Forrás: Activist Post
A napokban több hír is érkezett a Google háza tájáról. Az egyikből megtudtuk, hogy a cég 3,2 milliárd dollárt, vagyis közel 700 milliárd forintot fizetett egy olyan cégért, amelynek gyakorlatilag 2 terméke van: egy termosztát és egy füstjelző, amelyekkel azonban reményei szerint “betörhet” a lakásainkba, ráadásul maguktól tanuló okoskészülékeken keresztül. A másik hír szerint pedig a könnyek vércukorszintjét mérő okos kontaktlencsét fejleszt cukorbetegeknek.
További bizonyítékkén arra, hogy miért gondolja a Google és más hasonló cégek, hogy a jövő (és a jelen) megfigyelési és társadalomirányítási módszereit az emberek nagy része elfogadja majd, az idei CES látogatói egy érdekes játékban vettek részt, a világ legnagyobb technológiai cége, az IEEE által kifejlesztett ?Mi jön most?? nevű Facebook játékon keresztül.
A jövő itt van, és ahogy az alábbi sorokból látni fogjuk, a gondolattal irányított eszközök ennek szerves részét képezik.
A jövő trendjeinek megjósolására tervezett játékban résztvevők 42 százaléka nem elégedne meg egy automata ?előrejelző otthonnal?, amelyben a tárgyakat igényeik szerint lehetne programozni. A játékosok ezen hányada inkább gondolattal irányítható eszközöket akar.
Dean Aslam, az IEEE (Villamos- és Elektronikus Mérnökök Intézete) tagja és a Michigani Állami Egyetem informatika professzora, a következőket mondta:
?Különböző hordható, nem tolakodó, agyhullám és izom érzékelőkkel felszerelt mikrorendszerek segítségével képesek leszünk bizonyos mintákat és gondolatok úgy beállítani, hogy azokkal bekapcsolhassunk dolgokat. A ventillátort, gépeket vagy a lámpákat például. Ha fázik az ember, nem kell mást tennie, mint kétszer kacsintani a bal szemével és máris feljebb állította a termosztátot. Ha valaki elalszik anélkül, hogy kikapcsolta volna a tévét vagy eloltotta volna a lámpát, nem kell aggódnia, mert amint érzékelik, hogy elaludt, a szenzorok automatikusan lekapcsolnak mindent.? (forrás)
Az eredmények láttán a játék fejlesztője arra a következtetésre jutott, hogy a jövő kütyüje TE magad vagy. Az IEEE úgy értelmezte az eredményeket, hogy az emberek nem állnak készen arra, hogy teljesen autonóm rendszerekre bízzák magukat, hanem inkább maguk irányítanák a körülöttük lévő tárgyakat. Például:
A résztvevők szerint egyetlen dolog van, ami jobb, mint egy alkalmazás, ami közli a kávéfőzőnkkel, hogy ideje megfőzni a reggeli kávét, mégpedig ha az agy közli ezt az információt a géppel. A résztvevők 42 százaléka úgy gondolta, hogy a jövő háztartásai gépei gondolattal irányíthatóak lesznek.
Bár első hallásra pozitív fejleménynek tűnhet, hogy az emberek nem akarják kiadni az irányítást a kezükből, az általános rövidlátás mégis elég aggasztó. Gondoljunk csak bele. Olyan mintha azt mondanánk, hogy azért mert én döntöm el, hogy milyen alkalmazásokat telepítek a telefonomra, akkor az az alkalmazás teljesen az én tulajdonom és pontosan úgy fog működni, ahogy azt én akarom, anélkül, hogy személyes adataimat összegyűjtené, rögzítené és általam ismeretlen célokra továbbítaná. Az elmúlt egy évben talán mindenki eleget hallott a megfigyelési botrányról ahhoz, hogy ezt a feltételezést további magyarázat nélkül naivnak mondhassuk.
