“Képzeljünk el egy kereskedelmi szerződést, amely felhatalmazza a multinacionális vállalatokat és befektetőket, hogy külföldi bíróságok előtt kártérítésre pereljék azokat a kormányokat, amelyek politikai vagy közigazgatási rendelkezéseinek következtében csökkent a nyereségük” – írta a Le Monde Diplomatique 1998-ban[1]. Akkor a nyilvánosság és a parlamenti képviselők ellenállásának köszönhetően zátonyra futottak a Multilaterális Befektetési Megállapodás (MAI[2]) tárgyalásai.
Az óriásvállalatok most ismét próbálkoznak a MAI még rosszabb változatával, amely a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO bővített verziója kíván lenni. Hivatalos neve: Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP-TAFTA[3])
A szerződés értelmében egy-egy ország korlátlan mértékű kereskedelmi szankcióknak néz elébe vagy az adófizetők dollármillióit fizetheti ki kártérítésként az óriásvállalatoknak.
A lassított puccsnak tekinthető egyezmény tárgyalásai 2013 júliusában kezdődtek az USA és az Európai Unió között, és várhatóan 2016-ban fejeződnek be. A TTIP-TAFTA a horrorfilmek elpusztíthatatlan szörnyeihez hasonlóan éledt újjá és egyesíti a múlt legkárosabb egyezményeit, sőt új elemekkel is bővíti.
A TTIP-TAFTA aláírásának pillanatától a vállalatok kiváltságai jogerőre emelkednének és tartósan érvényben maradnának, akkor is, ha a közvélemény vagy a kormányzati szándék közben megváltozna. Az egyezséget ugyanis csak az összes aláíró ország egyetértésével lehetne módosítani.
A két egyezmény (TTIP, TAFTA és TPP) valódi gazdasági birodalmat hozna létre, amely közvetlen határain túl is képes lenne kikényszeríteni az egyezmények alkalmazását. Az USA-val és az EU-val kereskedelmi kapcsolatokat kereső országok ahelyett, hogy saját érdekeiknek megfelelő feltételekről tárgyalhatnának, alkalmazniuk kellene az egyezmények összes előírásait. Azaz el kellene fogadniuk az USA és az EU között kialakított közös piaci feltételeket.
A Barack Obama elnök újraválasztását támogatók, akik “hittek a változásban” most a düh és a szívinfarktus határán állnak. Az Obama-kormány ugyanis teljesen sajátjának fogadta el az óriásvállalatok által diktált tervet, amelyet a globális gazdaság ,,magas színvonalú, 21. századi “közgazdasági szabályozásaként állít be, miközben az sokkal inkább a 20. század szociális vívmányainak egyértelmű felszámolása. “
– Írta Lori Wallach, a Public Citizen?s Global Trade Watch, a Globális Kereskedelem Állampolgári Felügyelet nevű civil szervezet igazgatója még 2014-ben.
A TTIP előtt az Egyesült Államok egy annál is nagyobb jelentőségű egyezményt akar megkötni, ez pedig a Csendes-óceáni Partnerség, vagyis TPP (bár ez utóbbi az EU-ra nem vonatkozik). Ez az egyezmény fogja megszabni a világkereskedelem új szabályrendszerét. A TTP tárgyalásokban Japán, Ausztrália, Brunei, Mexikó, Malajzia, Chile, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, Vietnam és az USA vesznek részt, természetesen Kína mellőzésével. Az egyezmény tartalmát tekintve nem sokban tér el a TTIP-től.
A dolgok jelen állása szerint pedig a helyzet egy cseppet sem javult. A TPP egyik kulcsfontosságú része, hogy az aláíró országok egészségügyi hatóságai közös erővel és megegyezéssel juttatják majd kedvező helyzetbe a gyógyszeripari óriásokat, még nagyobb piacot szerezve kétes termékeiknek.
Kérdés: Ki mondja meg, hogy egy gyógyszer biztonságos-e? Honnan származik az erre vonatkozó értékelés?
Válasz: “Mi mondtuk, hogy biztonságosak. Tudjátok, mi, a 12 TPP tagállam, mégpedig közös egyetértéssel, tehát ragaszkodnunk kell a döntésünkhöz. Semmit nem ismerünk el és egyébként is fogd be a szád.”
A megállapodás legitimitását részben az biztosítja, hogy az aláírók mind olyan hivatalosnak, olyan rendesnek tűnnek a külső szemlélő számára. Öltönyt viselnek és rendszeresen járnak fodrászhoz. Nem rágnak dohányt és nem köpködnek az utcán. Jó kapcsolatban állnak a sajtóval. Arcnélküli emberek ezek, akik belülről rágják szét a társadalmat.
