annak minden tanításait megpróbálva betartani, kisebb nagyobb sikerrel.
A Karácsony gyerekfejjel az ajándékot kapokról szólt, még nálunk a vallásos családban is.Körítve egy szomszéd asszony angyalnak beöltözésével, no meg a jézuskázás meséivel.Ennek anyám-általában véve ebben az anyák viszik a prímet- nagy-nagy örömére , mondhatni vallásos élvezetére minden évben meg kellett lennie.-otthoni jászolka a kis jézussal, a karácsonyfa előtti éneklés sem maradhatott el, aztán a vallásos ceremónia után, ami engem, meg általában a gyerekeket érdekli az ajándékozás.
Ezt követően nagy öröm, aztán a katolikus éjféli misére menetel.Ebben is általában a nők a gyerekekkel voltak nálunk a résztvevők.
Ez a vallásos része, de kell még valamiről írjak. Karácsonyi időszakban mindenki a szeretetről és a békességről beszél. Na pont ezekben a napokban gyűlik össze a család minden vagy majdnem minden tagja. Valahol karácsonyi vacsorára, valahol karácsonyi ebédre.
Vissza emlékezve gyerekkormban ill. mostanság is a családi asztalnál beszélgetések voltak. Elsősorban
a férfiak beszélgetése folyamán szóba került a politika- mert ugye bár karácsony van és ez egy “politikai ünnep”-aztán előbb -utóbb elfajult a beszélgetés veszekedéssé. Mert ugye bár ez a “szeretet és békesség ünnepe”
Év tizedek teltek el gyerek korom óta és ez most sem változott- a karácsonyi politizálás.
Fel teszem a kérdést, mi értelme van az egésznek.
Véleményem szerint az év leg gázosabb napjai ezek a karácsonyi majd az azt követő szilveszter-újévi napok.
Egy képmutatás az egész.
A vallásos oldalt nézve, vallásos tradíciókhoz pogány szokásokat keverve, bálványimádással töltött napok.
Világi oldalt nézve, a szeretet ünnepe, amit a pénzen vásárolt ajándékok- sok esetben még eladósodva is megmutatják,hogy vettek karácsonyi ajándékot és nem is akármilyet.
A békesség és szeretet napjai- bár gondolom nem minden családban, de azért hallva másoktól is- nem éppen a békéről és a szeretetről szólnak. A szeretetet nem egy ajándékkal vagy valami tárgyal kellene kimutatni. A másik pedig hogy eltelik ez a pár nap és már nincs szeretet a további napokban?
Ami szintén mutatja, hogy va világnak nagyobb szerepe van az egész karácsonyban mint a Názáreti Jézus Krisztusnak. A kereskedelem ekkor bonyolítja az egész éves forgalom jelentős részét. Csúcsokat dönt az adás-vétel, az emberek kiköltekeznek, aztán jönnek a sovány januári, februári hetek.
Hozzá tehetjük, hogy a kereskedelem rafinált és tudja, hogy decemberben az emberek nem nézik az árakat, bár mennyi az ár ,akkor is vásárolnak ajándékot. Január , február hónapban panganak az áruházak, boltok , nincs vásárló. Ekkor dobják be a leárazásokat a kereskedelemben, hogy lendüljön fel a forgalom. Gyakran 20-30-40 %-al olcsóbban megvásárolható egy dolog ekkor, mint karácsony előtt.
És akkor nem beszélve a karácsonyi eszem-iszomról. Terülj asztalkák vannak házanként, minden házi asszony-mert ez az ő dolguk-bőséges ételt , italt készít.Sokszor túlkészítve magukat, az ünnepek elteltével jó esetben a házi állatok eszik meg, roszabb esetben ki lesz dobva a megmaradt ennivaló.
Teljes pocsékolás zajlik e napok alatt. Mennyi éhező ember lakhatna jól a világ másik pontján élők közül?
Gondolom nektek is van hasonló tapasztalataitok.
Ezért mondom azt, hogy az év egy leg sötétebb ünnepei, ezek a napok.
Ez így ebben a formában, ahogy az emberek megélik, megünneplik a karácsonyt biztos vagyok benne, hogy nem a Teremtő Isten akaratát cselekszik, inkább e világ istenének a sátánnak akaratát cselekszik, aki elvarázsolja, becsapva az embereket a karácsony érzéseivel. Látszólagos szeretetet , békét, egységet mímelve csapja be az embereket. A vallásosakat a vallásos dolgokkal, a nem vallásosakat a pénz és az ajándékozás hamisságával téveszti meg.