Tehát ismerve, hogy milyen mértékben folyik az emberek személyes adatainak gyűjtése és rögzítése, tényleg közvetlen utat akarunk nyitni az agyunkba?!
A mobiltelefonokhoz hasonlóan az agy-gép interfészek is kétirányú utcának számítanak. Bár a játékban résztvevők úgy érezték, hogy különleges hatalmat kapnak, ha a gondolataikkal irányíthatnak eszközöket, ez nem egyéb, mint az agykontrol hagyományos értelmezésének a megfordítása és az elit által alkalmazott számos pszichológiai befolyásoló technikák egyike.
A jövő agykontrollja lemond a média és a politikai segítségével közvetetten végrehajtott tudatmódosításról, felhagy a tudatmódosító drogokkal és környezeti mérgekkel. A jövő agykontrollja pontosan olyan lesz, mint a fokozatosan kialakuló okos-otthonok és okosvárosok, amelyek végső célja az okostársadalom felépítése. Milyen ironikus elnevezés! Ez már a digitális elme közvetlen programozása lesz, az éppen kiépítés alatt álló kétirányú interfész-rendszeren keresztül.
Erről beszél a technokrata elit. Ezért a hihetetlen befektetések a két behemót, a Google és a Microsoft háza táján, a kiterjesztett valósághoz szükséges technológiák terén, ami nem mellesleg a másik legfontosabb trend az idei CES kiállításon. A gondolattal irányított számítógépek, tabletek, telefonok, videójátékok és egyebek már megérkeztek. Az elme és az érzékek módosítását célzó közvetlen kísérletek előkészítik az embereket az ilyen jellegű manipulációk elfogadására az élet más területein. Az adatok fogadása és továbbítása más értelmet nyer. Minden kétirányú tevékenységet rögzítenek majd a technológiai cégek, az adatokat pedig továbbítják az állami adatbázisokba.
Maga a Facebook is befektet a mesterséges intelligencián alapuló technológiákba és épp a napokban nevezte ki Yaan LeCun-t, a New Yorki Egyetem munkatársát, hogy a cég ilyen irányú erőfeszítéseit irányítsa.
A spekulációk szerint a Facebook erőfeszítéseinek célja a mesterséges intelligencia terén, hogy kihasználja a rendelkezésére álló hihetetlen mennyiségű fogyasztói adatot egy intelligens kereső és válaszoló szoftver kifejlesztésére, ami úgy beszél majd a felhasználókkal, mint a Star Trekből ismert számítógépek. (forrás)
Ahogy LeCun az alábbi bejátszásban (angol nyelven) elmagyarázza, amit ma a legtöbben egyszerű internetes tevékenységként látnak, már mesterséges intelligenciának nevezhető. Ilyenek az online keresések, a piacterek személyre szabott termékjavaslatai, vagy a Google által megjelenített hirdetések. De ezeknek a viselkedéseknek az előrejelzése, hogy a Star Treknél maradjunk, a végső frontvonal.
Elsőként és elsősorban természetesen az újítás trendi és kényelmi előnyeit adják el az embereknek, az egészségügyi és biztonsági felhasználási lehetőségekkel megspékelve. (Az alábbi linken 8 olyan gondolattal irányított technológiáról olvashatunk, ami már ma is létezik: link.)
A gondolattal irányított drónok, robotok, gördeszkák, számítógépek, sőt emberek már itt vannak.
Látva, hogy milyen ütemben fejlődik a ?dolgok Internete? és, hogy milyen erős a vágy az emberi agy és a számítógépmátrix összekötésére, nem lehet messze az a nap, amikor elkezdenek az agy tartalmának feltöltésével kísérletezni.
Tudva, hogy ezeket az alacsonyabb rendű rendszereket mennyi féle módon képesek megfigyelni és feltörni, vajon az agy mentes lenne ettől, illetve a külső módosítás lehetőségétől? Tényleg erre szavazunk?