Nagytestvér, Tudomány és technika

Az új módszer gondolatainkat szavakká alakítja

Forrás: Activist Post

A tudósok egy olyan összetett folyamatot fejlesztettek ki, aminek segítségével dekódolhatják és olvasható nyelv formájában megjeleníthetik agytevékenységünket.

A Berkeley Egyetem idegtudományi kutatói megfigyelték a kiválasztott egyének agytevékenységét miközben azok bizonyos szavakat hallgattak. A szavak elhangzása közben egy számítógépes program elemezte halántéklebenyük tevékenységét és azt, hogy miként értelmezte és hozta létre ismét az agy a konkrét szavakat vagy hangokat.

Az agytevékenységből kapott információk segítségével képesek voltak valódi hangokat ?szintetizálni? és magukat a hangokat használni a szó meghatározására. A kutatás finomításával hamarosan képesek lesznek egy olyan folyamat felállítására, amellyel értelmezhetik egy ember gondolatait és azt valamilyen érthető nyelvre fordíthatják.

A technológia továbbfejlesztése két merőben eltérő következménnyel járna. Egyrészről igen hasznos lehetne az idegrendszeri betegségekben szenvedők, beszédhibával rendelkezők vagy agykárosult emberek számára, akik betegségük miatt nem tudják kifejezni magukat. A módszer segítségével betegségük ellenére is hatékonyan kommunikálhatnának.

Másrészről viszont rendkívül negatív hatással lehetne az emberi kapcsolatokra és helyzetekre. Amennyiben valóban eljutnak az igazi gondolatolvasás szintjére, az emberi gondolatok integritása és saját egyéniségünk is veszélybe kerülhetnek.

Néhány, a ?gondolatbűn? fogalmát feszegető sci-fi történet jut eszünkbe. Gondolatbűn lehet, mondjuk egy bűntett vagy a hatalom által nem kívánatosnak ítélt cselekedet elkövetésének gondolata. Olyan hatalom birtokában lenni, ami lehetővé teszi valaki számára, hogy egy másik ember gondolataiba behatoljon nem nevezhető igazságosnak vagy elfogadhatónak, teljesen függetlenül a körülményektől. Egy ilyen jellegű befolyás az emberi kapcsolatokat irányított, megjósolható sémává degradálná, ahol az alárendelt egyén nem rendelkezhet a gondolat szabadságával.

Szerencsére (vagy éppen nem) a kísérleti folyamathoz szükséges volt, hogy a kísérletben résztvevők halántéklebenyébe elektródákat ültessenek, amit nem lehet az illető akarata ellenére vagy észrevétlenül megtenni. Emellett természetesen a kutatás még sok finomításra is szorul.

Ahogy a technológia fejlődik fontos, hogy tisztában legyünk jótékony felhasználási területeivel, de ugyanakkor mindig gondoljunk az ilyen fejlesztések negatív következményeire is. Bár a módszer elképesztő, fontos, hogy felhasználásának határozott korlátokat szabjanak.

Az alábbi videó demonstrálja, hogyan hallja az agy a hangokat:

Előző posztKövetkező poszt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend