Nagytestvér, Tudomány és technika

A ?Különvélemény? világa a valóságban

Forrás: Bloomberg.com

Jeff Carter, a Hoyos fejlesztési igazgatója demonstrálja a HBOX íriszleolvasó működését New Yorkban

Nem sok idő kell ahhoz, hogy a világ a Tom Cruise féle ?Különvélemény? című filmre hasonlítson, főleg, ha hagyjuk, hogy a Hoyos Corporation hozza a döntéseket.

A cég az emberi íriszen látható adatok azonosítás céljából történő rögzítésével foglalkozik, pontosan olyan módon, mint ahogyan azt a Különvéleményhez hasonló filmekben láthattuk.

A filmekben az írisz-azonosító technológia segítségével védték a szuper titkos létesítményeket, üldözték a veszélyes bűnözőket vagy személyre szabott reklámokkal bombázták a vásárlókat. A valóságban a Bank of America dolgozóinak azonosítására, a londoni Heathrow reptér utasainak ellenőrzésére vagy például New Yorkban a bűnözők nyomon követésére használják.

Néhány fontos szabadalmi idő lejártával a Hoyos azt reméli, hogy a technológia széles körben elterjedhet, felválthatva a bankkártyás fizetések alkalmával szükséges személyazonosítást a kártyabirtokos mobiltelefonjának segítségével.

?Az eszköz előállítási költsége jelentősen olcsóbb lett, ezzel szemben a bankkártya csalások száma jelentősen emelkedett, tehát eljött az idő, hogy széles körben alkalmazzuk ezt az új technológiát,? nyilatkozta Jeff Carter, a cég Fejlesztési Igazgatója.

Polgárjogi aktivisták a módszert igen aggályosnak találják, hiszen számos visszaélésre ad lehetőséget.

A technológia

A biometrikus azonosítók az ember fizikai tulajdonságai alapján, mint például az arcforma, ujjlenyomat vagy íriszkép, állapítja meg a személyazonosságot.

A Hoyos által alkalmazott módszer lényege az írisz lefényképezése, majd digitális kóddá alakítása, amit a rendszer összevet az adatbázisban rögzített információkkal.

Az SRI International által kifejlesztett technológia például 3 méter távolságból is képes leolvasni egy mozgó ember íriszét és egy perc alatt 30 ember azonosítására képes. A technológia 5 éven belül széles körben elterjedhet, például repülőtereken, határátkelőkön és komolyabb biztonságot igénylő létesítményekben.

Az Egyesült Államokon kívül még gyorsabban terjed az új technológia alkalmazása. Az Egyesült Arab Királyságban például már ezt a módszert alkalmazzák a határátkelőhelyeken, a Heathrow repülőtéren kívül pedig az Amszterdami Schiphol Repülőtéren is találkozhatunk vele. Az ENSZ Menekültügyi Hivatala is ezzel a módszerrel azonosítja a Pakisztánból visszatérő afgán menekülteket.

Megfigyelt társadalom

?A technológiát a megfigyelés alanyának tudta, részvétele vagy hozzájárulása nélkül alkalmazni komoly emberjogi kockázatokkal jár és rendőrállam vagy totalitárius, megfigyelt társadalom kialakulásához vezethet,? mondta Jay Stanley, az ACLU (Amerikai Polgárjogi Egyesület) szólásszabadság, magánadatok és technológia projektjének munkatársa.

Egy országos íriszkép hálózat túl nagy csábítás lenne ?az adathalászok, hekkerek és a magánadatokkal visszaélő csoportok számára.?

A Hoyos eközben teljes gőzzel dolgozik a technológia otthoni alkalmazásain, és tervei szerint már idén elérhető lesz a számítógépbe szerelhető, így a hozzáférést biztonságosabbá tevő írisz-leolvasó.

?A technológia fejlődését nem lehet korlátozni,? nyilatkozta Hector Hoyos, a cég alapítója. ?Ezt Oppenheimer és Einstein egyaránt állították. Már kiengedtük a szellemet a palackból. Természetesen szabályozásra szükség van, de csak remélni lehet, hogy a technológia alkalmazói betartják majd ezeket a szabályokat. Ennél többet nem tehetünk.?

Előző posztKövetkező poszt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Send this to a friend