Háborúk, Lázongó világ

Már senki nem veszi komolyan az iráni terrorveszélyre vonatkozó amerikai vádakat

1012-Ambassador-Plot-Arrests_full_600

A történelem során nem egy háború tört ki előre megrendezett, a hiányzó ürügyet biztosító provokáció miatt. A jelenlegi helyzetben fel kell tennünk a kérdést, hogy a feltételezett iráni összeesküvésről szóló hírek igazak, vagy egy újabb provokációkísérlet szemtanúi vagyunk, melynek célja minél negatívabb színben feltüntetni Iránt, egy esetleges jövőbeli támadás előkészítéseként. A félreértések elkerülése végett elmondanánk, hogy a cikkel nem Iránt kívánjuk védeni, de a jelenlegi válsághelyzetben fontosnak tartjuk, hogy minél több ember megismerje, már ahol és amennyire lehet, az igazságot, hiszen egy Irán elleni háború az egész világra kihatna.

? Joseph Candel

Forrás: Washington?s Blog

Egy nappal azelőtt hogy az amerikai főügyészt beidézték az amerikai igazságügyi minisztérium és kábítószer-ellenes hivatal ?Gyors és ádáz? névre keresztelt botrányos akciójával kapcsolatban, melynek célja az volt, hogy a legnagyobb mexikói drogkartellt titokban felfegyverezze, az amerikai kormány bejelentette, hogy Irán merényletre készül a szaúdi nagykövet ellen az Egyesült Államokban.

Lássunk csodát, az ügyet az igazságügyi minisztérium és a kábítószer-ellenes hivatal göngyölítette fel. A probléma csupán az, hogy a sztorit már senki nem veszi be, még a háborúpárti fővonalas média sem.

A New York Times ?Amerika magyarázkodni kénytelen az iráni terrortámadás vádjával kapcsolatban? című írásában a következőket közli:

Szerdán az Obama kormány magyarázkodni volt kénytelen a korábban elmondásuk szerint ?megdönthetetlen? bizonyítékokkal alátámasztott iráni összeesküvéssel kapcsolatban, ami Szaúdi-Arábia amerikai nagykövetének meggyilkolására irányult, miután a hírt a legtöbb külföldi vezető és szakértő szkepticizmussal fogadta.

Maguk az illetékes kormánytisztviselők is csak nagy igyekezet árán tudtak valamiféle magyarázattal előállni arra vonatkozóan, hogy miért hajtana végre a Quds Force, az iráni iszlám forradalmi gárda nemzetközi akciókra szakosodott elitcsapata, ilyen kockázatos és amatőr támadást.

Az amerikai kormányilletékesek semmiféle konkrét bizonyítékkal nem tudtak előállni, ami az összeesküvést iráni vezetőkkel kapcsolatba hozhatná.

Mr. Zarate és vezető amerikai kormánytisztviselők azt mondták, hogy a merényletterv nem viselte magán a Quds erők jegyeit. ?A terv rendkívül szélsőséges és furcsa, de ugyanakkor trehány volt,? mondta Mr. Zarate. ?Ha megnézzük korábbi akcióikat, ügynökeiket mindig hatékonyan tudták beépíteni és kivitelezni a merényletet. Nem szokásuk a munkát külsősöknek kiadni, inkább megbízható hálózatukon belül dolgoznak.?

A probléma, amivel Obama elnöknek és kormányának szembe kell néznie, hogy amióta az amerikai hírszerzés vádja Irán állítólagos tiltott fegyvereivel kapcsolatban 2003-ban hamisnak bizonyult, az Egyesült Államoknak saját ellenségeivel kapcsolatos állításait más országok eleve szkeptikusan fogadják.

?Mindenki nagyon szkeptikus az amerikai hírszerzés információival kapcsolatban,? mondja Volker Perthes, a berlini Nemzetközi Biztonság Intézetének Irán-szakértője.

