Elmélkedések

Tényleg csak buta emberek hisznek Istenben?

sciencereligion

Itt a weboldalon ritkán, a Facebook posztok alatti kommentekben annál gyakrabban bukkannak elő olyan állítások, amik szerint Istenben csak tudatlan, hiszékeny vagy buta emberek hisznek.

Vajon az ilyen zsigeri kijelentések tényleg megalapozottak, vagy csupán jó válasznak tűnnek nem hívők számára, amikor kifogynak az érvekből, vagy nem értik hívő társaikat?

A kérdés statisztikai aspektusával kapcsolatban ma már elég sok tanulmány áll rendelkezésre és ezek kivétel nélkül azt mutatják, hogy a műveltség vagy éppen maga a tudomány, nemcsak nem áll ellenséges viszonyban a hittel, de bizonyos országokban még a tudósok között is nagyobb arányban találunk hívőket, mint ateistákat.1 Az egyik globális felmérésben részt vevő 9 422 tudós, arra a kérdésre, hogy szerintük a tudomány harcban áll-e a hittel, a válaszadók elenyésző százaléka felelt igennel.2 Nem beszélve arról, hogy a modern tudomány megalapozói is igen kevés kivétellel hívő emberek voltak.3

Engem azonban most jobban érdekel a kérdés egy másik aspektusa. Justin Barrett, a kognitív vallástudomány ismert és elismert szakértője „Miért hinne bárki Istenben?” című könyvében leírja, hogy kutatásai szerint biológiai és környezeti adottságaink alapján, mi emberek magunktól inkább hiszünk, mint nem, és tulajdonképpen az ateizmus számít rendellenességnek. Kutatásai arra a megállapításra vezették, hogy a gyerekek „saját megérzésük alapján istenhívők”, akik már egészen kicsi kortól, mielőtt bármit hallottak volna a vallásról, hisznek egy természetfeletti, mindenek felett álló entitásban. Az Isten létezésében való hit éppen annyira természetes és normális, mint, hogy hiszünk a sajátunkon kívüli elmék létezésében.

Christian Smith szociológus pedig úgy forgalmazza meg a kérdést, hogy „Miért találnának ki az emberek isteneket és lelkeket egy lelkek és istenek nélküli világban?”

Az emberek azért keresik az élet értelmét, az erkölcsöt és lelki útmutatást a fizikai világon kívül, mert ebben a világban nem található.

Az istenhit más megközelítésű magyarázatai, legyen szó „hasznos mankóról” vagy „káros téveszméről”, nem képesek megválaszolni, hogy a hit miért ennyire mély és kimozdíthatatlan része a legtöbb ember világnézetének. Isten létezése az egyetlen, minden tekintetben kielégítő válasz, és higgye el a kedves olvasó, évezredeken át sokan sokféleképpen és teljesen hiába próbálták megkerülni a megkerülhetetlent.

Egy másik érdekes aspektusa a kérdésnek, hogy a legtöbb ateista csak kemény munkával képes leküzdeni saját természetes hajlamát a hitre. (Zárójelben jegyzem meg, hogy Freud még a halálos ágyán is azzal volt elfoglalva, hogy Isten nemlétét bizonygassa, vagyis saját elméleteit igencsak elégtelennek tartotta erre.)

Justin Barrett úgy gondolja, hogy amennyiben valaki „ateistává akar válni és ateizmusát meg is akarja őrizni, fontos, hogy a) minden idejét városi környezetben töltse és kerülje a természetben rejlő szépséget és erőt, b) kerülje a hívőkkel való kapcsolatot és a tapasztalataikról folytatott beszélgetéseket, c) kerülje az akut, életveszélyes helyzeteket, amikor is az ember hajlamos külső, akár természetfeletti segítséget kérni, illetve az ember kiszolgáltatottságát hangsúlyozó helyzeteket (például jó időjárás a jó terméshez), d) kuckolja be magát egy egyetemen vagy más felsőoktatási környezetben, ahol a lehető legtöbb ateistával találkozhat – na nem azért, mert intelligensebbek hívő társaiknál, hanem azért, mert itt nagyobb energiát fektetnek Isten kimagyarázásába más helyszínekhez képest.”

Ahogy a 35 éves koráig ateista C.S. Lewis megfogalmazta:

„Az a fiatalember, aki rendes ateista akar maradni, kénytelen gondosan ügyelni arra, hogy mit olvas.”

