Forrás: blogs.wsj.com
A mesterséges intelligencia Japánban közel jár ahhoz, hogy felvegyék az egyetemre. Idén az AI szoftver több pontot ért el az állami szabvány szerinti főiskolai felvételi angol vizsgafeladatsorban, mint egy átlagos végzős japán gimnazista, nyilatkozták a fejlesztők.
A To-Robo néven ismert szoftver csaknem megduplázta előző évi teljesítményét a feleletválasztásos kérdéssornál, azt jelezve a fejlesztőknek, hogy hamarosan elérik kitűzött céljukat, a Tokiói Egyetemre, japán legrangosabb felsőfokú intézményébe való bejutást.
?A maximális 200 pontból a diákok átlag 93,1 pontot értek el az angol felvételin, a mesterséges intelligencia pedig 95 pontot teljesített,? nyilatkozta az NTT Science and Core Technology Laboratory csoport szóvivője. Tavaly még csak 52 pont jött össze.
Az NTT laboratórium a japán Országos Informatikai Intézettel együttműködve fejleszti a szoftver angoltudását. A 10 évre tervezett projekt 2011-ben indult.
A felvételi kérdéseket a szoftver által értelmezhető adatokká alakították a fejlesztők, majd To-Robo feldolgozta az így kapott információkat. A szoftver képes volt értelmezni a feladatokat és kiválasztani a helyes választ.
Például képes volt jól megoldani a következő feladatot:
A: I hear your father is in the hospital. (Hallom az édesapád kórházban van.)
B: Yes, and he has to have an operation next week. (Igen, és a jövő héten megoperálják.)
A: ????. Let me know if I can do anything. (Szólj, ha tehetek valamit.)
B: Thanks a lot. (Nagyon köszönöm.)
– Exactly, yes. (Pontosan, igen.)
– No problem. (Semmi gond.)
– That?s a relief. (Ezt jó hallani.)
– That?s too bad. (Sajnálom.)
Bár To-Robo egyre ügyesebben képes befejezni egy párbeszédet, helyesen megalkotni egy mondatot vagy megérteni a párbeszédek tartalmát, még jócskán van hová fejlődnie az összetettebb társalgás vagy a beszélő érzelmeinek értelmezése terén.
A fejlesztők több lehetőséget is látnak a technológia emberi felhasználásában, például a fordításban.
Időkjelei: Mit gondoltok, vajon ezek a törekvések sikerrel járnak majd, és a mesterséges intelligencia egy napon valóban képes lesz sok területen, nemcsak egy-egy kérdésben, felülmúlni az embert vagy erre történelmünk következő nagy eseménysorozta előtt már nem lesz idő? Illetve a rendelkezésre álló időtől függetlenül egyáltalán lehetséges-e?
Esetleg úgy valósulhat meg, hogy a gépek még fejlettebbek lesznek idővel, az emberek meg lassabbak és sokkal butábbak. Mondjuk 2-300 év múlva. Mivel gondolom addigra minden automatizálva lesz a robotok által, még akár fel is nézhetünk majd rájuk, sőt isteníthetjük is azokat. Egy butább ember számára egy okos ember pl: Stephen Hawking prof tudása már-már isteni szintű. Vagyis 2-300 év mulva mikor már magunk sem fogjuk tudni, hogy hogyan jött létre az a sok sok dolog ami körülvesz.
Bizonyos szakmák eltüntek, már gépekkel vannak helyettesítve. Sőt bizonyos nagy precizitású gépeket, kőkorszaki eszközökkel elő sem tudnánk állítani. Pláne 2-300 év mulva!
De én ezt nem értem.
Lehetetlen lemásolni az agyunkat. hiszen még a nagy részét sem ismerjük. csak a 10 % át használjuk.
de vajon mi lehet a többi ben.
ez a “10%-át használjuk” egy mítosz. Agyunk egészét használjuk, csak nem egyszerre.
amúgy abban egyetértünk, hogy egy mesterséges intelligencia sosem lehet okosabb egy embernél, hiszen az azt jelentené hogy az okozat több az oknál, ami logikai képtelenség.
nem hiába forszírozza a jelen gondolkodás/tudomány a mesterséges intelligenciát, hiszen az közvetve azt jelenti, hogy a teremtmény túlnőhet a teremtőn.
A teszthez!! Megvalósul-e az emberi teljesítményt túlszárnyaló mesterséges intelligencia?
Csak egy dolgot ragadnék ki ami miatt emberi léptékkel mérve MI nyerünk, a humor képessége! A sok egyéb számunkra fontos dologból!
Még a Teremtönek is van humora, … nézz rám, itt vagyok az élö példa! 😀 😀
Például képes volt jól megoldani a következő feladatot:
A: I hear your father is in the hospital. (Hallom az édesapád kórházban van.)
B: Yes, and he has to have an operation next week. (Igen, és a jövő héten megoperálják.)
A: ????. Let me know if I can do anything. (Szólj, ha tehetek valamit.)
B: Thanks a lot. (Nagyon köszönöm.)
– Exactly, yes. (Pontosan, igen.)
– No problem. (Semmi gond.)
– That?s a relief. (Ezt jó hallani.)
– That?s too bad. (Sajnálom.)
Na ha itt tart egy főiskolai felvételi teszt Japánban, akkor nem csodálkoznék azon sem , hogy egy csimpánz lekörözi a diákokat.
Sajnos tényleg itt tartunk a hülyítésben.
