Egészség

Étel vagy ürülék? Esetleg mindkettő?

Időkjelei: Néhány nappal ezelőtt írtunk arról, hogy Görögországban mostantól hivatalosan is árusíthatók a lejárt szavatosságú élelmiszerek. Az intézkedéssel kapcsolatban sok vita alakult ki, azt azonban általánosságban elmondhatjuk, hogy a legtöbb esetben a manapság sajnos inkább túlzásba vitt tartósítási eljárásoknak köszönhetően, ezek az ételek nem igen különböznek a még le nem járt áruktól. Az alábbi cikk az ételekkel kapcsolatos másik, komolyabb problémával foglalkozik, és bár a cikk írója ennek inkább amerikai vonatkozásait járja körbe, tudjuk, hogy kis hazánkra nagyon is igaz, hogy az Európa nyugati országaiban kapható, jobb minőségű élelmiszerekkel szemben, ide inkább az olcsó és éppen ezért sokszor kevésbé egészséges import ételek kerülnek, tehát az alábbi információk sajnos Magyarországra is igazak.

Forrás: The American Dream

Tilápia haltenyészet Thaiföldön

A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy rendszeresen fogyaszt ürüléket. Van, akit ez nem érdekel, de azért a legtöbb ember, ha tudna róla, elkerülné az ilyen ételeket. Amellett, hogy gusztustalan, az emberi és állati ürülék számos veszélyes baktériumot is tartalmaz. Sajnos az árak alacsonyan tartásáért folytatott állandó harc miatt egyre több az import élelmiszer a polcokon és nem mindenhol olyan szigorúak az élelmiszerbiztonsági szabályok, mint az Egyesült Államokban [vagy Európában és Magyarországon]. Sok ázsiai országban közvetlenül ürülékkel etetik az állatokat, mert ez a legolcsóbb. Az Ázsiából importált halak és szárnyasok például nagy eséllyel disznóürüléken nőttek fel. Az Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hatósága, az FDA, sok ezer Ázsiából érkező élelmiszerszállítmányt utasított vissza az elmúlt években, mert túl sok ürüléket tartalmaztak. Az FDA azonban csupán az importszállítmányok kevesebb, mint 3 százalékát vizsgálja. Vajon mi lehet a maradék 97 százalékkal?

A Bloomberg cikke az “Amerikai fogyasztók számára jóváhagyott sertésürülékkel táplált tengeri ételekről” például a következőket írta:

Az Egyesült Államokban kapható tengeri ételek 27 százaléka Kínából származik. Az FDA által megvizsgált ilyen szállítmányok gyakran szennyezettek. A hatóság az importált élelmiszerek átlag 2,7 százalékát vizsgálja meg. 2007 óta az FDA 1380 tonna Vietnámból érkezett tengeri ételszállítmányt utasított vissza, mert szalmonella baktériummal vagy egyéb szennyeződéssel voltak fertőzöttek. Szintén 2007 óta 820 kínai szállítmányt utasítottak vissza, amiből 187 tilápia hal volt.

Michael Doyle, a Georgia Egyetem mikrobiológusa szerint Ázsiában nagyon gyakori, hogy a halakat és a rákokat ürülékkel etetik. Sok hal és rák egész életét gusztustalan, inkább szennyvíztárolónak nevezhető tavakban tölti.

Az Egyesült Államokba importált élelmiszerek esetében a legtöbb panasz az élelmiszerek ürülékkel való szennyezettsége miatt van. A csoport elmondta, hogy Thaiföldön például a sokszor egyszerre 20.000 csirkének otthont adó ketreceket egyenesen a hal és ráktenyészetek fölé építik, így a tavakban élő állatok csirkeürüléken növekednek.

A kínai élelmiszertermelők pedig sokszor használnak kezeletlen emberi ürüléket és állati hulladékot a tenyésztett halak táplálására illetve a földeken trágyaként.

“Az ürülék például a Kínában tenyésztett tilápia hal fő tápláléka,” mondta.

Mindenkinek megjött az étvágya?

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint a sertéstrágya gyakran szolgál a szárnyasok és birkák takarmányaként dél-kelet Ázsiában.

A dél-kelet Ázsiára annyira jellemző sertés-zöldség-hal-kacsa láncban a sertéstrágya nagyon fontos összetevő. A kínai gazdák régóta alkalmazzák ezt az integrált rendszert.