Amennyiben elfogadják, ez a “kereskedelmi megállapodás” az egészségüggyel, gyógyszerekkel kapcsolatos “biztonsági” kérdésekért felelős kormányhivatalok nemzetközi kollektívájává alakul majd.
A gyógyszergyártóknak lehetősége lesz meghosszabbítani szabadalmaik élettartamát, termékeiket pedig a korábbihoz képest minimális felügyelettel vihetik országról országra.
A szerződés hatályba lépését követően az aláíró országok közösen, tehát teljes egyetértésben minősítik majd biztonságossá a kérdéses gyógyszereket a gyártók érdekében.
A TPP tulajdonképpen egy különleges jogokkal felruházott, különleges előnyöket élvező szervezetként fog működni. Az egyik ilyen előny a felelősségre vonástól való mentesség, hiszen a kormányok és cégek közötti vitás ügyekben választott magánbíróságok döntenének nem pedig az adott ország bírósága.
Ez akár jó is lehetne, ha mondjuk egy korrupt országot, kormányt bárki felelősségre vonhatna, csakhogy ez a jog kizárólag a multinacionális vállalatokat illetné, a kisvállalatokat nem.
Julian Assange a következőket mondta az egyezményről Ecuador angliai nagykövetségén:
“A név ellenére a TPP-nek kevés köze van a kereskedelemhez. 29 fejezetéből mindössze 5 foglalkozik a hagyományos értelemben vett kereskedelemmel, a többi az Internet szabályozásáról, az Internetszolgáltatókra vonatkozó kötelező adatgyűjtésről és arról szól, hogy ezeket az adatokat mikor kötelesek átadni egy másik cégnek. Szó van még benne arról, hogy miként lehet előnyben részesíteni a helyi ipart vagy vállalkozásokat, a kórházak és az egészségügyi rendszer szabályozásáról, a kórházak privatizációjáról, tehát voltaképpen a modern gazdaság minden területéről, még a banki szolgáltatásokról is. Ez a történelem legátfogóbb nemzetközi megállapodása lesz.”
Mivel az egyezmény a ma még az üzleti szférának nem kiszolgáltatott területek sorát is érinti, a TTIP-TAFTA-tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak. Az amerikai tárgyalódelegáció mellett dolgozik több mint hatszáz nagyvállalati hivatalos lobbista, akik korlátlanul hozzáférnek az előkészítő dokumentumokhoz és az amerikai kormányt képviselő döntéshozókhoz. Ugyanakkor a közvéleményt és az újságírókat szigorúan kizárták, a tervezetek nem kerülhetnek nyilvánosságra, amíg a végleges egyezséget alá nem írják, amikor azonban már késő változtatni rajta.
A TPP tehát a megavállalatok globális kormánya lesz.
Források: NaturalNews.com, Jon Rappaport
Időkjelei: A fent leírtakhoz hasonló kilátások bizonyára sokak számára aggasztónak tűnnek, így jó tudni, hogy a győzelem az erősödő sötétség ellenére is a miénk lehet. A háborút ugyanis 2000 éve megnyerték helyettünk, nekünk csupán néhány csata megvívása maradt, amelyek közül a legfontosabb saját lelkünk üdvössége. Hiába szövetkeznek ilyen-olyan területek, illetve az egész világ uralmáért, a legfontosabb döntést minden ember maga hozza meg. Szabadon.
“Előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess” – V. Mózes 30:19
Ma reggel, megint csak a reggeli rádióban 🙂 egy kormánypári politikus ezt a megállapodást említette(CETA), meg hogy Magyarország is mostanság ratifikálja a rávonatkozó pontokat,….illetve, szó szerint idézem, “a CETA a TTIP egyezmény előszobája”.
http://kitekinto.hu/amerika/2013/10/26/letrejott_a_kanada-eu_kereskedelmi_megalladodas/#.VjJ4eberTIU
Más,…akarom mondani, majdnem más.
NICOSIA(Ciprus)
Szijjártó az oroszokkal oldaná meg a válságot
MTI, 2015. október 29., csütörtök 14:40, frissítve: csütörtök 14:44
A transzatlanti közösség és Oroszország együttműködésére van szükség a szíriai polgárháború mielőbbi lezárásához, amely nélkül elviselhetetlen bevándorlási nyomás nehezedik a jövőben Európára ? jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön telefonon az MTI-nek Nicosiából, ahol a ciprusi elnökkel és a kormány tagjaival a migrációs válságról és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítéséről tárgyalt.
Na ja, mint már mondtam, barátkoztatják a tájékozatlan magyarokat a még nem is létező “transzatlanti közösség” kifejezéssel. Ravasz. Amúgy, a Nemzeti Kormány,….ez a nevük.