Némiképp off a részemről, de ha szeretnétek erről, mármint a japán oktatásról, azon belül is a nyelvoktatásról egy jó könyvet olvasni, ez egy igazi gyöngyszem: http://mek.oszk.hu/02000/02021/
(Egy esős hétvége elég hozzá… 😉 )
Bélabá, teljesen jogos az észrevétel 🙂
Köszönöm a linket, jó és hasznos. Rémlik nekem, hogy az oktatási renszerük hasonlít egy kicsit az amerikai, és a romániaihoz Itt élek Romániában, és azt látom, hogy felvesznek akárkit akármelyik egyetemre csak legyen érettségije.
Japánban egészen más a rendszer. Nagyon kemény munkával, iskola melletti előkészítőkkel lehet csak bejutni az egyetemekre. Nagyon erős a stressz.
A könyv persze humorosan közelíti meg a kérdést. Az egyik dolog, ami számomra kiderült belőle, hogy sokféleképpen lehet bután vagy kordában tartani az embereket.
Amúgy már mindenhol kezdett a dolog elfajulni, mert a kormány általában azt kapja, amit rendelt. Nekik pedig gyári munkás és szavazó polgár kell, akiknek ha azt mondják: háború van vagy ellenség támad, szét sem néznek hanem fegyverért kiáltanak.
Lehet, de én mind programozó azt mondom hogy ha adott egy kellően nagy kapacitású tárhely ami még kellően gyors is, akkor a sok-sok változóból még ha csak matematikailag is következtet dolgokra sajnos elég pontosan fog működni.
Nem véletlen ám hogy mindenkit akit csak lehet figyelnek nézik mit vásárol mit eszik mit iszik meliyk tv- csatornát nézi, mire milyen reakcióval reagál,stb-stb. Persze ezt én sem nevezném mesterséges inteligenciának de a sebesség miatt már nem megállapítható hogy most “gondolkodik” vagy csak éppen 1milliárd változóból valószínűségszámol, végeredményben mind1. Ala terminátor, nem mind1 hogy egy gondolkodó robot öl meg vagy egy valószínűségszámítás alapján megsemmisítési parancsot kiadó végeredmény miatt hal meg valaki?
Ez a levezetés mondjuk teljesen fedheti az emberi gondolkodást is, pontosabban annak egyik dimenzióját.
Döntéseink során végül is mit csinálunk? A rendelkezésre álló információhalmazból adott szempontok alapján (amit ismerek/ismerünk: tapasztalat, megtanult megoldási sémák és megtanult törvényszerűségek – azaz kellően nagy kapacitású tárhelyen, számunkra ismeretlen rendszerű adatbázisban raktározott információk) kiválasztunk egy alternatívát.
Eddig teljesen azonos, és ezt leképezve úgy gondolom, elérhetjük a mesterséges intelligencia ilyen működését, ami akár meg is haladhatja az ember teljesítőképességét.
Egy dologgal nem számolnak, és jelenleg én sem számoltam, hogy még hangsúlyosabb legyen a hasonlat: Istennel és azzal, hogy ő lehelt belénk lelket. Azt nem tudjuk leképezni vagy leutánozni. Pontosan ezért nem lehet hatalmasabb az embernél, de láncra még verheti attól; az ördög kezében nagyon is jó eszköz lehet. Sajnos.
Eleve olyan elméletek sokaságával tömték tele gondolom az mi-t, amik nem teljesen, vagy egyáltalán nincsenek alátámasztva. Így lehet hogy az emberi iq-t túl száralja, de ez még nem jelent semmi komolyat. Eleve olyan iq-t veszünk alapul, ami nem túl magasan kvalifikált. És ehhez a kevésbé magasröptű iq-hoz kalibrálunk egy gépi intelligenciát. Így maga az egész mi fejlettségi kérdés abszurd!
Lényegében csak azt akarom mondani, hogy egy teljesen hétköznapi helyzet is túl sok változóval jár, és elég nagy erőforrás kéne a mesterséges intelligenciának a helyes kiértékelésre.
Jelen pillanatban valóban ez a helyzet de amint megalkotják az első működőképes quantum számítógépet ez a helyzet gyökeresen meg fog változni.
http://www.origo.hu/techbazis/20121009-az-egesz-vilagot-a-feje-tetejere-fogja-forditani-a-kvantumszamitogep.html
Tekintve azt, hogy csak matematikai számítások alapján határozzák meg a legvalószínűbb válasz lehetőséget elég messze van az az idő, ha egyáltalán lehetséges.
Nem vagyok programozó, de véleményem szerint, mivel ezt az intelligenciát az ember alkotja és tény, hogy gyorsabban végeznek el számításokat, de ők csak a változók beazonosítására képesek, önálló függvényt alkotni viszont nem, pláne egy olyan komplex dologban, mint az érzelmi reakciók.
Az ember írja a programjukat és ha gyorsabb a reakció idejük is, de szerintem a programozójukat nem minden tudják felülmúlni, mivel azoknak ismerete se teljes körű.
Tény, hogy egy adott rendszer irányításához vagy megalkotásához komplexebb rendszer szükséges. A két rendszer – irányító és irányított bizonyos paraméterekben lehet azonos teljesítményű, vagy akár lehet jobb is az irányított rendszer, de minden paramétert figyelembe véve az irányító mindig összetettebb, több dimenzióval rendelkezik.
Hehe, egy “igazad van” is elég lett volna 😀