A sertéstrágya több mint 20% nyers proteint tartalmaz. Éppen magas proteintartalma miatt, a szárított nyers sertéstrágyát számos szárnyasoknak készült kísérleti takarmányban is alkalmazzák és semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak a húsban vagy a tojásokban. Ugyanezt a terméket használták már sertéstakarmányokban is, maximum 15%-os arányban, birkatakarmányban pedig maximum 40%-os arányban, nagyon jó eredménnyel.

Azt mondják az ember az, amit eszik.

Tényleg olyasmit akarunk enni, ami nagyrészt sertésürüléken nevelkedett?

Persze nem minden gazda ad ürüléket az állatainak. Vannak, akik cukorkával és lejárt szavatosságú élelmiszerekkel etetik őket.

Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy közvetlenül nekünk, embereknek is ürüléket akarjanak “felszolgálni”?

Sajnos ez a nap közelebb van, mint sokan gondolnák. Japánban már dolgoznak azon az eljáráson, aminek segítségével “húst” lehet előállítani az emberi ürülékből.

Érthető, ha ez sokak számára hihetetlen. A DailyTech.com a következőket írta:

A Tokiói Szennyvízszolgáltató 13 millió ember szennyvízéről gondoskodik egy 2200 négyzetkilométeres területen. A cég egy különleges problémával kereste meg Mitsuyuki Ikedát, az Okayama Laboratórium kutatóját: túl sok “szennyvíz üledék” (közérthetőbben fogalmazva emberi ürülék) gyűlik össze náluk.

Tudvalevő, hogy az emberi ürülék nagyon sok baktériumnak szolgál táptalajként, így Ikeda úr szokatlan megoldással állt elő: gyártsanak ételt az ürülékből. (Lásd az erről készült videót: ITT)

A folyamat első fázisában megfőzik az anyagot, hogy a baktériumok elpusztuljanak, majd különböző technológiákkal kinyerik a belőlük származó fehérjét. Ízjavítóként szójafehérjét adnak a keverékhez, ami ezt követően egy “reakció erősítőn” megy át (ami valamiféle kémiai reaktor lehet), ahol a hús szerkezetét utánzó állagot kap, majd végül egy ?robbantón? sajtolják át.

Az ízletes “hússzelet” végül kap egy kis piros ételfestéket, hogy színe bizalomgerjesztőbb legyen. Ikeda úr szerint az első kóstolók alapján a legtöbb ember a marhahúshoz hasonlónak mondta a terméket.

Ki enne ilyen steaket?

Előző posztKövetkező poszt

14 hozzászólás

  1. Dr. Ralph Bircher: A táplálkozástan titkos dokumentumai c. könyvében az apja által összegyűjtött (aki szintén orvos volt), mintegy 50 évnyi kutatási anyag gondos kivonatát közli. Érdemes elolvasni azt a részt, amely ebben a századforduló táján felmért kínai átlag táplákozással, élelmiszertermeléssel, és ennek a kínaiak általános erőnléti, egészségi állapotára gyakorolt hatásaival foglalkozik. Biztosíthatok mindenkit, hogy azóta -amióta a kínaiak elkezdték a nyugati stílusú sz.r burgereket enni- a helyzet csak romlott… A fenti cikk mindazonáltal döbbenetes, és vélhetőleg igaz adatokat tartalmaz. Ja, és: “Aki szereti a kolbászt, és tiszteli a törvényt -inkább ne nézze meg, hogyan is készül… “

  2. Bakker, ez deszar, minden szart megetetnek velünk, az agymosott RTLklubon szocializálódott nyanyák meg csakúgy rohannak a teszkóba friss akciós finom génmódosított krumplival meg vegyes szarral táplált sertés/marha/esetleg ló húst marha név alatt husit vásárolni a vasárnapi ebédhez egy kis pontgyűjtési lázzal megfűszerezve… Következő lépés lesz a szintetikus – műanygból készült hús keverve emberi ürülékkel, színezőanyagokkal, továbba betonnal bélelt, ragasztott dió a piacról és hasonló nyalánkságok a jelen és a jövő…

  3. Úgy néz ki, még piaca is lesz ennek a szarnak, ki gondolta volna, én nem… 1 dupla shitburgert… jóétvágyat…