Nem nagyon hiszek a petíciókban, de azért felteszem a linket, akik szeretné tiltakozni ellene, “megteheti” itt.
https://stop-ttip.org/alairas/
A cikkben arról van szó, hogy a jövőben legalizálni szeretnék azt, ami most is csinálnak!
http://hidfo.ru/2015/06/elhalasztottak-a-ttip-megszavazasat/
http://hidfo.ru/2015/07/demokratikus-latszatot-adnak-europa-rablancaina/
Minden ország, minden kormány, amely a saját népére valamennyire még odafigyel, igen kemény törvényt kellene hogy hozzon azok ellen, akik ilyen titkos tárgyalásokon részt vesznek!
Az ilyen tevékenységet terrorizmusnak és államellenes cselekedetnek kellene minősíteni, és legalább 15 év börtönnel büntetni.
Az alkotmányba pedig bele kellene venni, hogy minden ilyen tárgyalás népellenes, és a kormány képviseletében eljáró személyek nem írhatják alá!
Az úgynevezett devizahitelezés nem volt népellenes? Kifosztás volt. Mit hallasz róla? Hol van büntetés, hol van tiszta beszéd?
Ebben egyetértek,csak anyit fűznék hozzá, a börtön mellett vagyonelkobzást is ki kellene szabni.
Nagyon eltértek a problémától ! Itt arról van szó,hogy egy maroknyi ” üzletember” minden hatalmat a kezébe akar kaparintani . Multik akarnak országokat szankcionálni,büntetést,kártérítést fizetni államokkal az elmaradt profit miatt !!! Ehez szükségük van az általunk választott képviselők ( ők alkotják a kormányt,ami a minisztereket és a miniszterelnököt adja az államnak) “beleegyezésére”. Ilyen döntéseket nem hozhatnak a ” h?tunk mögött”,a nyilvánosság és a sajtó kizárásával !!! Erre nem kaptak töltünk felhatalmazást !!!!
Ha az országunk többségének volna egy csepp esze, eleve el sem mennének szavazni.
De amíg sokan abban reménykednek, hogy olyan párt győzelmét segítsék elő, amelyik mellett, a “húsos fazék kormos alját” maguk is lenyalhatják, addig erre esély sincs.
Semmi nem történik ha nem mennek el szavazni. Inkább azoknak kell köszönni, azoknak az újságíróknak, akik oda “szemtelenkedtek” az EU parlamentereihez, amikor épp igyekeztek “a zárt helyre”: a titkos anyagok szobáiba még jegyzetfüzetet sem volt szabad vinniük a képviselőknek. Ezt a videót láttátok?
Semmilyen visszahívási kísérlet nem használna, a népnek valós megtérésre van szüksége akkor volna ereje is ami nem katonai. Ezt @Bezzegnek írtam.
Láttam a videót . Sajnos,még nem sokat értek el vele,mivel arról még nem hallani ,hogy tömegek követelnék a tárgyalások nyilvánossá tételét.
https://stop-ttip.org
@ Neverend
2015/06/05 – 10:56
Már-már meghatóan bájos a naivságod! 🙂 A tömegek nem a “tudatos fogyasztásról” híresek! Napi gyakorlatban látom, hogy az u.n. jóléti(?!) államban is a zöm – pedig megtehetné, hogy emelje a tudatosságát! – mégis bedöl a reklámnak és tömi magába a szemetet amit élelmiszernek csúfolnak! Látom naponta és néha nem hiszek a szememnek. 🙁
Legalább egyenlőre van választási lehetőség. Egyébként nem naiv, hanem optimista vagyok, mert mindig van egy kis fejlődés.
Pl, a McDonalds bevételei világszerte csökkentek. A kajájuk teljesen elavultnak számít. Kénytelenek változtatni a stratégiájukon és egészség kampányt indítani.
A multiknál kénytelenek voltak betenni biopolcokat és én úgy látom egyre többen fogyasztanak onnan.
A budaörsi Auschan korzón 3 hónapot bírt a rózsaszín dizájnú cukros mázas, gumimacis szörnyedvén, míg a biobolt már 10-en éve megvan.
A saját környezetemben is sokan fejlődtek egészségtudatosságban.
Tehát a jót is meg kell látni az életben és örülni kell neki.
A TTIP-től pedig titkon azt várom, hogy az európai kultúra lenyomja az USA-t minden téren, vagyis visszanyal a fagyi.
Kedves Soha-Vége! 🙂
Megnyugtattál! 🙂 Meki-kaki bevételei csökkennek! Persze a statisztika egy tréfás iparág! 🙂
No, de maradjunk a töretlen optimizmusodnál. Ez biza´javadra írható és szimpi jelenség ebben a “lógó-orrú” világban.