Az Élő,Igaz Isten adjon nekünk kegyelmet és bölcsességet, hogy meg tudjunk maradni az Ő útjain ezekben a napokban is.
lacika 71
Ez jó kérdés a címben. A karácsony u.is soha nem volt keresztény ünnep, függetlenül a szép vadlibás történettől. Valamikor a 4. sz. második felében kezdték ünnepelni. Nem véletlenül, nincs is megadva Jézus születésének a dátuma, ellentétben a fellépésével. Valójában csak 3 a keresztény ünnep: Minden 7. nap, a szombati nyugalom napja. A felnőttkeresztség. És az úrvacsora, lábmosással egybekötve.
Egyrészt: http://idokjelei.hu/2017/12/miert-december-25/
Másrészt Jézus azért mosta meg a tanítványok lábát, mert az ókori keleten az emberek lába koszos volt. Ezzel próbálta megmutatni, hogy semmilyen tett vagy feladat nem lehet túl alantas számunkra. Ha igazán szeretjük a másikat az ilyen, akkoriban szolgákra bízott feladatokat is magunkra vállaljuk. Ha tehát te egy úrvacsora alkalmával meg akarod mosni a másik lábát, az teljesen értelmetlen, mert nincs rá szükség. Esetleg felajánlhatod, hogy kitakarítod a másik helyett a vécét, vagy kimosod a szennyesét, mert azzal tényleg elvégzel helyette egy olyan feladatot, ami szükséges és így tettekben is kifejezheted a szereteted. “Hanem aki a legnagyobb közöttetek, az legyen a ti szolgátok.”
… ha már szóbakerült 🙂
“Ha tehát te egy úrvacsora alkalmával meg akarod mosni a másik lábát, az teljesen értelmetlen, mert nincs rá szükség. ”
Talán a fizikai higénia szempontjából nincs rá szükség, de a lelki miatt igen:
János 13:13-17 13 Ti engem így hívtok: Mester, és Uram És jól mondjátok, mert az vagyok. 14 Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait. 15 Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek. 16 Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az ő Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, a ki azt küldte. 17 Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket.
Jézus itt példát mutatott, s utasította a tanítványait arra, hogy kövessék ezt a példáját. Ha teszik áldottak. Nos ezt az áldást miért kívánják egyesek elvenni másoktól? Miközben jól megmagyarázzák miért nem kell tenni azt, amit az Úr mondott, megmagyarázzák azt is, hogy miért tehetjük azt, ami nem bibliai.
Ha valami áldás, az azért áldás, mert senki sem veheti azt el senkitől.Még te sem, tehát hiába erőszakolsz ki egy töredéket egy értelmes szövegkörnyezetből.Aki képes kitakarítani a vécédet, kimosni a szennyesedet, az képes megmosni a lábadat is, ha már ennyire szeretnéd.Kérdés, hogy mire van éppen szükség.Mert ha valami teljesen szükségtelent teszel valakivel, akkor az Úr ott van ugyan azon a vacsorán, de te nem.Ezért hiába nevezed Úrvacsorának, attól az még nem az.Mert az Úrral vacsorázni egyáltalán nem egy szertartás, hanem a kőkemény valóság.Ahol ha kell szennyest, ha kell vécét, és ha kell lábat mosunk.
Oszkár, látom halovány fogalmad sincs az Úrvacsorával kapcsolatos bibliai utasítások jelentõségérõl.
A lábmosás az alázatos szolgálat mellett a bemerítkezés, illetve a bemerítkezéskor kapott Jézus általi megtisztulás évenkénti emlékeztetõje, s kicsiben való megismétlése. Krisztus utalt is erre a szellemi aspektusra:
János 13:8-10 8Péter így szólt hozzá: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.9Simon Péter erre ezt mondta neki: Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is! 10Jézus így szólt hozzá: Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta.
Eszerint a személy, akit Krisztus megtisztít, mert már megfürdött (bemerítkezéskor megtért) az már megtisztult, s csak a lábát kell megmosni már (amikor az úrvacsorát vesszük, az idõközben lábunkra ragadt piszkot [bûnöket] kell már csak lemosni, mert egyébként már tisztának számít. Krisztus ebben a fejezetben az Úrvacsora mintáját és jelentõségét vázolta fel , s áldottnak mondta azokat, akik aszerint tesznek.
Ezt nemlehet wc pucolással pótolni, vagy téged a pottyantós klótyóba merítettek be ?
Antenor, kissé pokrócosra sikeredett a kioktatásod, de én hívősen és férfiasan is beismerem, hogy ezt a képet, értelmezést még sosem hallottam így, és nem értem miért nem ! Teljesen idei, nem jelképes, akkor keresztények miért nem teszik ? Az úrvacsoráról többet beszél az ige, talán azért nem teszik, mert nincs odaírva a lábmosásnál, hogy ezt tegyétek….