  4. Azt tudja valaki, hogy egy tanyasi csirke mennyi szutykot eszik meg naponta? Az bogarat, szart, saját ürülékét, gizgazt és minden egyebet felcsipeget ám! 🙂

    1. Nem a szart eszi meg a hal, ez tévedés.
      Egy egész tápláléklánc épül a szarra, és ennek negyedik-ötödik eleme csak a hal. Kicsi eszi a szart, azt a nagyobb, azt megint valami rákféle, és azt eszi a hal, pontosan nem tudom. Hülye is lenne megenni a szart, bele is döglene…

  5. No comment, de azért lenne egy kérdésem!

    “Ikeda úr szerint az első kóstolók alapján a legtöbb ember a marhahúshoz hasonlónak mondta a terméket.”

    Szerintetek megmondták a kóstolóknak, hogy mit esznek(mármint előre), vagy ennyire beválalósak…?

    1. igen, megmondták. pár hete láttam errol egy cikket a facebookon, az első emberi ürülékből készült burgert ette egy japán, és ízlett neki.

  6. Fentieket olvasva egyáltalán nem sértő, hogyha azt mondja valaki, hogy milyen sz@r ez a kaja…

    Egyék meg azok, akik kitalálták! Én maradok a megbízható piaci árusoknál. Remélem, nem kell ott is csalódnom!

  7. Jó étvágyat mindenkinek! 🙂 Azért mindez elég “szarul” hangzik. Aki esetleg nem hinné el, mert valóban annyira hihetetlen, azzal megosztanék egy személyes tapasztalatot. A szomszédunk kb 2 évtizedig tartott disznót és csirkét. És bizony nem “szarozott” a takarmány problematikájával, hanem ami kijött a disznókból, azt megetette a csirkékkel, ami pedig kijött a csirkékből azt megetette a disznókkal. Tehát ha úgy vesszük, szerencsétlen állatok egymás ürülékét ették amolyan zárt rendszeren belül. Néha azért volt némi változatosság, ugyanis a disznók ehettek a szomszédunk ebédjéből megmaradt moslékból is. Jah és ami a legfontosabb: piacon árulták a húst. 🙂

    Kíváncsi lennék, van-e egyáltalán még bármilyen egészséges -azaz nem káros- élelmiszer, amit táplálkozás címén magunkba erőltethetünk. Amit az élelmiszeripar gyárt, az nem más, mint műanyag hulladék. Amiről azt hisszük, hogy friss hús, tejtermék vagy zöldség, gyümölcs, nos minőségileg az is hulladék. Minden csak jól néz ki, de egészségtelen, ízetlen és káros.

    Lassan az marad, hogy aki egy jót akar enni, az kimehet az erdőbe bogyót gyűjteni és mókusra vadászni… 🙂

    1. Igen. Olvastam regebben, hogy a frissen fejt tehentej bizonyos szazalekban tartalmazhat allati gennyet is.
      Namost a szazalekos korlatozasnak az az eredmenye, hogy ha ilyen fertozott tejet talalnak, akkor azt nem kivonjak a forgalombol, hanem normal tejjel addig higitjak, amig a szennyezettseg a hatarertek ala kerul.
      Fini ugye?
      No hat ezert kell – vagy kellene – minden etelt megaldani etkezes elott. Talan nem is olyan nagy butasag ez, igaz? 😉

  8. Ja a csirke megeszi a disznószart, sőt a disznó megeszi a csirkeszart 😀
    Ezt még öregapám is tudja, szokott is tréfálkozni, hogy aki disznót meg csirkét tart egyszerre, annak nem kell a takarmányra költenie 🙂

    Az emberi ürülékkel sem lenne gond, ha megfelelően komposztálnák felhasználás előtt (na meg ha nem lenne mosóporral meg domesztosszal összekeveredve mire eljut a szennyvíz-üledék gyűjtőbe)

    1. A mosópor és a domestos bizonyos idő után lebomlik. Nem úgy, mint a gyógyszerek, a hormonok stb ami szintén az emberi ürülékkel kerül a szennyvízbe.

  9. Nah.. Akkor kinai buffet kaja kilove… 😀 😀
    Pedig mar kezdtem azt hinni, hogy egeszseges a schrimp&krab… 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to a friend