A CNN és a Christian Science Monitor szintén hangot adtak kételyeiknek a hírt illetően:

Az iráni forradalmat ismerő szakértők szemében a feltételezett merényletre vonatkozó információk nem stimmelnek.

?Furcsának tűnik az eset. Irán nem így intézi akcióit,? mondja Alireza Nader, arlingtoni Irán-szakértő, az iráni forradalmi gárdáról készült számos tanulmány társszerzője.

?Ez az állítólagos terv semmilyen módon nem egyezik Irán érdekeivel,? írja Nader. ?A szaúdi nagykövet meggyilkolása tovább fokozná az Irán elleni nemzetközi nyomást, amit Szaúdi-Arábia háborús cselekménynek tekinthetne, következésképpen destabilizálná az iráni kormányt. Ez nem logikus, mert az ottani politikai rendszer saját túlélésében érdekelt csupán.?

Irán minden erejével azon van, hogy elkerülje a szankciókat, megerősítse kapcsolatát nyugaton kívüli partnereivel, és folytathassa nukleáris programját, mondja Nader hozzátéve, hogy nem gondolja akár Quassin Soleimani, a Qods Force ravasz parancsnoka, akár Ali Hamenei ajatollah kiadna olyan utasítást, ?ami veszélyeztetné Irán célkitűzéseit és stratégiáját.?

Ezt a véleményt számos Irán-szakértő és megfigyelő osztja.

?Ez az állítólagos összeesküvés mindenben ellentmond Irán politikájának és eljárásmódjának,? írja Gary Sick, a Columbia Egyetem Irán-szakértője, aki az 1979-es iráni forradalom és túszválság idején a Fehérház tanácsadója volt iráni ügyekben.

Bár Irán sok mindenért dühös az Egyesült Államokra és Szaúdi-Arábiára, ?nehéz elképzelni, hogy egy nem iszlamista bűnszervezetre bíznának egy ilyen kényes akciót,? írja Mr. Sick Gulf2000 című posztjában. ?Egy amatőrre és egy olyan mexikói drogszervezetre támaszkodni, amit tudvalevőleg mexikói és amerikai ügynökökkel szőttek át? trehány munkának tűnik, teszi hozzá Mr. Sick. ?Iránnak is számos gyenge pontja van, de azt nem mondhatjuk el róluk, hogy figyelmen kívül hagynák a hírszerzés alapvető technikáit.?

Anthony Shaffer, az amerikai hadsereg nyugállományba vonult alezredese azt mondja, hogy az FBI is kételkedik abban, hogy a szaúdi nagykövet elleni merényletet Irán tervelte volna ki. Szerintük a tervet az Obama kormány készítette, mivel az FBI semmilyen információval nem rendelkezik az összeesküvésre vonatkozóan.

Glenn Greenwald szerint a feltételezett iráni összeesküvéssel kapcsolatban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az ember elég komolyan vegye ahhoz, hogy belemenjen a részletekbe.

Az Irán elleni háborúra vonatkozó döntés természetesen már szeptember 11-e előtt megszületett.

2009-ben a Brookings Intézet a következőket írta:

Sokkal előnyösebb lenne számunkra, ha az Egyesült Államok felmutathatna valamilyen provokációt Irán részéről ürügyül, mielőtt megtámadja Iránt. Egyértelmű, hogy minél felháborítóbb, minél pusztítóbb és minél kevésbé kiprovokált az iráni lépés, az annál kedvezőbb az Egyesült Államok számára.

Előző posztKövetkező poszt

2 hozzászólás

  1. Mindenki mondja meg szeretteinek, hogy szereti, mert hamarosan kitör a harmadik világháború és vége mindennek.

    1. Es vajon mit hasznal az,ha a “szereto” megmondja a szeretteinek,hogy szereti oket,ha Azt,aki megmenthetné oket barmi bajtol,nem ismerik es emiatt el kell pusztulniuk? A valodi szeretet,a mento szeretet! (az o betun vesszok).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to friend