Amúgy itt egy rövid, de átfogóbb anyag a lábmosásról.
http://churchofgod.hu/content.php?act=labmosas
Engem?Abba bizony, Antenor.De tudod, még a szar is kevésbé bűzlik az emberen, mint az a szellemi trutymó amiben te ész nélkül lubickolsz.
“ÁLDOTT ÚJ ÉVET!” by Időkjelei.hu(2014 dec. 31.)
And again,……sisters and brothers. http://worldtocome.org/should-christians-celebrate-new-years (video)
Hiányoltam volna az ilyen jellegű linkeket 🙂
Ez is valami, de legalább nem csalódtál 😉
Olyba tunik el fogok karhozni ha koccintok ujevkor valakivel.
Valahogy igy kepzelem el Mr. Law -t, mint ez a tudalekos muki.
“Mindent szabad nekem, de nem minden hasznal.”
Boldog Uj Evet! 😀 😀
😛 😛 😛 😛 :P:P 😛
Ria ? :-O 😀
Ne feledkezzünk meg azokról, akiknek nem lehet olyan békés, boldog karácsonyuk, mint nekünk. Imádkozzunk azokért, akik ezekben a napokban az életükért futnak…
http://www.origo.hu/nagyvilag/20131224-del-szudani-polgarhaboru-nuerek-es-dinkak-kozott-etnikai-tisztogatas.html?sec-1
Az igazi szeretet
Az 1 Korinthus 13. karácsonyi változata
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel,
de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket énekelek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.
A szeretet barátságos az időszűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videójátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.
Boldog karácsonyt!
Kedves Viola!
Ez nagyon jó! Megengeded, hogy kitegyem a facebookra?
Szia Kata!
Szerintem biztosan megengedi, hogy kitedd, csak azért írtam mert Viola hozzászólása 2013-as és itt az emberek jönnek mennek, szóval nem biztos, hogy válaszolna már, mert lehet, hogy azóta nem látogat errefelé.
Kedves Viola ! Én is csatlakoznék Kata tettéhez. Te írtad ezt a nagyszerű átköltést ?
Mt 19.8
?Mózes szívetek keménységére való tekintettel engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket – felelte -, de kezdetben nem így volt.
Ezek szerint Mózesnek az embernek, joga volt felülbírálni és enyhíteni törvényt?
Akkor, milyen jogon vonhatja felelősségre az egyik ember a másikat?
Milyen jogon mondja embertársának, erre ez, arra meg az vonatkozik?
“Egyszer volt, hol nem volt”, volt egyszer egy Bodor Attila(Bivaly) nevu baratom, neki meg egy Vilmos(Vili) nevu battya. Az apjuk(Vili bacsi?) vadasz is volt. Attila nagyon szerette a gyengebb nemet, ezert elhatarozta, hogy orvosnak tanul 🙂
Kerdes. Milnek tanult Attila?
Hello,
Hamar szoba kerult a vallas: Az altalad emlitett iget a korulmenyek ismerete nelkul lehetetlenseg megerteni:
Roviden:
Jezushoz ez a kerdes:
Mt 19,3 Ekkor farizeusok mentek oda hozzá, hogy kísértsék, és megkérdezték tőle: “Szabad-e az embernek bármilyen okból elbocsátania a feleségét?”
A lenyeg a “bármilyen ok”, mivel a farizeusok egyik iranyzata kiforgatta az 5Mózes 24:1 et es bevezette, hogy nem csak hazassagtores eseten, hanem akarmilyen okbol el lehet vallni.
Abban az idoben a vallasok szinte mindegyikeb armely okbol tortent. Pl odakozmalt a vacsi
Jezus ezt tette helyre.
Torvenykezo modon a vallast tiltani kegyetlenseg. Gondolj bele pl. aki veri megalazza feleseget…., aki ilyenkor is kotelezonek tartja az egyutt elest az kegyetlenebb mint a vilag.
A Korintusi levelben szinten kell a korulmenyek ismerete, de nem offolok tovabb.
Aki nem hiszi jarjon utana…
reszletek itt magyarul: https://app.box.com/s/45itb4r72pqhdvz65s5c
angolul: http://www.christianitytoday.com/ct/2007/october/20.26.html
Zoli, nyilván a VÁLÁS-ról beszéltél. Nem szoktam a helyesírás miatt kötözködni, de itt nagyon félreérthető, mert vallás-nak olvassa a legtöbb ember (szerintem).
