Háborúk

A kínai elnök sürgeti a harci készülődést

China Defense

Forrás: Yahoo News

Hu Jintao, Kína elnöke arra sürgeti a kínai tengerészetet, hogy készüljenek fel egy esetleges katonai összecsapásra a Csendes-óceáni vizek fennhatóságával kapcsolatos egyre erősödő kínai-amerikai feszültség miatt.

A tengerészetnek ?kötelessége mindent megtenni az átalakulás és modernizáció érdekében és felkészülni a katonai összecsapásra a nemzetbiztonság védelme érdekében,? nyilatkozta.

A kínai központi katonai bizottsághoz intézett beszédében Hu elmondta, ?egyik legfontosabb feladatunk a nemzetvédelem és a katonaság megerősítése.?

A kormány egyik hivatalos weboldalán is közzétett nyilatkozat az után érkezett, hogy az Egyesült Államok és Kína szomszédjai aggodalmukat fejezték ki Kína tengeri ambícióit illetően a Dél-Kínai tengeren.

A Dél-kínai-tenger szigeteire és területére (ami sokak szerint óriási olaj- és gáztartalékokat rejt) különböző történelmi és jogi érvekre hivatkozva számos ázsiai ország tart igényt, miközben Kína az egész tengert magának akarja. A globális tengeri kereskedelem egyharmada áthalad ezeken a vizeken.

Vietnám és a Fülöp szigetek egyre erősödő erőszakkal vádolja a kínai erőket.

A hivatalos Xinhua hírügynökség, az elnököt idézve azt írja, hogy a kínai tengerészetnek ?komolyan fel kell készülnie egy esetleges háborúra.?

A Pentagon szerint Hu beszéde nem  olyan különleges, hiszen Pekingnek minden joga megvan saját hadseregének fejlesztésére, feltéve, hogy azt átláthatóan teszi.

?Jogukban áll fejleszteni hadseregüket és terveket készíteni, ahogyan azt mi is tesszük,? nyilatkozta George Little, a Pentagon szóvivője, hozzátéve, hogy ?az Egyesült Államok számtalanszor felszólította Kínát, hogy tegye átláthatóvá katonai tevékenységeit, mivel ez része a két hadsereg között tervezett együttműködés javulásának.?

?Nem akarunk elejtett célzások után kutatni,? nyilatkozta John Kirby, egy másik szóvivő. ?Nem sajnáljuk senkitől a lehetőséget hadserege fejlesztésére, felkészítésére.?

?Saját tengerészetünk készen áll és ez így is marad.?

Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, ?szorosabb katonai kapcsolatot szeretnénk kiépíteni Kínával és javítani szeretnénk az átláthatóságon is. Ez segíthet tisztázni a kínai szándékokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.?

Hu nyilatkozatát megelőzően számos amerikai vezető látogatott Ázsiába, köztük Barack Obama, Leon Panetta védelmi miniszter és Hillary Clinton külügyminiszter.

Michelle Flournoy védelmi miniszter helyettes pedig éppen a napokban találkozik kínai kollégájával, hogy megtárgyalják a két ország hadügyeit.

Wen Jiabao, Kína miniszterelnöke a múlt hónapban figyelmeztetett, hogy Kína nem nézi jó szemmel ?külső erők? beavatkozását regionális területi vitákba a Dél-Kínai tengeren.

Szintén a múlt hónap során Kína bejelentette, hogy hadgyakorlatokat fog tartani a Csendes-óceánon, miután Barack Obama, aki Amerika első Békés (a Csendes óceán angolul ?békés óceán?) elnökének nevezte magát, kijelentette, hogy az Egyesült Államok 2500 tengerészgyalogost küld Ausztráliába.

A Kínai Felszabadítási Hadsereg, a világ legnagyobb hadserege (a katonák számát illetően), összességében egy szárazföldi hadsereg, de a tengerészet egyre nagyobb szerepet kap, ahogy Peking egyre erőteljesebben próbálja érvényesíteni területei követeléseit.

A Pentagon korábban arra figyelmeztetett, hogy Peking egyre nagyobb hangsúlyt fektet tengerészetére és számos modern hadászati eszközt vásárolt erre a célra, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a Csendes-óceán távolabbi részeit, sőt azon túli területeket is felügyelete alatt tarthasson.

Néhány átalakítást és tesztet követően Kína első repülőgép anyahajója a múlt hét során indult első próbaútjára, adta hírül a kínai kormány.

A Varyag egy Kuznetsov Admirális osztályú repülőgép anyahajó

A szovjet anyahajóból átalakított 300 méter hosszú hajó augusztusban esett át az első teszteken, növelve a kínai tengerészet erősödése miatti nemzetközi aggodalmakat.

Kína csupán idén erősítette meg a volt szovjet anyahajó átalakításáról szóló híreket, kihangsúlyozva, hogy a projekt semmilyen veszélyt nem jelent a szomszédos országokra nézve, mivel a hajót leginkább kiképzési és kutatási célokra szánják.

Az augusztusi teszteket a terület nagyhatalmai, Japán és az USA aggodalommal fogadták és felszólították Pekinget magyarázza meg, miért van szüksége egy repülőgép anyahajóra.

Kína összesen 50, saját partjai mentén végrehajtott tengeri hadgyakorlatot jelentett be, általában utólag, és kijelentette, hogy hadserege kizárólag saját területei védelmét szolgálja.

Előző posztKövetkező poszt

1 hozzászólás

  1. “Az augusztusi teszteket a terület nagyhatalmai, Japán és az USA aggodalommal fogadták és felszólították Pekinget magyarázza meg, miért van szüksége egy repülőgép anyahajóra.”

    Miért, az USA-nak miért van szüksége anyahajóra?? Elegem van már ebből az undorító kettős mércéből.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Send this to friend