Természetesen a vallásos tapasztalatok terén is léteznek sarlatánok és tévúton járó, akár jószándékú vallásos hangok, Jézus azonban példanélküli és személyes útmutatást ad minden kereső számára. Nem kevesebbet állított, minthogy Általa magát Istent tapasztaljuk meg4. Érdemes megfontolni Péter szavait:

„Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.”5

És ezt a lelke mélyén mindenki sejti vagy tudja…

  1. First worldwide survey of religion and science: No, not all scientists are atheists  []
  2. ua. []
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Christians_in_science_and_technology []
  4. János 14:9 []
  5. János 6:68 []
Előző posztKövetkező poszt

22 hozzászólás

  1. Egyéni és szubjektív megállapításom alapján, nincs született buta ember. Ateista az van, ez kétségtelen, de mindez a fényhozónak és a többi bukott entitásnak köszönhető!

    Nem Isten fordult el az emberektől, hanem az ember fordult el Istentől. Természetesen ahogy azt már fentebb írtam, mindehhez kellett a bukottak közreműködése is. Rengeteg módon képesek az embert a hitetlenségbe taszítani, mert ismerik (sajnos) minden ember gyenge pontját. De a hatalmuk véget fog érni, ez a lényeg!

  2. A vallás olyan mint a szentjánosbogár, sötétség kell ahhoz, hogy ragyogni tudjon. A mondás igazát hűen tükrözi Földünk elmaradott és fejlett társadalmai közötti valláseloszlás aránya. Afrika, az arab világ, dél-Amerika lakossága mélyen vallásos, viszont Nyugat-Európa, japán, Kanada, stb. egyre kevésbé az.

  3. Min­dent szé­pen al­ko­tott Is­ten a maga ide­jé­ben. Az örök­ké­va­ló­sá­got is az em­be­rek szí­vé­be he­lyez­te, de úgy, hogy ele­jé­től a vé­gé­ig nem fog­hat­ják föl mind­azt, amit Is­ten cse­lek­szik. (Préd 3)

  4. Én inkább azt tapasztaltam, hogy az Isten nélküli emberek buták sok szempontból. Érzelmi téren erősen kiszáradt kórók, akik beszélnek a szeretetről, elvárások szerint cselekednek, de belülről gyűlölnek. Sokan a gyűlöletet össze keverik teljesen a szeretettel.
    A mohamedánok akikkel együtt dolgoztam csak gyűlölni tanultak meg , hosszan tartó kapcsolat után mind megbukott szeretetből. Fogalmunk se volt róla mi az.
    Az asszonyok gyűlölik a férfit aki élet halál ura, a férfiak gyűlölik az asszonyokat és mindenkit akiken uralkodniuk kell, esetleg megölni.
    Biztosan vannak kivételek, de Isten segítségével lehet csak átforgatni a gyűlöletet szeretetté.
    Itt van a tesóm gyűlölő ember , nem találja Jézust csak mardosó belső sötétséget. Csak akkor bukik ki a lelke amikor probléma merül fel.
    Ezt is jó témának tartom hogy a keresztény megtanulja mikor gyűlöl és mikor szeret. A gyűlölet hasonló tünetekkel jár mint a szeretet, összehoz embereket, kapcsolatokat , vallásokat építenek rá.
    A keresztény embernek ezért kell kérnie Jézustól mindent, minden nap. Vissza adni Jézusnak amit kapott képességet és kérni tőle hogy adjon ismeretet, értelmet, tudást, helyes szeretetet.
    Piszok gazdag Jézusunk van és szívesen ránk pazarolja a gazdagságát.
    Az ateista részben kapott kegyelmet Jézustól, de nem tud igazán ember lenni. Jézus az Atyaisten csak olyan embereknek tudja megmutatni kicsodák is valójában akik oda adják magukat neki.
    És tényleg a férfi akkor lesz férfi amikor igazán átadja magát Jézus kezébe. Vagy bele zavarodik a nemi vágyainak hatásaiba és rabjává válik. A nő akkor kerekedik ki ha átadja magát Jézus kezébe. Ellenkező esetben önmaga visszássága, szép és gyűlölő halál.
    Az emberek olyan szépeket cselekednek kívülről, de ha kibújik a belső és gyűlölet van benne jobb futni mert az pusztít és öl a lélekben és a lélek körül.

  5. Azért megnézném sok hívő arcát, ha valóban megjelenne nekik Isten:-) 99% lenne az “És tényleg létezik” tekintet.

    1. Mindenki magából indul ki….:-) Én sokkal inkább fogom azt mondani, hogy: -De vártam ezt !

      1. Akkor neked jó a helyzetfelismerésed és a reakciód is Istennek megfelelőnek tűnik(számomra). Ritka manapság a régi vágású istenfélő, aki egyből hasra vágná magát a jelenés láttán.

      2. A régi vágású istenfélőt nem rád értettem. Végignézzük a történelmi korszakokat és összevetjük a hívők számát az emberek bűneivel, akkor nem látok olyan összefüggést, hogy a sok istenhívő az békésebb világot jelent. Elsőre nagyon érthetetlen jelenség, hogy mondjuk a 14. században egy tanulatlan jobbágy, egy polgár vagy egyházi elöljáró mi okból vétkezett. Isten törvényei akkor is egyértelműek voltak, sőt még nem is kezelték ilyen liberálisan, mint manapság és mégis az akkori ember vagy nem vette komolyan vagy valójában nem hitt istenben, de nyilvánvaló okokból nem mondhatta magát ateistának, esetleg arra számított, hogy a papok elintézik neki a bűnbocsánatot. Azóta nem sokat változott a helyzet, pedig a szabályok alapvetően ugyanazok, a hívőnek a vallása szerint számítania kell Isten ítéletére. Tovább gondolva nem biztos, hogy az ateistákkal kell csatát nyerni a hívőknek vagy minél több embert megtéríteni. A sok hívő, a sok ember sokféle Istenben hisz. Sok a hívők között a “buta”, ami talán rosszabb, mint az ateista, mert az csak egyféle tud lenni.
        A cikk jó. Érdekes az a rész, hogy az ember alapvetően hívő, de nem biztos, hogy eléggé alátámasztott. Talán nem is a társadalmi hatások írják felül, hanem a szabad akarat szoftver, amit ugye fentről kaptunk.

  6. Szerintem nagyszerű meglátásai vannak C.S.Lewisnak.Például ez a fenti is.Most a C.S.Lewis hetek kapcsán 😀 idézve voltak tőle azok a hajós hasonlatok.Azt hiszem, az előző cikkben.Természetesen nem szokott minden hajós hasonlatról Jakab apostol levele eszembe jutni, de erről, és a cikk témája alapján is az ő egyik hasonlata jutott eszembe.Amikor az apostol az embert hajóhoz hasonlítja, az ember nyelvét pedig a hajó kormányához. 😳 Jakab apostol ezen, mondhatni teljes levele egyébként is egybecseng a fenti C.S.Lewis sorokkal (előző cikk), de a párhuzamuk talán itt a legszembetűnőbb.A párhuzamosak a végtelenben találkoznak.. 🙂 Ráadásul a kedvenc műfajom a sci-fi, habár szégyen szemre C.S.Lewist még nem olvastam.De az világos, hogy ő is azok közé az írók közé tartozik, akiknek messze a puszta szavak világán túlmutató érzékük van a dolgokat írásban kifejezni.

    Én mostanában ilyen írókat a régi KGST országok tudományos-fantasztikus könyveit keresve találtam!Még a szoci világból maradtakat, antikváriumokban.Például: Arkagyij és Borisz Sztrugackij (szovjet-orosz szerzőpáros) – Egymilliárd évvel a világvége előtt, – és Ljuben Dilov (bolgár) – A szkafander súlya.Végül is ez utóbbi regény lényege érzékelteti, hogy a szkafander súlya tulajdonképpen maga a kereszt súlya…..ami akkor nehezedik az emberre, amikor annak a felelőssége terheli és nyomasztja, amikor valaki beleavatkozik a nézeteivel egy másik ember világába.Ezek a kérdések aztán a regényben egészen az egymástól sok fényévre levő idegen civilizációk léptékéig szélesednek.De nem csak térben és időben…

  7. A legnagyobb tudósok zöme, vagy nagyobb hányada hívő (minálunk keresztény) ember volt. Ez tény, ezért teljesen feleslegesnek tartom, profánul fogalmazva, IQ-hoz kötni a hitet, vagy annak hiányát.

    Előttem szóló mondta, hogy a materializmus is egy hit. Így igaz. Annyira igaz, hogy a materializmus nem is tagadja Isten létét. Ezt “csak” az ateisták teszik. Igaz, a materializmus addig el sem fogadja Isten létét, amíg “meg nem találja a tudomány”. Hogy ezt hogyan képzelték, azt nem tudom, de materialistaként kizárni sem tudom a tudomány és a technika szédületes sebességű fejlődése mellett, akár már a közeli jövőben.