Igazad van, koszi
Szerintem, minden egyszerű:
Mt 16.15
Jézus most hozzájuk fordult: ?Hát ti mit mondtok, ki vagyok??
Mt 16.16
Simon Péter válaszolt: ?Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.?
Mt 16.17
Erre Jézus azt mondta neki: ?Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám.
Itt az Atya szól Péterből.
Mt 16.21
Ettől kezdve Jézus jelezni kezdte tanítványainak: Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad.
Mt 16.22
Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki ezekkel a szavakkal: ?Isten mentsen, Uram! Ilyesmi nem történhet veled.?
Mt 16.23
Megfordult és rászólt: ?Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak.?
Itt meg a sátán beszél Péterből.
Jn 4.24
Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.?
Lk 20.38
Az Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki neki él.?
Jn 2.19
Jézus azt válaszolta: ?Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem.?
Vagyis a saját testére gondolt.
A lélek lakhelye, vagyis az Isten temploma, az emberi test.
Itt lakik az ördög is.
Akinek van és hallgat rá az a lelkiismerete szerint él.
Aki meg az esze szerint, az az ördögnek eszköze lesz.
Jn 1.12
Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében,
Lk 17.20
A farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa. Ezt válaszolta: ?Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon.
Lk 17.21
Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.?
Minden tőled függ, nem a templomtól, a külsőségektől.
Amit befogadsz az ver benned gyökeret és az jelenik meg ajkadon, tetteiden. Így leszel fia mennyei Atyádnak, vagy eszköze a sátánnak.
Két minőség: élő és holt.
Ezekkel gondolatokkal kívánok boldog, békés karácsonyt mindenkinek.
Attila, Vácról
Van aki azért nem megy templomba mert tudja, hogy Istent nem kizárólag egy téglaépületből lehet elérni.
Nem kell ahhoz ateistának lenni, hogy messziről elkerülj minden templomot… vagy úgy eleve az egyházakat..
Én is mesélhetek kicsit magamról,miért ne.
Evangélikus keresztény nevelést kaptam,de azt hiszem a kamasz éveim küzdelmei miatt,és az iskola nevelése miatt elveszett
azaz igazi hit belőlem.Lekonfirmáltam,áldoztam,de a hitem nem gyökeresedett meg Jézusban.
Nincs Isten ez lett a hitvallásom,és a tudományos dogmákat fogadtam el,de aztán rájöttem,hogy “meztelen a király”amit tanítottak,és amiről beszéltek nem elégített ki,hanem őrületbe hajtott.
A legnagyobb hibát követtem el amit csak lehet,lelkeket kerestem,idegen lényekben hittem,és kutattam a szilárd kapaszkodót,ami végre kielégít.
A démonok,és a fekete angyalok kaptak az alkalmon,körbevettek,megnyilvánultak,és jól kihasználtak,azt hittem végre találtam valamit,ami szilárd lesz az életemben,amiért érdemes létezni.
Egy éjszakán miután jól belekeveredtem a gonosz lények csapdájába,úgy döntöttek lépnek és jól lerendeznek.
Álmot láttam amiben egyedül bolyongtam egy tájon,és egy repülő akármi felragadott,és vitt lefelé szélsebesen a sötétbe.
Felkiáltottam ijedtemben hogy “Istenem!”és abban a pillanatban az egész álmom fényes ragyogásba ment át,valaki kiragadott a karmok közül,és felébredtem.
Ez volt a pálfordulás az életemben,mert addig gonosz ember voltam,és mára sokat változtam.Szükségem volt egy pillanatra,hogy megértsem ki a leghatalmasabb mindfelett,hogy végre igazán hívő legyek.
Különben tudok sok olyan kapcsolatot,ahol az egyik fél ateista,és a másik sokat imádkozik a lelkéért,hogy megváltozzon a hite.Volt aki előttem sírta el a bánatát az ateista családja miatt,és hitével változtatott végül azok hitén is.
Az iskolákban annyira kinevelnek tudományos dogmákkal,a hit útjából,hogy az szinte fájdalmas sebeket okoz.Tudom rengeteg ilyen sebet kellett Jézus erejében foltozgatni a lelkemen.A családom és a szeretteim nem járnak templomba,csak én katolikus és evangélikus körökben is mozgok,szeretem őket,mind a családom tiszteletre méltó Éva anyám,és tisztelt Ádám atyámon át,hogy imádkozzanak értünk kicsinyeikért.Szeretem ezt a nagy családot.
Szentségimádáson is érzem az angyalokat angyal testvérkék sokasága,hogy pusziljam meg a szent szívüket.
Szóval sokat imádkoztam értük,és Isten mondta,hogy megáldja a szeretteimet rajtam keresztül.
Karácsony van,és olyan boldog vagyok Ádámért,Éváért minden kicsinyükért,hogy egy család vagyunk,és ebben a családban jött el Jézus hozzánk,és Mária mellét szopta,hozzánk alacsonyodva.Isten áldja meg ezt a családfát azzal az ajándékokkal teli áldott szívével <3
Ez nagyon aranyos kedves Bealina, “hogy pusziljam meg a szent szívüket” 🙂 és akár karácsony van, akár nem, minden nap Isten szeretetéről szól! Áldjon meg, nap mint nap !
Éva
No offense, de mar a tortenet elso bekezdese is paradox modon nevetsegesse teszi a sztorit.
Egy “vallasos” es/vagy ertelmes no nem fog egy “hitetlen” es/vagy homlokegyenest mas vilagnezettel biro ferfihoz ferjhez menni, nemhogy gyereket szulni neki.
Ez igy maximum a 4. osztalyos altalanos iskolas hittanoran megy el, “masfajta” karacsonyi sztorinak…
Ellenben nagyon sokszor előfordul, hogy egy házaspár egyik tagja megtér, a másik pedig nem. A történet mondanivalójához nem szükséges a szereplők teljes életrajzának bemutatása.
Erre tenyleg nem gondoltam. (Nem offolom szet a posztot, de egy forumot talan meger, mi is zajlik le az altalad felhozott pelda eseten. Biztosan vannak, akik tudnak meselni rola -szamomra elkepzelhetetlen, hogy egy ilyen kapcsolat eletkepes maradhat)
Szerintem nincs két egyforma történet. Én személyesen is elég sok ilyet hallottam.
Itt az oldalon is olvashatsz egy példát: http://idokjelei.hu/2012/04/hogyan-olte-meg-a-husvet-a-hitem-az-ateizmusban/
Nem tudom mire gondolsz silent_peterqe, de nalunk is ez a helyzet. Csak annyi a kulombseg, hogy en tertem meg elsokent nem pedig a felesegem.
Nem tortenik semmi. Ugyanugy szeretem mint elotte, csak most imadkozom is erte. Sajnos beszelgetni nem nagyon tudunk, errol a temarol mert elegge zarkozott, viszont amikor csak tudom magammal viszem evangelizacios alkalmakra. Hasonlo a tortenetben szereplo emberhez, aki egyszeruen nem akarja elhinni, hogy Isten eljott kozenk, es Jezus aldozata elegendo.
Csak szeretni tudom, es imadkozni erte. Bizok Istenben, hogy a jo munkat a maga idejeben elvegzi.
Már Pál apostol is írt arról, hogy mit kell tenni ilyen esetben:
“Azoknak, akik házasságban élnek, azt a parancsot küldöm ? és ez valójában az Úr Jézus parancsa! ?, hogy az asszony ne hagyja el a férjét, se ne váljon el tőle! Ha pedig mégis elválik, utána ne menjen férjhez máshoz, inkább béküljön ki a férjével! Parancsolom a férjeknek is, hogy feleségüktől ne váljanak el, se ne hagyják el őket!
A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha egy hívő férfinak hitetlen felesége van, aki együtt akar vele élni, a férj ne váljon el a feleségétől! Ha valamelyik hívő asszonynak hitetlen férje van, aki együtt akar vele élni, az asszony ne váljon el a férjétől! Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, és a hitetlen feleség meg van szentelve hívő férje által. Ha nem így lenne, akkor közös gyermekeik nem tartoznának Isten népéhez, így azonban ezek a gyermekek is szentek.
Ha azonban a hitetlen férj, vagy feleség el akar válni hívő házastársától, ám váljon el! Ilyen esetben a hívő férj, vagy a hívő feleség nincs hozzákötve a hitetlen házastársához, hanem szabad. Isten azonban arra hívott el benneteket, hogy egymással békességben éljetek. Te hívő feleség, talán még megmentheted a hitetlen férjedet! Te hívő férj, talán még megmentheted a hitetlen feleségedet!” 1Korintus 7:10-15
Jézus ezt is mondta:
Mt 18.18
Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.
Bodor Attila,
Jézus valóban mondott ilyet, de ez nem a házasságra vonatkozik. A házasságnál ez az irányadó:
“Jézus megkérdezte tőlük: ?Sohasem olvastátok az Írásban, hogy Isten a teremtéskor férfivá és nővé teremtette az embert, és azt mondta: ?Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik a feleségéhez, és ketten egy testté válnak?? Ezután tehát már nem kettő, hanem egy. Amit pedig Isten tett eggyé, azt ember ne válassza szét!? Máté 19:4-6