De, bocsi nekem, ha ismét ünneprontó leszek! Bio kaja! Hmmm, … ugye a placebo hatáson kívül – sajna – nem lenne szabad komolyan venni ezeket?
Hidd el tudom miröl beszélek, jómagam is voltam “bio-kertész”. Teljes szívemböl kívánnám én magam is, hogy legyenek “bio-élelmiszerek” ami elfogadható és elérhetö alternatívát jelentene számunkra, de – könnyes szemmel mondom: NINCS!
Amióta ismerjük – és ez csupán néhány év(tized) – MONSANTO a világ és ami mögötte van, a GMO-t, Chem-trail-t és közel száz éve a növ.védö és rovarölö szereket, mütrágyákat és azok áldatlan hatásait, nyugodtan kijelenthetjük NINCS BIOÉLMISZER!!! Csupán a cimke lehet, amit ráragasztanak a csomagolásra. 🙂
Megjegyzés!
Sokáig azt hittem, hogy a mézet nem lehet hamisítani, … minö naivság! Sajna lehet! …és csupán természeteshez közeli élelmiszernek hívhatjuk.
Ugye nem szegtem kedvedet? Ne add fel, higgy és remélj, …úgy talán könnyebben viseled az ÉLETET! Áldás
Nahát, van egy ilyen forgatókönyv(ed)? Adtál egy csepp reményt, ám én a teljes önellátásban, szövetkezeti szerveződés és hasonlókban látom csak az élhető jövőt, és azt is lehet, hogy csak az agroerdészet – lombok védelme alatti – formájában! Mérgeznek mindenhonnan ti. a levegőből, ami a talajig elér 🙁 : a tudatos fogyasztás szerintem tudatos termelést kíván, akár úgy, hogy termelőt támogató csoportok alakulnak vagyis, tudod hogy honnan veszel … és persze nemcsak magunkra, már van magyarok önellátó rendszere letunkert.hu
https://www.youtube.com/watch?v=bzHhnGcoskU
Ennyi, egyed a bio meg a farmer húsokat!
Amit otthon meg termelsz se ugyan az amit 30 évvel ezelőtt, statisztikákat nézegetsz akkor ajánlom figyelmedbe mennyivel csökkentek a zöldségek vitamin tartalmai nagyon durva!
karotin mg/kg
Kukorica 1966 ban 6 2005 ben 3
ugyan azok az évszámok
Borsó 1,5 ről 1
Tej 2,2 ről 0,2
Fejes-káposzta 25 ről 0,4
Sárgarépa 200 rol 120
B6 vitamin mg/kg 1952 2005
Búza 4 ről 2,7
Kukorica 20 ról 0,6
ásványi anyag csökkenés
Kalcium mg/kg 1962 2005
Paradicsom 500 rol 90
Zöldpaprika 310 ről 140
Fejessaláta 330 rol 280
Spenót 1500 rol 1330
Kukorica 220 rol 80
Sárgarépa 440 ről 280
Vas mg/kg 1942 2005
Burgonya 110 ről 5
Répafélék 266 rol 8
Kukorica 78 rol 15
Méz ásványi anyag tartalmának csökkenése mg/kg 1971 2006
Kalcium 400 rol 65
Foszfor 200 rol 60
Vas 10 ről 1
Takarmány növények (zöldlucerna) ásványi anyag tartalmának csökkenése mg/kg 1929 1993
Kalcium 21,8 rol 13,6
Szent Györgyi Albert azt mondta a C vitamint kilós kiszerelésben kéne árulni a boltokban a só és a cukor mellet.
Az okosok akik ezt az egészet művelik velünk annyit ajánlanak ami egy tengeri malacnak elegendő.
Még óvatos becslés szerint is mindennapi C-vitamin szükségletünk 30 milligramm a testsúlyunk minden egyes kilogrammjára számítva.
Na akkor mennyi gyümölcs és zöldség fedezi ezt ha aszkorbinsavat nem akarunk bevinni?
70 kg testsúly
Paprika 3,15 kg
Citrom 5,25 kg
Eper 5,25 kg
Paradicsom 8,4 kg
Meggy 21 kg
Cseresznye 26,25 kg
Őszibarack 30,45 kg
Alma 42 kg
Ha Szent Györgyi Albert Javaslatát nézzük még többet kéne enni tehát nem hiába mondta amit mondott egy 100 kg testsúlyú embernek 3-4 gramm a napi szükséglete ha egészséges. Nobeldíjat kapott de nem alkalmazzák a tudását és kutatásait, az az de csak fordítva, abba nagyobb pénz van több gyógyszer fogy.
Remélhetőleg kontraproduktív lesz a multik erősködése, nyomulása és még több ember fog tudatos fogyasztóvá válni.
Sajnos, az messze nem elég, kedves Neverend.