    És úgy általában a nagy világ vallásokról az a véleményem, hogy minden a legnagyobb rendben van velük, mondjuk hogy egy dzsihadista mohamedán vallásos lenne-e, erre inkább azt mondanám hogy sötét erők megtévesztették a Mohamed, a próféta által. 🙁 És hát nem kizárt, hogy vannak egyéb vallási fanatikusok, akik azt hiszik Istennek tetsző cselekedet ha a hit (terjesztésének a) nevében ölnek. 🙁

    Nem véletlenül itt fejeztem be a bevezetést, mert (talán a buddhizmust kivéve) a mai nagy világvallások egytől egyig azt a célt szolgálják hogy “kordában tartsák” a népet. Megint csak profánul: tűrjél paraszt, de majd a mennyeknek országa! 🙁

    És hogy a korai társadalmak is vallásosak volta. Igen. Így volt. A legelső neolitikus liturgikus szobor ábrázolások anyajogú társadalomról, anyaistennőről szóltak.

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Willendorfi_v%C3%A9nusz

    A ma még szórványban fellelhető anyajogú társadalmaktól tanulnunk kellene. Élhetőbb, együttműködő társadalomban élnek rendfenntartó és erőszakszervezetek nélkül!

    Na, szerintem ez a bibliában is említett elveszett paradicsom. Mit mond Isten Évának az “alma nasi” után? Ezután férjed uralkodni fog rajtad! Vagyis a bűnbeesés előtt a férj nem uralkodott Éván.

    Mária Királyságában élve, ide születve talán kicsit jobban rezonálok a hitbéli dolgok irányában úgy, hogy amint az előbb említettem, a tudományban hiszek, de nem zárom ki úgy általában Isten létezését. 🙂 Mi van ha téved a tudomány? Volt már rá példa. 🙂

  8. Túl precíz, túl pontos, túl megfontolt az univerzum, a földi élet működése ahhoz, hogy csak úgy magától, egy végtelen semmiből jöhetett volna létre. Olyan intelligencia alkotta meg, amit a mi tudósaink megközelíteni sem képesek. A materializmus is HIT!!!!! Hit, az anyagban, amit ugyanúgy nem is ismerünk, mint a vallások a maguk különböző isteneit. Ráadásul, a keret, amiben kutatni vagyunk képesek a valóságot, térben és időben zárt kalitka. Papírfigurák, nem, hogy nem érzékelik a D3 dimenziót, de ha létezhetne 2 dimenzióban is biológiai élet, bizonyos eseményekből feltételezni azért képesek lennének rá. Már mi is tudjuk, hogy a valóságos lét több dimenziós mint a mi kalitkán. Isten? Tehát egy többdimenziós intelligencia. Ennyi. Ha ez hatalmas intellektus csupán egy öntudat nélküli, adathalmaz, mint akármelyik számítógépes program, akkor nem mindenható, magától működni is képtelen. Ha viszont van öntudata is, akkor SZEMÉLYISÉG, aki saját magát működteti az általunk ismert anyagi világban, magával anyagi világgal is. Az időfaktorról semmit sem tudunk, de biztosak vagyunk abban, hogy létezik, hiszen állandóan mérjük. A mozgáshoz, működéshez tér és idő kell. Ezek nélkül minden intelligencia csak egy számítógépes, merev lemez. Isten létét a személyisége, azaz a működőképessége igazolja. Nem kinyilatkozás tőlem ez az állítás! Vegytiszta materiális logika.

  9. Elég csak a kvantumfizikát illetve az élet sejtszintű komoly tanulmányozását alapul venni ahhoz, hogy egy nyitott elméjű tudós elgondolkozzon az esetleges Isteni tervezésen.

    1. Szia Zsolt!
      Szerintem nem baj, ha butának néznek, hiszen ez az igazságot nem befolyásolja, de attól még fontos lehet beszélni arról, hogy mennyire megalapozott. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen igazságkeresések nem egy embert vezettek el a nagybetűs Igazsághoz.

    1. Vehetjük úgy is 🙂
      Egyébként érdekes, hogy sok és sokféle könyvet olvasot és egy ideje megfigyeltem, hogy alig akad olyan, amelyikben ne idéznék. Utoljára ma fordult elő 🙂

  10. Szegény Freud egészen a haláláig attól félt, hogy munkásságának mégiscsak van igazságalapja, és hogy ez még őrá is érvényes… :mrgreen: Egyik legjobb tanítványa, Ferenczy Sándor, szemére is vetette mesterének, hogy önmagára bezzeg nem alkalmazza a pszichoanalízist.Ez annyira keresztényi volt tőle… Hiszen természetesen mindig másoknak van szükségük segítségre. 😀 Pedig esetleg kiderülhettek volna annak a mélyebb nyomai, hogy miért is nevezte magát Mózesnek, Jungot pedig Áronnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Send this to friend