Egészség

A génjeink felett is az állam rendelkezne?

patented-genes

Forrás: naturalnews.com

Egy Egyesült Államok kormánya úgy gondolja, hogy az emberi gének is a tulajdonát képezik. Erre az érdekes következtetésre az alapján jutunk, hogy az amerikai szabadalmi hivatal feljogosítva érzi magát, hogy bejegyezze különböző magánvállalatok és egyetemek szabadalmi igényeit az emberi génekre.

A mai napig több mint 4000 génre van bejegyezve tulajdonjog az amerikai szabadalmi hivatalnál, többnyire magáncégek és egyetemek nevére. Tulajdonjogot csak úgy ruházhatunk át valakire, ha az előtte a miénk volt, ebből az következik, hogy az állam genetikai kódunk tulajdonosának tekinti magát.

Jelenleg az ember genetikai kódjának 20 százaléka valakinek a tulajdonában van. A tulajdonosok hozzávetőleg kétharmada magáncég, a fennmaradó egyharmaduk pedig egyetem.

A legtöbb ilyen szabadalmazott emberi génnel egy Incyte nevű cég rendelkezik, szám szerint 2000 darabbal.

A gének ilyen jellegű tulajdonlása tulajdonképpen a genetikai rabszolgaság egy formája. Miért?

Például, amikor valakinek gyereke születik, ez a genetikai kód lemásolásra kerül. Mivel a genetikai kód 20%-a szabadalmazott, azaz valaki másnak a tulajdona, a gyerekvállalás jogi értelemben genetikai kalózkodásnak számít.

A cégek, amelyek ezeknek a génszakaszoknak a tulajdonosának tekintik magukat, jogdíjat követelhetnének minden születő gyerek után.

Remélhetőleg erre soha nem kerül sor, de az amerikai jogrend értelmében lehetséges.

A szélsőséges példa célja, hogy rávilágítsunk, itt alapvetően egy emberjogi kérdésről van szó. Az amerikai szabadalmi hivatal ezeknek a szabadalmaknak a bejegyzésével legalapvetőbb emberi jogainkat sérti, tulajdonképpen áruba bocsátva az emberi testet a multi-millió dolláros haszon érdekében, amit a genetikai kíséreltektől és kezelésektől remél.

Egy friss példa erre a celebvilágból Angelina Jolie esete, aki kettős emlőeltávolításon esett át, miután kimutatták nála a BRCA1 jelű gént, ezzel hihetetlen reklámot generálva a BRCA1 géniparnak, mivel példáját követve rengeteg nő végezteti el ugyanezt a vizsgálatot, ami a jogdíjak miatt 3-4000 dollárba kerül.

Az amerikai legfelsőbb bíróság éppen a múlt hónapban tárgyalta a génszabadalmaztatás jogosságának kérdését egy konkrét ügyben. A bíróság döntése sok ezermilliárd dollár sorsát befolyásolja, ugyanis a szabadalmi díjakból ilyen összegeket kaphat a génipar a génkísérletek és kutatások után.

Már az is megkérdőjelezhető, hogy joga van-e a legfelsőbb bíróságnak dönteni ebben az ügyben. Egyetlen bíróság sem rendelkezhet az emberi gének felett. Egyetlen kormánynak vagy emberi testületnek sem lehet hatalma a Teremtő felett. Az emberi DNS minden ember sajátja és bármilyen tulajdonjogi követelés ezekre semmisnek tekinthető.

Mi mást lehet még szabadalmaztatni?

Amennyiben a legfelsőbb bíróság jóváhagyja az emberi gének üzleti célú szabadalmaztatásának jogosságát, a lejtőn nem lesz megállás. Onnantól kezdve szabad az út és bármelyik ezzel foglalkozó cég igényt tarthat a növények, állatok vagy akár emberi testrészek szabadalmára.

Abszurdnak tűnik? Vegyük figyelembe, hogy a Monsanto ugyanezen logika alapján több pert is nyert már. A Monsanto, miután az általa szabadalmaztatott GMO magokat a szél befújta bizonyos gazdaságokba (tulajdonképpen megfertőzve ezáltal az ottani nem GMO termést), beperelte a gazdákat és a pert meg is nyerte. Hogy mi volt a gazdák bűne? A Monsanto szellemi tulajdonának ellopása.

Ne legyenek kétségeink. Az emberi, állati és növényi gének szabadalmaztatásának legfőbb célja, hogy ezeket ?jogi? eszközként bevethessék az emberek feletti hatalom megerősítésére.

Előző posztKövetkező poszt

2 hozzászólás

  1. Don’t recognise IP rights, you can’t steal an idea…imagine if I stole your bike but you’d still have it. O..o

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to friend